2016. július 15., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - július 15 - PÉNTEK - 2 Krónikák 3

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 37. fejezet 369. nap

Ez alkalommal Isten nem mondott ítéletet azokra, akiknek gonosz viselkedése annyira felingerelte Mózest és Áront, hogy vétkeztek ellene. Minden rosszallás, feddés a vezetőkre hárult. Azok, akik Isten képviselőiként szerepeltek, nem becsülték meg és nem tisztelték Istent. Mózes és Áron megsértődtek, és így szem elől tévesztették, hogy a nép zúgolódása nem ellenük tört ki, hanem Isten ellen. Mivel csak saját elgondolásukat akarták érvényre juttatni és megbántott önérzetükre hallgattak, akaratlanul maguk is bűnbe estek és így elmulasztották a nép nagy bűnét Isten elé tárni.

Keserű és megalázó volt számukra az az ítélet, amelyet Isten közvetlenül az eset után kimondott ellenük: "És monda az Úr Mózesnek és Áronnak: Mivelhogy nem hittetek nékem, hogy megdicsőítettetek volna engem Izráel fiainak szemei előtt: azért nem viszitek be a községet a földre, amelyet adtam nékik" (4Móz 20:12). A lázongó Izraellel együtt nekik is meg kell halniuk mielőtt átkelnének a Jordánon. Ha Mózes és Áron dédelgették volna önérzetüket vagy átadták volna magukat szenvedélyes lelkületüknek az isteni intéssel és feddéssel szemben, akkor bűnük még sokkal nagyobb lett volna. Mózes és Áron azonban nem voltak vádolhatók szándékos és megfontolt bűnnel. Hirtelen támadt kísértés vett rajtuk erőt és bűnbánatuk azonnali és szívből fakadó volt. Az Úr elfogadta töredelmüket. Büntetésüket azonban nem engedhette el ama kár miatt, amelyet bűnükkel a nép körében okoztak.

Mózes nem rejtette el az ítéletet. Sőt nyíltan megmondta népének, hogy mivel a dicsőséget nem Istennek tulajdonította, nem vezetheti be őket az ígéret földjére. Megparancsolta nekik, hogy jól véssék emlékezetükbe azt a szigorú büntetést, amellyel Isten őt büntette meg. Azt is gondolják meg, hogy Istennek miként kell elbírálnia zúgolódásaikat és milyen súlyos ítélettel kell lesújtania rájuk. Ne felejtsék el, hogy ezt az ítéletet maguk hozták magukra Isten ellen elkövetett bűneikkel. Elmondta nekik azt is, hogy miként emelt szót Istennél az ítélet elengedéséért és Isten hogyan utasította el kérését. "De megharaguvék az Úr én reám ti miattatok - mondta - és nem hallgatott meg engem" (5Móz 3:26).

A nehézségek és megpróbáltatások minden egyes alkalmával az izraeliták készek voltak Mózest vádolni azért, mert kivezette őket Egyiptomból, mintha Istennek semmi része nem lett volna ebben. Pusztai vándorlásuk egész ideje alatt szinte mást sem tettek, csak zúgolódtak az útközben keletkezett nehézségek miatt és morgolódtak vezetőik ellen. Mózes nyíltan megmondta nekik: "[...] az Úr ellen gyülekeztetek össze; mert Áron micsoda, hogy ő ellene zúgolódtok?" (4Móz 16:11). "[...] Nem mi ellenünk van a ti zúgolódástok, hanem az Úr ellen" (2Móz 16:8). Ám elhamarkodott szava a kősziklánál: "Avagy e kősziklából fakasszunk-e néktek vizet?" tulajdonképpen elismerése volt a nép vádjának és így megerősítette őket hitetlenségükben és igazolta lázadozásaikat. Az Úr azonban örökre el akarta távolítani a nép elméjéből ezt a benyomást azzal, hogy megtiltotta Mózesnek az ígéret földjére való belépést. Ez félreérthetetlen bizonyítéka volt annak, hogy Izrael népének a vezetője tulajdonképpen nem Mózes volt, hanem az a hatalmas Angyal, akiről az Úr azt mondta: "Ímé én Angyalt bocsátok el te előtted, hogy megőrizzen téged az útban, és bevigyen téged arra a helyre, amelyet elkészítettem. Vigyázz magadra előtte, és hallgass az ő szavára; meg ne bosszantsd őt, mert nem szenvedi el a ti gonoszságaitokat; mert az én nevem van ő benne" (2Móz 20-21).

Mózes azt mondta népének: "Még én reám is megharaguvék az Úr miattatok" (5Móz 1:37). Egész Izrael Mózesre tekintett, akinek bűne árnyékot vetett Istenre, aki népe vezérének választotta ki őt. Mózes bűne ismert volt az egész gyülekezet előtt. Ha Isten könnyedén elnézte volna e bűnt, akkor az egész népnek az lett volna a benyomása, hogy a hitetlenség, a türelmetlenség mentséget találhat, bocsánatot nyerhet azoknak az életében, akik felelősséggel teljes pozíciót töltenek be. Mikor azonban megkapták azt az isteni kijelentést, hogy Mózes és Áron egyetlen egy bűn miatt nem léphet Kánaán földjére, akkor a nép megértette, hogy Istennél nincs semmiféle személyválogatás és ő kivétel nélkül megbünteti mindazokat, akik bűnt követtek el.

Izrael történetét Isten a következő nemzedékek tanulságára és figyelmeztetésére jegyeztette fel. Az eljövendő korszakok embereinek a menny Istenét részrehajlás nélküli uralkodónak kellett és kell megismernie, aki minden esetben kárhoztatja, de sohasem igazolja a bűnt, bárki követte is azt el az emberek közül. Kevesen fogják fel a bűn kimagaslóan súlyos voltát. Az emberek azzal áltatják magukat, hogy Isten túl jó ahhoz, hogy megbüntesse a vétkest. A Biblia történetének világosságában azonban nyilvánvalóvá válik, hogy Isten jósága és szeretete éppen arra kötelezi, hogy úgy foglalkozzék a bűnnel mint valami végzetes gonosszal, amely állandóan veszélyezteti a világegyetem békéjét és boldogságát.

Mai Bibliai szakasz: 2 Krónikák 3

Ez a fejezet a templom speciális méreteiről, az alapozásáról, a szentek szentjéről és egyéb adatokról szól. Részletezi az angyalszárnyak méreteit és az aranylemezek mennyiségét, ami egyes becslések szerint mai áron 16 millió dollár értékű volt.

Akárhogy is, a hely, ahol Salamon építkezik, jellemzi a templom egész célját és részleteit. Nincsen jobb hely Salamon számára az építkezéshez. Valaha még Dávid választotta ki a helyet. Elhatározta, hogy Istennek szenteli ezt a földet azzal, hogy nem fogadja el Ornán ajándékaként, hanem fizet érte. Ám valójában ezt a helyet Isten választotta, és Dávidénál sokkal nagyobb áldozatra épült. A templomnak Mórija hegyén kell felépülnie, ahol Ábrahám szíve megszakadt, és ahol Izsák készségesen megadta magát a halálnak.

Évszázadokon át pontosan ezen a helyen kell majd bárányokat áldozni. Mindegyiknek Jézus végső áldozatára kell mutatnia, és Isten megtört szíve előképének kell lennie. Jézus azt választja majd, hogy mi mindnyájan rátehessük kezünket, Ő elveszi bűneinket, és ha szükséges örökre meghal, hogy mi újra összeköttetésbe kerüljünk Vele és irgalmas mennyei Atyánkkal.

Térdet hajtasz ma ezen Istentől kapott ajándék nagysága és a te érdemtelenséged miatt? Jézus érdeme miatt neked nem kell meghalnod, hanem a bűnbánó lélek és a szüntelen dicsőítés áldozatát ajánlhatod fel.

Scott Griswold

50. heti olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 36. és 37. fejezeteihez (júl. 10-16.).

Ahogyan átnézem a napi/heti olvasnivalót, mindig „morzsákat” keresek, amelyeket meg tudok osztani a közösségi médiában.

* „Minden szenvedésüket Ő is szenvedte.” Ézsaiás 63:9
* „A rosszindulat keltette kijelentések Isten ellen nagy vétkek.”
* „Isten neve nagy tiszteletben tartandó.”
* „A szándékos szombatrontás… egy kifejezése annak, ha valaki semmibe veszi Isten tekintélyét.”
* „Az isteni áldások színig telt kelyhét elvette ajkuktól a bűn.”
* „Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg.” Zsolt 78:38
* „Árad az üdvösség folyama az elveszett emberiség számára Krisztusból.”
* „Azoknak, akik kegyelmének áldásai keresik, csak kérniük kell az Atyát Jézus nevében.”
* „Krisztus összekapcsolja a kettő: Ő a szikla, Ő az élő víz.”
* „Mielőtt Isten megengedte volna, hogy Kánaán földjére lépjenek, meg kellett mutatniuk, hogy hisznek ígéreteiben.”
* „Az igazságot sem szabad ingerülten vagy türelmetlenül odavágni.”
* „Mózes és Áron olyan hatalmat tulajdonított magának, amely egyedül Istené.”
* „Mivel önmagukra néztek és megbántott önérzetükre hallgattak, öntudatlanul maguk is vétkeztek.”
* „A múlt hűsége nem törölhet el egyetlen gonosz cselekedetet sem.”
* „Az önfelmagasztalás szelleme, a testvérek vádolásának hajlandósága nem kedves Isten előtt.”
* „Mindazoknak, akik istenfélőnek vallják magukat, legszentebb kötelességük, hogy őrködjenek lelkükön, és önuralmat gyakoroljanak a legnagyobb kihívások közepette is.”
* „Sátán gyenge pontjainkon támad, de nem szükségszerű, hogy legyőzessünk.”

Te miket találtál?

Cindy Tutsch
Nyugalmazott társigazgató
Ellen G. White Intézet

                    Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése