2016. december 29., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 29 - CSÜTÖRTÖK - Zsoltárok 59

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 73. fejezet 536. nap

A nép készségesen válaszolt Dávid felhívására: "Azért szabad akaratjok szerint adának ajándékokat az atyák fejedelmei, az Izráel nemzetségeinek fejedelmei, az ezredesek, századosok és a király dolgainak fejedelmei. És adának az Isten házának szükségére ötezer tálentom aranyat és tízezer dárikot; tízezer tálentom ezüstöt és tizennyolcezer tálentom rezet és százezer tálentom vasat. És valakinél drágakövek találtatának, adák az Úr házának kincséhez [...] mert tiszta szívökből adakozának az Úrnak; Dávid király is nagy örömmel örvendezett" (1Krón 29:6-9).

"Hálákat ada azért Dávid az Úrnak az egész gyülekezet előtt, és monda Dávid: Áldott vagy te, Uram, Izráelnek, a mi atyánknak Istene, öröktől fogva mind örökké! Óh Uram, tied a nagyság, hatalom, dicsőség, örökkévalóság és méltóság, sőt minden, valami a mennyben és a földön van, tied! Tied, oh Uram, az ország, te magasztalod fel magadat, hogy légy minden fejedelmek felett! A gazdagság és a dicsőség mind te tőled vannak, és te uralkodol mindeneken; a te kezedben van mind az erősség és mind a birodalom; a te kezedben van mindeneknek felmagasztaltatása és megerősíttetése. Most azért, óh mi Istenünk, vallást teszünk előtted, és dicsérjük a te dicsőséges nevedet; Mert micsoda vagyok én, és micsoda az én népem, hogy erőnk lehetne a szabad akarat szerint való ajándék adására, amint tettük? Mert tőled van minden, és amiket a te kezedből vettünk, azokat adtuk most néked. Mert mi csak jövevények vagyunk te előtted és zsellérek, amint a mi atyáink is egyenként; a mi életünk napjai olyanok e földön, mint az árnyék, melyben állandóság nincsen. Óh mi Urunk Istenünk! mindez a gazdagság, amit gyűjtöttünk, hogy néked és a te szent nevednek házat építsünk, a te kezedből való és mindazok tiéid! Jól tudom, óh én Istenem, hogy te a szívet vizsgálod és az igazságot szereted.

Én mindezeket tiszta szívemből, nagy jó kedvvel adtam, s látom, hogy a te néped is, amely itt jelen van, nagy örömmel, szabad akaratja szerint adta ezeket néked. Óh Uram, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek, a mi atyáinknak Istene, tartsd meg mindörökké ezt az érzést a te néped szívében, és irányítsd az ő szívöket te feléd! Salamonnak pedig, az én fiamnak adj tökéletes szívet, hogy a te parancsolataidat, bizonyságtételeidet és rendeléseidet megőrizhesse, s hogy mindazokat megcselekedhesse, s felépíthesse azt a házat, amelyet én megindítottam. És szóla Dávid az egész gyülekezethez: Kérlek, áldjátok az Urat, a ti Isteneteket. Áldá azért az egész gyülekezet az Urat, az ő atyáik Istenét; s leborulván, tisztelék az Urat és a királyt" (1Krón 29:10-20).

Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 59

Ez a zsoltár arról az időszakról szól, amikor „Saul embereket küldött, hogy tartsák szemmel Dávid házát, és öljék meg”. Az első négy vers lefesti számunkra ezt a jelenetet. De a zsoltár eme része nemcsak Saulról szól, hanem más ellenfélről is, aki bajt okoz Dávidnak. A következők szerint lehetne megnevezni őket: hazug összeesküvők, árulók, a háborúval fenyegető pogány nemzetek, és a helyi utcai bajkeverők. Átérezhetjük Dávid szorongó érzését, amikor mi is áldozatául esünk azok pletykájának, akik összejátszanak ellenünk; a barátoknak, akik elárulnak minket; a nyílt ellenfeleinknek, aki támadnak minket; és a sötétben csavargóknak, akik az utcáinkat veszélyes hellyé teszik. A világunk nem mindig biztonságos és barátságos hely, különösen azok miatt, akikről Jézus azt mondta, „mert nem a világból valók, ahogy én sem vagyok a világból való” (Jn 17:14).

Hol találhatunk egy biztonságos helyet ebben a világban? Évekig éltem egy olyan országban, amit egy terrorista konfliktus tartott a markában, minden nap és mindenhol veszélyben voltam. Egy család úgy döntött, olyan helyre költözik, ahol a legkisebb a valószínűsége annak, hogy kirobban a háború. Elköltöztek, de hat hónappal később ott is kitört a háború!

Az 59. zsoltár azt mondja, hogy van egy biztonságos hely, ahová el tudunk menekülni, ahová Dávid rendszeresen menekült. „Te vagy az én erőm, rád figyelek, Isten az én erős váram.”  Ez a zsoltár segélykérő imával kezdődik. „Ments meg az ellenségeimtől, Istenem, védj meg a támadóimtól!” Az igazi védelemről ebben a mondat olvashatunk. „Ments meg a gonosztevőktől, szabadíts meg a vérszomjas emberektől!” Mint az éber apa, leemelte a gyermekéről a harapós, gonosz kutyákat.

Dávid tudta, bátran hívhatja Istent, hogy szabadítsa meg őt, és ennek többféle oka is van: 1. Ő „a mindenható Úr Isten”, és Isten angyali seregei végett. Ő megszámlálhatatlan számú lelki harcost küld a legalázatosabbak, leggyengébbek támogatására, akik segítségért kiáltanak hozzá. 2. Kineveti a fenyegetésünket, mert úgyis az Ő kezében van már a döntés. „Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket az erőtökön felül kísértést szenvedni.” (1Kor 10:13) 3. Dávid úgy hívja Őt, hogy „az én szerető Istenem”, és hozzáteszi: „Én pedig a hatalmadról énekelek, magasztalom minden reggel a hűségedet.” Ez Isten kegyelme, az Ő kifogyhatatlan szeretete, az Ő abszolút hűsége felénk minden nap. 4. „Isten megy előttem.” Bármilyen helyzettel kerülünk is szembe, Isten már ismeri azt, és átsegít azon bennünket. 5. Isten hírneve erősödik, amikor megszabadít minket; erre mondja Dávid, „Hadd tudják meg az egész Földön, hogy Isten uralkodik Jákóbon.” El fog terjedni ennek híre, Isten üdvözítő ereje megnyilvánul, és tisztelet övezi majd.

Garth Bainbridge

74. heti olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 73. fejezetéhez (dec. 25-31.).

Dávidnak mindene megvolt:  jóképű volt, éles elméjű és tehetséges sok mindenben. A pásztorfiú, akiből király lett, költő volt és zenész, képzett íjász, harcos, tábornok a csatatéren, államférfi és végrehajtó adminisztrátor. Mindazonáltal, a legragyogóbb jellemvonása ezen lenyűgöző bibliai karakternek valószínűleg az istenfélelme volt – „Találtam szívem szerint való férfiút, Dávidot, a Jesse fiát…” (ApCsel 13:22)

Azonban Dávid házasságtörést is elkövetett Bethsabéval. Majd Bethsabé valódi férjét kivégeztette a csatában. Később Isten kifejezett parancsa ellenére ragaszkodott a nemzet összeírásához és katonai sorozáshoz. Továbbá, őszintén szólva, nem volt túl jó apa – nem fegyelmezte fiait.

Hogyan lehetséges akkor, hogy egy ennyire legyengült jellemmel bíró személyt még ez után is Isten szíve szerint való férfinak nevezzünk? Bár Dávid bűnei drámaian nagyok voltak, teljes és alapos bűnbánata ha lehet, még inkább az volt. Valójában Dávid szégyenének mélyéből látható meg az a mélység, ameddig Isten szeretete és könyörülete elér. Azt mutatja be nekünk, hogy Isten - a bűntől függetlenül-, mindig elfogadja az igaz, szívből jövő bűnbánatot.

Milyen bátorító ez a mai hitzarándokok számára! Lehetünk tele bár gonoszsággal, tele születésünktől fogva taszító bűnnel, Isten meg tud minket tisztítani. „Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.” (Zsolt 51:9)

Benjamin Orian
a Dél-Tacoma adventista  gyülekezet lelkésze

Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése