Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 21 - SZERDA - 1 Királyok 22

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Az apostolok története 54. fejezet 1500. nap

János mélységes szomorúsággal figyelte, hogyan szivárognak be e pusztító tévtanok a gyülekezetbe. Felismerve a veszélyt, gyors és határozott fellépéssel igyekezett szembeszállni a visszásságokkal. János levelei a szeretet lelkületét árasztják. Úgy tűnik fel, mintha írásánál tollát a szeretetbe mártotta volna. Ha azonban találkozott hitetőkkel, akik azt állították, hogy tiszta életet élnek, de ugyanakkor áthágták a törvényt, nem mulasztotta el, hogy őket megintse; figyelmeztette e szörnyű öncsalás következményeire.

Egy jó hírnévnek, és széles körű befolyásnak örvendő asszonynak - aki az evangéliumi munkában segédkezett - így ír: "Mert sok hitető jött a világba, akik nem vallják a Jézust testben megjelent Krisztusnak. Ez a hitető az antikrisztus. Vigyázzatok magatokra, hogy el ne veszítsük, amit munkáltunk, hanem teljes jutalmat nyerjünk. Aki félrelép és nem marad meg a Krisztus tudománya mellett, annak egynek sincs Istene. Aki megmarad a Krisztus tudománya mellett, mind az Atya, mind a Fiú az övé. Ha valaki elmegy hozzátok és nem ezt a tudományt viszi, ne fogadjátok azt be házatokba, és azt ne köszöntsétek. Mert aki köszönti azt, részes annak gonosz cselekedeteiben."

Mi, Jézus szeretett tanítványához hasonló módon ítélhetjük meg azokat, kik azt állítják, hogy Krisztus követői, de ugyanakkor Isten törvényét áthágják. Ez utolsó napokban hasonló bajok fenyegetik a gyülekezet fejlődését, mint amelyek az ősegyházat támadták; e pontokban tehát János apostol tanításait gondosan meg kell szívlelnünk. "Gyakoroljátok a szeretetet!" hallatszik mindenfelől, de különösen azoktól, kik hivalkodnak szentségükkel. Az őszinte szeretet azonban tisztább annál, semhogy egyetlen rejtegetett bűnt is elfedezne. Egyrészt szeressük a lelkeket, kikért Krisztus életét adta, másrészt azonban nem szabad a gonosszal megalkudnunk. Nem szabad egyesülnünk a lázadókkal és ezt szeretetnek nevezni. Isten megkívánja, hogy népe ebben a korszakban éppen olyan rendíthetetlenül álljon ki az igazságért, ahogyan annak idején János szembeszállt a lélekromboló tévelygésekkel.

Az apostol azt tanítja, hogy noha keresztényi udvariasságot kell tanúsítanunk, de kötelesek vagyunk a bűnnel és a bűnössel szemben határozottan fellépni. Ez nagyon is összeegyeztethető az igazi szeretettel. "Valaki a bűnt cselekszi, az a törvénytelenséget is cselekszi; a bűn pedig a törvénytelenség. És tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy a mi bűneinket elvegye; és ő benne nincsen bűn. Aki ő benne marad, egy sem esik bűnbe; aki bűnbe esik, egy sem látta őt, sem meg nem ismerte őt."

János, mint Krisztus tanúja, sohasem bocsátkozott szóvitákba, vagy fárasztó fejtegetésekbe. Azt hirdette, amit tudott, látott és hallott. Szoros kapcsolata volt Jézussal; hallgatta tanításait és látta hatalmas csodáit. Csak kevesen ismerhették meg annyira Jézus jellemének szépségeit, mint János. Számára eloszlott a sötétség; reá az igaz világosság sugárzott. A Megváltó életéről és haláláról szóló tanúsága világos és hatalmas volt. Szíve túláradt Megváltója iránti szeretetétől; ajkára tolultak bizonyságtételei, melyek ellenállhatatlanul ragadták magukkal hallgatóit.

"Ami kezdettől fogva vala" - bizonyította - "amit hallottunk, amit szemléltünk és kezeinkkel illettünk, az életnek igéjéről... Amit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek, hogy néktek is közösségtek legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az Ő Fiával, a Jézus Krisztussal."

Minden őszinte hívő ugyanígy saját tapasztalatával "pecsételheti meg, hogy az Isten igaz." (Ján. 3, 33.) Bizonyságot tehet arról amit látott, hallott és érzett Krisztus erejéből.

Mai Bibliai szakasz: 1 Királyok 22

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kir%C3%A1lyok+22&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kir%C3%A1lyok+22&version=NT-HU

A tanulságok és azok alkalmazhatósága végtelen ebben a fejezetben. Milyen gyakran rajtakapjuk magunkat, hogy olyan ösztönösen cselekszünk, mint Akháb, amikor sokkal inkább Josafát példáját kellene követnünk: „Kérdezősködjél még ma az Úr beszéde után" (5. vers).

Isten prófétái sosem népszerűek – és sajnos ez igaz Isten népének körében is. Izrael királya gyűlölte magához hívni a prófétákat, mivel csak nagyon ritkán mondtak neki jó híreket. Inkább a hamis híreket hallgatta meg a 400 hamis prófétától! És Mikeás saját maga mondja ezt: „Él az Úr, hogy csak azt fogom mondani, amit az Úr mondánd nékem" (14. vers).

Mikeás üzenete éles ellentétben áll a hamis próféták kedves szavaival. Újra elmondhatjuk, mennyire értékeljük ennek az embernek a rendíthetetlen és elkötelezett hűségét Istenhez, még a lehetséges üldöztetés és bebörtönzés árnyékában is. A csata elkezdődött, és ahogy Mikeás megjósolta, Akháb a saját szekerében, a saját vérében állva hal meg. Elég szomorú vég egy olyan ember esetében, akinek Isten megváltást ajánlott fel újra meg újra. És bár az élete figyelmeztetésül szolgál mindnyájunknak, közülünk senki sem fog mást hibáztatni, hanem csak magát, hogyha elveszünk a végítéletkor.  Ezért ha ma halljuk Isten hangját, akkor most jött el az idő, hogy válaszoljunk. Ma, csakis most tudunk választani: életet vagy halált. Vagy a Megmentőt választjuk, vagy önmagunkat. A választás mindig a mienk, és amit választunk, az fogja befolyásolni örök sorsunkat.

A Királyok első könyve kommentárjainak zárásaként figyeljük meg, hogy a Biblia újra meg újra utal arra, hogy a fiak mindig az apjuk lábnyomát követik (43. és 53. vers). Szülőként hatalmas a felelősségünk – túlságosan is hatalmas ahhoz, hogy egyedül hordozhassuk. Legyen az az örök vágyunk, hogy úgy vezessük gyermekeinket, hogy ismerjék és szeressék Jézust, miközben szorosan kapaszkodunk Isten kezébe! A gyermekeink mindig figyelnek minket; egy nap ránk fognak hasonlítani. Ezért mi is igyekezzünk Jézusra hasonlítani! Ámen!

Charissa Fong

211. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE  54-55. fejezeteihez (augusztus 18-24.).

János, a szeretett tanítvány, a levelében bemutatta Isten igaz követőinek jellemzőit. A tanítványok megváltoztatták a világot a keresztény időszámítás első évszázadában, hiszen Krisztus élt bennük. Ez annak volt eredménye, hogy Jézussal voltak, tőle tanultak, és az Ő szeretetét tapasztalták meg. Ahogy teltek a napok Jézus mennybemenetelét követően, a hívők hajlamosak lettek egymás hibáira figyelni, ahelyett, hogy Jézusra tekintettek volna, mint életük középpontjára. Ezért aztán János írt a gyülekezetnek, hogy változtassák meg ezt a hozzáállást, megadva egyúttal a gyógyírt: hogy szeressék egymást. Ez a testvéri szeretet csak akkor lehetséges, ha megértettük Isten szeretetét, ami abban nyilvánult meg, hogy Jézust elküldte értünk. Emellett tudatában kell lennünk annak is, hogy a legnagyobb veszély a gonosz a szívünkben. Ennek az ellenszere az, hogy tegyük ki magunkat Isten szeretetének, amiről a legcsodálatosabb bizonyság egy egységes nép létrejötte lesz.

Az Isten szeretete a hívő életében működik, azonban nem automatikusan, és nem függetlenül az emberi akarattól. Júdás és Péter ugyanannak a szeretetnek voltak kitéve, mégis különböző döntést hoztak. Ezért kell az ént megtagadnunk, és Istennek engedelmeskednünk. Ez az áldozat vezet a megszentelődéshez. A bűnös természetünknek azonban szüksége van segítségre az énnel szembeni csatában. Nincsen az imánál jobb segítség, hiszen aki kér, annak megadatik. Adjunk át hát mindent Jézusnak!

Alvaro F. Rodríguez

Bibliai héber és Ószövetség oktató

Teológiai szemináriumi oktató

Perui Unió Egyeteme

Fordította Gősi Csaba