2023. február 22., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - február 22 - SZERDA - Ezsdrás 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Ezsdrás 2 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Ezsdr%C3%A1s%202&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Ezsdr%C3%A1s%202&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.    Isten utat készít Babilonból Jeruzsálembe. Lehet bármilyen nagy Babilon, hatalma egyszer véget ér és fogvatartottjai hazatérhetnek Jeruzsálembe. Mi is várjuk Babilon hatalmának végét és azt, hogy hazamehessünk a mennyei Jeruzsálembe.            

2.    Isten a rend és a részletek Istene és mégsem vész el a részletekben. A hazatértekről pontos jegyzéket vezetnek, tudják, hogy ki jogosult a templom körüli szolgálatra és azokat be is iktatják.

3.    Istennek a kevésből is lehet adakozni és a szűkös időkben is. A hazatértek nyomorúságos körülmények közé érkeztek, de az első dolguk az volt, hogy adakozzanak Isten templomának felépítésére.

Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 19. fejezet

19. fejezet – KRISZTUS VISSZATÉRÉSE (4. rész)

Barlangok, vermek és földalatti börtönök

Az Üdvözítő kinyilatkoztatja jelenlétét és dicsőségét a hegyek erősségeiben, a barlangokban és vermekben.

Egy kevés idő még és Ő, aki eljövendő, eljön és nem késik. Tekintete mint a tűz lángja, behatol még a legerősebben bezárt föld alatti börtönökbe is, és felkutatja az elrejtetteket, mert nevük be van írva az életnek könyvébe, amely a Bárányé. Az Üdvözítő szemei felettünk és körülöttünk őrködnek, érzékelve minden nehézséget, felismerve minden veszélyt; és nincs olyan hely, ahova tekintete ne tudna behatolni, nincs népének olyan bánata és szenvedése, ahová ne érne el Krisztus együttérzése…

Isten gyermeke Jézus Krisztus hatalmától első pillantásra megrémül. Érzi, hogy nem tud szentségének jelenlétében élni. De ugyanazt a szót hallja, mint János: „Ne félj!” Jézus jobb kezét Jánosra helyezte, és felemelte térdeiről. Így tesz majd hűségeseivel is, akik bíznak benne (TMK, 1881, 360–361. o.).

Isten örökösei padlásszobákból, fészerekből, börtönökből, vesztőhelyekről, hegyekből és pusztaságokból, a föld barlangjaiból, a tenger üregeiből jönnek elő (GC, 1911, 650. o.).

Az óceán mélységeiből, bányák mélyéről és hegyekből

Amikor Krisztus eljön, hogy egybegyűjtse a hűségeseket, felharsan az utolsó trombita, és az egész föld a magas hegyormoktól a legmélyebb bányajáratig meghallja szavát. A meghalt igazak előjönnek sírjaikból a trombita hangjára, hogy halhatatlanságba öltözve találkozzanak Urukkal (7BC, 1904, 909. o.).

Örömmel beszélek az igazak feltámadásáról, akik majd a föld minden részéről előjönnek: sziklák üregeiből, föld alatti börtönökből, barlangokból és vizek mélységeiből. Senki nem marad itt. Mindegyik meg fogja hallani az Ő hangját. A győzelem diadalával sereglenek mindenfelől (Letter, 1886, 113.).

Micsoda látványt nyújtanak majd ezek a hegyek és dombok [Svájcban], amikor Krisztus, az Életadó előhívja halottait! Üregekből, tömlöcökből, mély kutakból kerülnek elő, ahová egykor testüket eltemették (Letter, 1886, 97.).

2023. február 21., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - február 21 - KEDD - Ezsdrás 1

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Ezsdrás 1 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Ezsdr%C3%A1s%201&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Ezsdr%C3%A1s%201&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.    Istennek egy pogány királyt használ terve előbbre viteléhez. Círusnak erős elhívástudata van, hisz abban, hogy őt Isten emelte trónra és megbízatást adott neki, hogy felépítse a jeruzsálemi templomot. Azt még értjük, hogy Dávidnak erőteljes vágya volt, hogy Istennek templomot építsen, és Salamon örömmel építette Isten templomát, de azt már nehezebben lehet megérteni, hogy egy pogány királyt mi indít erre. Círus egy világbirodalom királya, Jeruzsálem pedig egy jelentéktelen (nem is létező) kis ország fővárosa, amely romokban hever. Nem tudhatjuk, hogyan hozta Isten tudomására, hogy terve van vele atekintetben, hogy templomát felépítse, de azt igen, hogy erőteljes meggyőződés vezérli őt ebben.            

2.    Egy pogány király elismeri, hogy van Isten az égben Nabukodonozor sok próbán megy keresztül, míg végül feltekint az égre, és elismeri az ott lakó Istent, viszont 70 évvel később egy másik birodalom királya minden kétséget kizáróan kijelenti, hogy a mennyek Istene adta neki az uralmat. Ezt a meggyőződését tettek igazolják, mert visszaadja azokat a templomi kincseket, amelyeket Nabukodonozor elrabolt és saját istenének templomába helyezett, és ezen kívül is támogatja a zsidók hazautazását és a templom építését. Nabukodonozor elrabolta Isten templomának kincseit, Belsazár király saját lakomájához használta, jelezve azt, hogy semmibe veszi Izrael Istenét, Círus pedig visszaadja és gondoskodik arról, hogy visszakerüljenek a jeruzsálemi templomba. Nem tudunk sokat erről a királyról, de ez is elég ahhoz, hogy rácsodálkozzunk arra, amit Istenért képes megtenni.

Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 19. fejezet

19. fejezet – KRISZTUS VISSZATÉRÉSE (3. rész)

Jézus Krisztus kivégzői

Előjönnek azok is, akik kulcsszerepet játszottak Jézus Krisztus elvetésében és keresztre feszítésében, hogy meglássák őt úgy, amint van, és akik elutasították Krisztust, feltámadnak és látják a megdicsőült szenteket, akik ekkor egy szempillantás alatt elváltoznak és elragadtatnak, hogy találkozzanak Urukkal a levegőben. Ugyanazok, akik bíborpalástot adtak rá és töviskoronát tettek homlokára, akik átütötték a szegeket a kezén és lábán, ránéznek és siratják őt (9MR, 1886, 252. o.).

Visszaemlékeznek, hogy semmibe vették szeretetét és visszaéltek könyörületével. Felidézik, hogyan választották Barabbást, a gyilkost és rablót helyette; hogyan koronázták meg Jézust tövisekkel, megkorbácsolták és megfeszítették őt; hogyan gúnyolták a keresztfán halála órájában a papok és a főemberek, ezt mondván: „szálljon le most a keresztről, és majd hiszünk neki” (Mt 27:42). Minden megvető, sértő tett, amely Krisztust érte, a szenvedés, amit tanítványainak okoztak, olyan frissen él emlékezetükben, mint mikor elkövették a sátáni tetteket.

Ismét felhangzik a gyakran hallott esedező, meggyőzni kívánó hang. Olyan jól kivehetően fog fülükben csengeni a kegyelmes kérlelés minden hangja, mint amikor az Üdvözítő a zsinagógákban és az utcákon beszélt. Azután akik általszegezték, a szikláknak és hegyeknek kiáltanak, hogy essenek rájuk, és rejtsék el őket a királyi székben ülő színe elől és a Bárány haragjától (Letter, 1900, 131.).

„Serkenj föl, aki alszol és támadj fel!”

A felhők tekercsként göngyölődnek össze, és megjelenik az ember Fiának fénylő, tiszta jele. Isten gyermekei tudják, mit jelent a felhő. Zene hallatszik, és amint közeledik, a sírok megnyílnak, és feltámadnak a halottak (9MR, 1886, 251–252. o.).

„Ne csodálkozzatok ezen: mert eljő az óra, amelyben mindazok, akik a koporsókban vannak, meghallják az Ő szavát, és kijönnek” (Jn 5:28-29). Hamarosan ezek a szavak visszhangoznak majd mindenhol a halottak nemzetei között, és minden Jézusban elalvó szent felserken és elhagyja börtönét (Ms, 1897, 137.).

A drága holtak Ádámtól kezdve egészen a legutolsó meghaló szentig meghallják majd Isten Fiának hangját, s előjönnek a sírból a halhatatlan életre (DA, 1898, 606. o.).

A Fiú hangja a föld rázkódása, a villámok cikázása és az ég zengése közepette hívja elő az alvó szenteket. Letekint az igazak sírjára, majd kezét az ég felé emelve ezt kiáltja: „Ébredjetek, ébredjetek, ébredjetek, ti, akik alusztok a porban, és támadjatok fel!” A halottak széltében-hosszában, az egész földön meghallják hangját, és feltámadnak. Az egész föld zengeni fog a nemzetekből, ágazatokból, nyelvekből és népekből előállt sereg lépteinek zajától. Hervadhatatlan dicsőségbe öltözötten lépnek elő a halál tömlöcéből, és így kiáltanak: „Halál, hol a te fullánkod? Pokol, hol a te diadalmad?” (1Kor 15:55) És az élő igazak és a feltámadt szentek hangja hosszú, boldog győzelmi kiáltásban olvad össze (GC, 1911, 644. o.).

2023. február 20., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - február 20 - HÉTFŐ - 2 Krónikák 36

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 2 Krónikák 36 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kr%C3%B3nika%2036&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kr%C3%B3nik%C3%A1k%2036&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.    Istennek kemény eszközökhöz kell nyúlnia, hogy népét megtartsa. Júda elhagyta Istenét és pogány szomszédait követte. Saját tetszését, gyönyöreit hajszolva a szenvedélyek rabszolgáivá vált, engedetlen lett Isten parancsainak. Isten utolsó kegyelmes intésére sem figyelt. Addig követte az egy lépést Isten felé, kettőt hátra politikát, míg Istennek kemény eszközökhöz kellett nyúlnia, meg kellett engednie a babiloni fogságot, mert vannak olyan dolgok, amelyeket csak ott lehet megtanulni. Ha Isten nem engedi meg a fogságot, a nép önmagát pusztította volna el.            

2.    Isten önmagát büntette Izrael bűneiért és megmentéséért. Isten eltűrte saját házának a berombolását, kirablását és felgyújtását, ezzel vállalta azt, hogy félre fogják érteni őt a világ népei. Abban az időben az volt a közhiedelem, hogy amelyik ország legyőzi a másikat, annak Istene győz a másik felett. Babilon győzött, Júda már nem létezik, a templom is romokban hever. Ez azt jelentette, hogy Isten már nem is létezik. Sem országa, sem városa, sem temploma nincs. Ezzel vállalta, hogy azt higgyék, hogy megbukott és nem létezik. Innen kellett felépíteni hírnevét, és innen kellett felépíteni országát. Ezt is kész volt megtenni csak azért, hogy Izraelnek 70 év után új esélyt adjon. 

3.    Círus-Jézus. A zsidók fogsága addig tartott Babilonban, míg Círus haza nem engedte őket Jeruzsálembe. Ézsaiás felkentnek nevezi Círust, ami azt jelenti, hogy Messiás. A zsidók fogságban voltak Babilonban 70 évig, ahol Isten megsegítette őket, de az igazi segítség akkor érkezett, amikor Círus Messiás hazasegítette őket Jeruzsálembe. Mi is a bűn Babilonában élünk, ahol megtapasztaljuk Isten jelenlétét és segítségét, de az igazi megoldás az lesz, amikor a Messiás hazavisz minket Jeruzsálembe. NAGYON VÁROM MÁR!     

Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 19. fejezet

19. fejezet – KRISZTUS VISSZATÉRÉSE (2. rész)

Az elveszettek rettegése

Mikor a föld mint egy részeg ide-oda imbolyog, mikor az egek megrázkódnak, és elérkezett az Úrnak nagy napja, ki lesz majd képes a megállásra? Remegő gyötrelemmel csak egyetlen dologra figyelnek, amitől hiába próbálnak menekülni. „Ímé, eljő a felhőkkel; és minden szem meglátja őt” (Jel 1:7). A kárhozottak vadul átkozzák a néma természetet – istenüket: „hegyek és kősziklák, essetek mireánk, és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyi székben ül” (Jel 6:16) (TMK, 1896, 356. o.).

Majd Isten szava véget vet népe fogságának. Ezzel szemben rettenetes lesz azok ébredése, akik mindent elvesztettek az élet nagy harcában… Az élet szerzeményei egy pillanat alatt semmisülnek meg. Palotáik pusztulását, aranyuk és ezüstjük elveszítését siratják a gazdagok… De nem azt sajnálják, hogy bűnös módon elfeledkeztek Istenről és embertársaikról, hanem hogy az Üdvözítő győzött. Bűneik következményeit siratják, de gonoszságukat nem bánják meg (GC, 1911, 654. o.).

Jézus hatalommal és dicsőséggel érkezik

Nemsokára egy kicsiny fekete felhő jelenik meg keleten, akkora, mint egy férfi tenyerének a fele. Ez a felhő veszi körül az Üdvözítőt, és ez sötétnek látszik távolról. Isten népe tudja, hogy ez az Emberfiának jele. Ünnepélyes csendben figyelik, ahogy a föld felé közeledik, és egyre fényesebb és dicsőségesebb lesz, míg végül nagy fehér felhő lesz belőle, alapja az emésztő tűzhöz hasonló dicsőség, felül pedig a szövetség szivárványa látható. Jézus hatalmas győzőként jelenik meg…

Kíséretét a szent angyalok hatalmas, megszámlálhatatlan tömege alkotja, akik mennyei dallamok himnuszát zengik. Tündöklő lények töltik be az eget – „tízezerszer tízezer és ezerszer ezer” (Jel 5:11). Ezt a jelenetet nem tudja leírni emberi toll; a képzelet alkalmatlan pompájának felfogására.

Lángoló tűz által övezett felhőn ereszkedik le a királyok Királya. Az ég, mint papírtekercs göngyölődik fel, a föld remeg előtte, az összes hegy és sziget kimozdul a helyéből (GC, 1911, 640–642. o.).

2023. február 19., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - február 19 - VASÁRNAP - 2 Krónikák 35

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 2 Krónikák 35 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kr%C3%B3nika%2035&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kr%C3%B3nik%C3%A1k%2035&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.    Isten megmutatja a bölcs Jósiásnak, hogy melyek a fontos dolgok. Jósiás megszervezi a páska ünnepet, amely Izrael népének Egyiptomból való szabadulására, Isten nagy szabadító tettére emlékeztet, de előre is mutat a Nagy Szabadítóra, Jézus Krisztusra, aki a világ egyetlen reménysége. Nélküle minden ünnep és miden szertarás üres ceremónia lenne csupán. Jósiás bölcs, és érti a lényeget. Pontosan azt a szertartást újítja meg, amely előre mutat a Messiás eljövetelére és arra, ahogyan Isten megoldja a bűn problémáját a földön.             

2.    Isten nem tud segíteni, amikor Jósiás a saját elgondolásait valósítja meg. Még az a király is, aki a leghűségesebb Istenhez, egy pillanatra leveheti tekintetét Istenről és a saját megoldásait követheti, aminek a következményeit le is aratja. Olyan szomorú véget ér ez a történet, hogy Istennek ez a hűséges gyermeke egy értelmetlen csatában életét veszíti. 

3.    Amikor a fáraó az Isten prófétája. A fáraó úgy beszél Jósiással, ahogy egy próféta szokott. Elmondja neki, hogy Isten rajta keresztül üzeni a királynak, hogy ne szálljon hadba vele, mert nincs szándékában Jósiást és Jeruzsálemet megtámadni. A fáraó azt mondja, hogy Istentől van küldetése és Jósiás ne akadályozza Istent. Jósiás nem hallgatott Istennek a fáraó által küldött üzenetének és ez az életébe került. Izraelben volt más próféta is, akit elküldhetett volna Isten Jósiáshoz, például ez a fejezet megemlíti a híres Jeremiás prófétát. Isten viszont úgy dönt ebben a helyzetben, hogy inkább Nékó fáraót bízza meg a prófétai feladattal. Isten útjai kifürkészhetetlenek és meglepőek lehetnek néha. Isten nem követi mindig ugyanazt az módszert.      

Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 19. fejezet

19. fejezet – KRISZTUS VISSZATÉRÉSE (1. rész)

A hetedik csapás és a részleges feltámadás

Hatalmas földrengés támad, olyan, „amilyen nem volt, mióta az emberek a földön vannak, ilyen földindulás, ilyen nagy” (Jel 16:18). Úgy tűnik, mintha az ég megnyílna és bezárulna, és az Isten trónjáról áradó dicsőség keresztülvilágítana rajta. A hegyek szélben hajladozó nádként inognak, és mindenfelé szikladarabok szóródnak szét… Az egész föld megduzzad és hullámzik, mint a tenger. Felszíne széttöredezik, alapjaiban látszik megrendülni. Hegyláncok süllyednek el. Lakott szigetek tűnnek el. A kikötőket, amelyek a gonoszságban Sodomához váltak hasonlóvá, elnyelik a haragos hullámok… Hatalmas, „tálentumnyi” nagyságú jégdarabok pusztítanak… (Jel 16:19, 21).

Megnyílnak a sírok, és „sokan azok közül, akik alusznak a föld porában, felserkennek, némelyek örök életre, némelyek pedig gyalázatra és örökkévaló utálatosságra” (Dán 12:2). Megdicsőülten jönnek elő a sírból, akik a harmadik angyal üzenetébe vetett hitben haltak meg, és meghallják, hogy Isten békeszövetséget köt törvénye megtartóival. „Még akik őt átszegezték is” (Jel 1:7), akik gúnyolódtak és nevettek Krisztus haláltusáján, és a leghevesebben támadták igazságát és népét, még ők is feltámadnak, hogy megpillantsák őt és dicsőségét, és tanúi lesznek a hűségeseket és engedelmeseket érő megtiszteltetésnek (GC, 1911, 636–637. o.).

Isten kihirdeti Krisztus eljövetelének idejét

Sötét, nehéz felhők gyülekeztek, és ütköztek egymásnak. Az égbolt szétvált, és felgöngyölődött. A nyitott űrön keresztül feltekinthettünk az Orionra, ahonnan Isten hangja hallatszott (EW, 1851, 41. o.).

Hamarosan az Atya szavát hallottuk , mint vizek zúgását, és közölte velünk Krisztus eljövetelének napját és óráját. Az élő szentek, a száznegyvennégyezer, ismerték és megértették a hangot, miközben a gonoszok úgy gondolták, hogy csak mennydörgés és földrengés lehetett (EW, 1851, 15. o.).

Amikor az Örökkévaló közölte Jézus eljövetelének napját és óráját, átadta népének az örök szövetséget, egy mondatot mondott, majd szünetet tartott, míg szavai végigzengtek a földön. Isten Izráele felfelé tekintve állt, és hallgatta a Jehova szájából származó kijelentéseket, amelyek a leghangosabb mennydörgéshez hasonlóan zúgtak végig a világon. Félelmetesen ünnepélyes volt. A szentek minden mondat végén felkiáltottak: „Dicsőség! Halleluja!” Arcuk a menny dicsőségétől fénylett, mint Mózes arca, amikor lejött a Sínaihegyről. A gonoszok nem tudtak rájuk tekinteni a fényesség miatt. Amikor a meg nem szűnő áldást kimondták azokra, akik Istent szombatjának megszentelésével tisztelték, hatalmas győzelmi kiáltás hangzott a fenevad és képe felett (EW, 1858, 285–286. o.).

A leghalványabb ismeretem sincs az Isten által közölt idő felől. Hallottam az óra kihirdetését, de miután visszatértem a látomásból, többé már nem emlékeztem rá. Olyan megrendítő, ünnepélyes és figyelmet érdemlő jelenetek játszódtak le előttem, amelyeket nincs nyelv, amely képes lenne leírni. Számomra mindez élő valóság volt, mert a jelenet lezárulásaként megjelent a nagy fehér felhő, amelyen az embernek Fia ült (1SM, 1888, 76. o.).

2023. február 18., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - február 18 - SZOMBAT - 2 Krónikák 34

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 2 Krónikák 34 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kr%C3%B3nika%2034&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kr%C3%B3nik%C3%A1k%2034&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.    Isten tud mit kezdeni egy nyolcéves gyermekkel is. Jósiás mint egy fényes csillag ragyogott fel Júda Istentől való eltávolodásának sötétségében. Két gonosz király után került a trónra (Manassé és Amon) és már 16 évesen keresni kezdte az Urat. Nem volt könnyű egy gyermeknek az országot vezetni. Amikor nyolcévesen uralkodni kezdett még abban az állapotban láthatta az országot, ahogy két gonosz elődje hagyta, a bálványimádással, züllöttséggel, erkölcsteleséggel és gazdaságilag mélyponton. Isten különleges kegyelme és segítsége kellett ahhoz, hogy egy ilyen fiatal király ki akarjon kerülni az erkölcsi fertőből és eldöntse, hogy Istenhez hűséges akar lenni.              

2.    Találkozás Isten tiszta jellemével. A fiatal király látta és tudta, hogy országa és népe messze tért Istentől, de a valóság ennél sokkal súlyosabb volt. Amikor a törtvénykönyvet megtalálták és olvasni kezdték neki, kezdte megérteni, hogy Isten mennyire szent, mennyire tiszta és hogy a nép mennyire messze került az isteni mércétől és tisztaságtól. 

3.    Amikor már kevés egy reformáció. A Jósiás előtti királyok folytatták az egy lépés Isten felé, kettőt hátra politikát, amely következtében Jósiás király idejére nagyon távol kerültek Istentől. Jósiás tett egy lépést Isten felé és ő és a nép is hűségesek voltak Istenhez egész életében, de Izraelnek ez már nem hozott végleges vagy hosszantartó megoldást. Jósiás halála után Júda már nem tudott megállni a lejtőn egészen addig, míg Babilon legyőzte Jeruzsálemet és népét 70 évre fogságba nem vitték Babilonba. Ez a történet arra tanít, hogy nem szabad játszani Isten kegyelmével, és nem vezet sokra, ha egy kicsit megtérünk, aztán megint elhagyjuk Istent, mert eljön egy pont, ahonnan már nem tudunk visszafordulni, annak ellenére sem, hogy Isten mindent megtesz ezért.      

Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 18. fejezet

18. fejezet – AZ UTOLSÓ HÉT CSAPÁS ÉS AZ IGAZAK — A nagy nyomorúság (7. rész)

A száznegyvennégyezer

A trón előtt „új éneket” énekelnek, amelyet a száznegyvennégyezren kívül senki más nem tanulhat meg. Ez Mózes és a Bárány éneke – a szabadulás éneke. Ezt csak a száznegyvennégyezer tanulhatja meg, mert tapasztalataikról szól – de amelyben senki más nem részesült. „Ezek azok, akik követik a Bárányt, valahová megy.” Ezek, akik a földről, az élők közül ragadtattak el, az „Istennek és a Báránynak zsengéiül” (Jel 15:2-3; 14:1-5). „Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból.” Olyan nyomorúságon mentek át, amilyen nem volt, mióta nép kezdett lenni. Kiállták Jákób éjszakájának gyötrelmeit, és közbenjáró nélkül éltek Isten végső ítéleteinek kitöltetésekor (GC, 1911, 648–649. o.).

Nem az Ő akarata, hogy olyan kérdéseken vitatkozzanak, amelyek nem segítik lelki fejlődésüket, mint például: kik alkotják majd a száznegyvennégyezret? Ezt a választottak rövid időn belül kérdezés nélkül is megtudják (1SM, 1901, 174. o.).

Isten népe megszabadul

Sátán seregei és a gonosz emberek körülveszik őket, és ujjonganak felettük, mert úgy tűnik, hogy nincs menekülés a számukra. De a legerősebb mennydörgés zengése hangzik fel újra és újra az örvendezés és diadal közepette. Az ég elsötétedett, és csak a mennyből jövő ragyogó fény és félelmetes dicsőség világítja meg, amikor Isten hangja szól szent lakhelyéről.

A föld alapjai megrázkódnak, az épületek inognak, és rettenetes robajjal dőlnek össze. A tenger forr, mint egy fazék, és az egész világ borzalmas forrongásban van. Az igazak fogsága fordulóponthoz ér, és édes, ünnepélyes suttogással mondják egymásnak: „Megszabadultunk! Ez Isten hangja!” (1T, 1862, 353–354. o.).

Amikor az emberi törvények védelmét megvonják a Mindenható parancsolatainak tisztelőitől, különböző országokban azonos időben törnek majd az éltükre. Az emberek a rendeletben kitűzött idő közeledtével a gyűlölt közösség kiirtására szervezkednek. Elhatározzák, hogy éjszaka mérnek döntő csapást rájuk, amely végképp elnémítja majd az ellenkezés és a feddés hangjait.

Isten gyermekei – egyesek a börtöncellákban, mások az erdők és a hegyek eldugott rejtekében – még mindig isteni védelemért könyörögnek, miközben a rossz angyalok serege által befolyásolt fegyveresek már mindenfelé készülnek az öldöklés munkájára… Amikor mármár a gonosz emberek diadalittas, gúnyolódó és szitkozódó tömege ráront zsákmányára, ímé, az éj sötétjénél is sűrűbb feketeség ereszkedik le a földre…

Az Örökkévaló hatalmát éjfélkor mutatja meg népe megszabadításával… Egyetlen tiszta hely van a haragos ég közepén, amely leírhatatlan dicsőségtől tündöklik: onnan hallatszik Isten hangja, amely olyan, mint a vizek zúgása. Ezt mondja: „Meglett!” (Jel 16:17) Hangja megremegteti az eget és a földet.

Világunk legragyogóbb városai dőlnek romba. A kevély paloták, amelyekre földünk nagyjai eltékozolták a vagyonukat, csak hogy önmagukat dicsőítsék, szemük láttára válnak romhalmazzá. Leomlanak a börtönfalak, és Isten gyermekei, akiket eddig hitük miatt tartottak fogva, megszabadulnak (GC, 1911, 635–637. o.).

2023. február 17., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - február 17 - PÉNTEK - 2 Krónikák 33

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 2 Krónikák 33 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kr%C3%B3nika%2033&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kr%C3%B3nik%C3%A1k%2033&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.    Isten és a bűn nem férnek meg egymással. Az Ezékiás alatt virágzó Júda Manassé uralkodása alatt egyre mélyebbé süllyedt. Ezékiás a hatalom, a hírnév káros befolyása alá került, fiának nem adta meg a megfelelő lelki indíttatást. Manassé lelkét rendkívüli sok kegyetlenség terhelte, ő volt az, aki kettéfűrészeltette Ésaiás prófétát is. Manassé sokkal bestiálisabb volt, mint a környező pogány népek. Manassé bűne elűzte Isten jelenlétét, és ha valahonnan Isten kivonul, onnan kivonul az áldás, a segítség, az oltalom és a felemelkedés.              

2.    Isten mégsem hagyta teljesen magára a gonosz királyt. Isten már csak annyit tehetett, hogy üzenetet küldött Manassénak. Szólt a királyhoz és a néphez több ízben is. Gonoszsága miatt megérdemelte volna, hogy Isten ne is szóljon hozzá, de Isten nem engedi el egykönnyen a leggonoszabb embert sem. Mindenkihez küldi üzenetét, és mindenkit meg akar menteni.  

3.    Isten elképesztő kegyelme. Nem nagyon ismerünk gonoszabb királyt Manassénál, aki bálványokat vitt be Isten templomába, feláldozta gyermekeit a bálványoknak, teljesen szakított Istennel, aminek következtében fogságba vitték Babilonba. Ott megalázkodott Isten előtt, Isten pedig megbocsátott neki, és olyan dolgot tett vele, ami ritkán fordul elő a történelemben. Az ellenség elviszi fogságba a legyőzött királyt és egy ponton gondol egyet, visszaviszi Jeruzsálembe és visszahelyezi a királyságba. Valahogy úgy gondoljuk, hogy Isten megbocsát azoknak, akik kisebb bűnöket elkövettek, de hogy olyannak is, aki a legnagyobb gonoszságot elkövette, annak is megbocsát, és még vissza is helyezi királyi minőségébe? Fiaként fogadja vissza? Ezt nehezen tudjuk elképzelni. Isten Jeruzsálem királyait a saját fiainak tekintette. Azzal, hogy visszahelyezte a királyságba, azt jelezte, hogy szeretett fiaként tekint rá. Hát, ilyen az Isten!      

Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 18. fejezet

18. fejezet – AZ UTOLSÓ HÉT CSAPÁS ÉS AZ IGAZAK — A nagy nyomorúság (6. rész)

Isten népe nem dédelget bűnös vágyakat

Most kell a krisztusi tökéletességre törekednünk, addig, míg nagy főpapunk engesztelést végez értünk. Üdvözítőnk még egy gondolat erejéig sem engedett a kísértés hatalmának. Sátán talál az emberi szívben olyan sarkot, ahol meg tudja vetni a lábát – egy dédelgetett, bűnös vágyat, amellyel kísértéseit érvényre juttathatja. De Krisztus elmondhatta magáról: „Jön a világ fejedelme: és énbennem nincsen semmije” (Jn 14:30). Sátán nem talált hibát Isten Fiában, ami által legyőzhette volna. Jézus megtartotta Atyja parancsolatait, és nem volt benne semmi bűn, amit az ördög ki tudott volna aknázni. Ilyen lelkülettel kell rendelkezniük azoknak, akik meg akarnak állni a nyomorúság idején (GC, 1911, 623. o.).

Folytatódik az énünk elleni harc

Ameddig Sátán uralkodik, addig meg kell fékeznünk énünket, és le kell győznünk megrögzült bűneinket; nincs megállás, ameddig tart az életünk, nincs olyan magaslat, amelyre feljutva elmondhatnánk: teljesen célhoz értem. Élethosszig tartó engedelmesség eredménye az életszentség (AA, 1911, 560–561. o.).

Folyamatosan háborút kell viselni a testi gondolkodásmód ellen; és ebben Isten kegyelmének átalakító befolyásának kell támogatnia bennünket, amely az elmét felfelé vonzza és arra szoktatja, hogy tiszta és szent dolgokon elmélkedjen (2T, 1870, 479. o.).

Létrehozhatunk egy képzelt világot a tudatunkban, vagy elképzelhetjük az eszményi egyházat, ahol Sátán kísértései többé nem sarkallnak a gonoszra – de tökéletesség csak a fantáziánkban él (RH, 1893. augusztus 8.).

Amikor emberi lények szent testet öltenek, nem fognak a földön maradni, hanem a mennybe vitetnek. Míg a bűn még ebben az életben bocsánatot nyer, következményei teljes mértékben nem most hárulnak el. Krisztus az Ő eljövetelekor „elváltoztatja a mi bűnös testünket, hogy az Ő dicsőséges testéhez hasonló legyen” (2SM, 1901, 33. o.).