Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit 2 Krónikák 35 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kr%C3%B3nika%2035&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kr%C3%B3nik%C3%A1k%2035&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten megmutatja a bölcs Jósiásnak, hogy melyek a fontos dolgok. Jósiás megszervezi a páska ünnepet, amely Izrael népének Egyiptomból való szabadulására, Isten nagy szabadító tettére emlékeztet, de előre is mutat a Nagy Szabadítóra, Jézus Krisztusra, aki a világ egyetlen reménysége. Nélküle minden ünnep és miden szertarás üres ceremónia lenne csupán. Jósiás bölcs, és érti a lényeget. Pontosan azt a szertartást újítja meg, amely előre mutat a Messiás eljövetelére és arra, ahogyan Isten megoldja a bűn problémáját a földön.
2. Isten nem tud segíteni, amikor Jósiás a saját elgondolásait valósítja meg. Még az a király is, aki a leghűségesebb Istenhez, egy pillanatra leveheti tekintetét Istenről és a saját megoldásait követheti, aminek a következményeit le is aratja. Olyan szomorú véget ér ez a történet, hogy Istennek ez a hűséges gyermeke egy értelmetlen csatában életét veszíti.
3. Amikor a fáraó az Isten prófétája. A fáraó úgy beszél Jósiással, ahogy egy próféta szokott. Elmondja neki, hogy Isten rajta keresztül üzeni a királynak, hogy ne szálljon hadba vele, mert nincs szándékában Jósiást és Jeruzsálemet megtámadni. A fáraó azt mondja, hogy Istentől van küldetése és Jósiás ne akadályozza Istent. Jósiás nem hallgatott Istennek a fáraó által küldött üzenetének és ez az életébe került. Izraelben volt más próféta is, akit elküldhetett volna Isten Jósiáshoz, például ez a fejezet megemlíti a híres Jeremiás prófétát. Isten viszont úgy dönt ebben a helyzetben, hogy inkább Nékó fáraót bízza meg a prófétai feladattal. Isten útjai kifürkészhetetlenek és meglepőek lehetnek néha. Isten nem követi mindig ugyanazt az módszert.
Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 19. fejezet
19. fejezet – KRISZTUS VISSZATÉRÉSE (1. rész)
A hetedik csapás és a részleges feltámadás
Hatalmas földrengés támad, olyan, „amilyen nem volt, mióta az emberek a földön vannak, ilyen földindulás, ilyen nagy” (Jel 16:18). Úgy tűnik, mintha az ég megnyílna és bezárulna, és az Isten trónjáról áradó dicsőség keresztülvilágítana rajta. A hegyek szélben hajladozó nádként inognak, és mindenfelé szikladarabok szóródnak szét… Az egész föld megduzzad és hullámzik, mint a tenger. Felszíne széttöredezik, alapjaiban látszik megrendülni. Hegyláncok süllyednek el. Lakott szigetek tűnnek el. A kikötőket, amelyek a gonoszságban Sodomához váltak hasonlóvá, elnyelik a haragos hullámok… Hatalmas, „tálentumnyi” nagyságú jégdarabok pusztítanak… (Jel 16:19, 21).
Megnyílnak a sírok, és „sokan azok közül, akik alusznak a föld porában, felserkennek, némelyek örök életre, némelyek pedig gyalázatra és örökkévaló utálatosságra” (Dán 12:2). Megdicsőülten jönnek elő a sírból, akik a harmadik angyal üzenetébe vetett hitben haltak meg, és meghallják, hogy Isten békeszövetséget köt törvénye megtartóival. „Még akik őt átszegezték is” (Jel 1:7), akik gúnyolódtak és nevettek Krisztus haláltusáján, és a leghevesebben támadták igazságát és népét, még ők is feltámadnak, hogy megpillantsák őt és dicsőségét, és tanúi lesznek a hűségeseket és engedelmeseket érő megtiszteltetésnek (GC, 1911, 636–637. o.).
Isten kihirdeti Krisztus eljövetelének idejét
Sötét, nehéz felhők gyülekeztek, és ütköztek egymásnak. Az égbolt szétvált, és felgöngyölődött. A nyitott űrön keresztül feltekinthettünk az Orionra, ahonnan Isten hangja hallatszott (EW, 1851, 41. o.).
Hamarosan az Atya szavát hallottuk , mint vizek zúgását, és közölte velünk Krisztus eljövetelének napját és óráját. Az élő szentek, a száznegyvennégyezer, ismerték és megértették a hangot, miközben a gonoszok úgy gondolták, hogy csak mennydörgés és földrengés lehetett (EW, 1851, 15. o.).
Amikor az Örökkévaló közölte Jézus eljövetelének napját és óráját, átadta népének az örök szövetséget, egy mondatot mondott, majd szünetet tartott, míg szavai végigzengtek a földön. Isten Izráele felfelé tekintve állt, és hallgatta a Jehova szájából származó kijelentéseket, amelyek a leghangosabb mennydörgéshez hasonlóan zúgtak végig a világon. Félelmetesen ünnepélyes volt. A szentek minden mondat végén felkiáltottak: „Dicsőség! Halleluja!” Arcuk a menny dicsőségétől fénylett, mint Mózes arca, amikor lejött a Sínaihegyről. A gonoszok nem tudtak rájuk tekinteni a fényesség miatt. Amikor a meg nem szűnő áldást kimondták azokra, akik Istent szombatjának megszentelésével tisztelték, hatalmas győzelmi kiáltás hangzott a fenevad és képe felett (EW, 1858, 285–286. o.).
A leghalványabb ismeretem sincs az Isten által közölt idő felől. Hallottam az óra kihirdetését, de miután visszatértem a látomásból, többé már nem emlékeztem rá. Olyan megrendítő, ünnepélyes és figyelmet érdemlő jelenetek játszódtak le előttem, amelyeket nincs nyelv, amely képes lenne leírni. Számomra mindez élő valóság volt, mert a jelenet lezárulásaként megjelent a nagy fehér felhő, amelyen az embernek Fia ült (1SM, 1888, 76. o.).
Ámen 🛐🙏
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés