Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 26 - HÉTFŐ - 2 Királyok 5

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Az apostolok története 56. fejezet 1505. nap

János olyan világosan és meggyőzően védekezett, olyan egyszerűen és nyíltan, hogy szavai tartós hatást keltettek. Hallgatói csodálkoztak bölcsességén és ékesszólásán. De minél meggyőzőbb volt bizonyságtétele, annál jobban izzott ellenfelei gyűlölete. Domitián császárt dühroham fogta el. Képtelen volt megcáfolni Krisztus hűséges szószólójának bizonyságtételeit; képtelen volt kivonni magát azon hatás alól, melyet az igazság ismertetése felidézett benne; mindazáltal elhatározta, hogy szavát elnémítja.

Jánost forró olajjal telt üstbe dobták; az Úr azonban megőrizte hűséges szolgájának életét, miképpen hajdan megőrizte a három héber ifjú életét az izzó kemencében. Amikor e szavak elhangzottak: Így pusztuljanak mindazok, akik hisznek a názáreti Jézus Krisztusban, abban a csalóban, János kijelentette: Mesterem mindent türelemmel elviselt, amit Sátán és angyalai kieszelhettek, hogy megalázzák és megkínozzák. Odaadta életét, hogy a világot megváltsa. Megtiszteltetés, hogy szenvedhetek Érette. Én gyenge, bűnös ember vagyok. Krisztus szent, ártatlan és feddhetetlen volt. Bűnt nem cselekedett, szájában hamisság nem találtatott.

E szavak éreztették hatásukat; Jánost azok a férfiak, akik bedobták az üstbe, ki is húzták onnan.

Csakhamar azonban ismét súlyos üldöztetés nehezedett az apostolra. A császár parancsára Patmos szigetére száműzték "az Isten beszédéért és a Jézus Krisztus bizonyságtételéért." (Jel. 1, 9.) - Ellenfelei úgy képzelték, hogy befolyását megszüntetik; végül is a szenvedések és a nélkülözések végeznek majd vele.

Patmos, az Égei-tenger puszta, sziklás szigete, melyet a római kormány a gonosztevők száműzetési helyéül jelölt ki. Isten szolgája számára azonban ez a szomorú hely a menny kapujává vált. A nyilvános élettől, az elmúlt évek lüktető tevékenységétől elzárva, János szoros közösségben élt Istennel, Krisztussal és a menny angyalaival. Tanítást, utasításokat kapott tőlük az egyház számára, az idők végezetéig. Itt tárultak fel előtte azok az események, melyek e föld történelmének végső napjaiban peregnek le. Istentől nyert látomásait is itt örökítette meg. Ha szavaival többé nem is tehetett bizonyságot Róla, akit szeretett és akinek szolgált, az üzenetek, melyeket Isten ezen a kopár, sziklás szigeten adott neki, mint égő fáklyák világítanak; hirdetik az Úr megmásíthatatlan határozatait, e föld valamennyi nemzetét és népét illetőleg.

Mai Bibliai szakasz: 2 Királyok 5

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kir%C3%A1lyok+5&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kir%C3%A1lyok+5&version=NT-HU

Ebben a fejezetben Naámán, a befolyásos és tehetős szíriai parancsnok, aki az egyre súlyosbodó leprájára keres gyógyulást, jön el Elizeushoz.

Amikor Naámán és kisebb katonai kísérete megérkezett Elizeus szerény otthonához, a próféta világos utasítással küldte ki szolgáját: „Menj, és fürödj meg hétszer a Jordánban, akkor újra megtisztul a tested!” (10. vers – új prot. ford.). A megsértett katonatiszt dühös lett a prófétára, hogy még csak ki sem jött és nem beszélt vele személyesen. Nem voltak Istenhez intézett imák, vagy mágikus szavak. Ezen felül felháborítónak találta, hogy a próféta arra tett utalást, hogy ő olyan koszos lenne, hogy meg kellene fürödnie, méghozzá hétszer. Talán az egész csak túl egyszerűnek tűnt, de a legvalószínűbb, hogy a büszkeségén esett csorba. Dühében a halálos beteg parancsnok megsértődve hátat fordított Elizeus házának, és ellovagolt, vissza Damaszkusz irányába.

Mit is jelképez a lepra? Ha a Jordán a keresztséget – a halált, eltemettetést és feltámadást (Róm 6:4) jelképezi, akkor a lepra a bűnt. Halálos és fertőző betegség volt, lassú és szörnyű halállal végződött. Először az idegeket és a végtagokat támadta meg, tehát akinek leprája volt, elvesztette az érzékelését. A bűn pedig a lelkiismeretet tompítja el (1Tim 4:2). Ezt teszi az emberrel a bűn. Először a lelkiismeret még elítéli a bűnt, viszont minél tovább marad valaki a bűnös életben, annál inkább elhalkul a lelkiismeret ítélő szava. A szív megkeményedik, a bűn betegsége felemészti az embert úgy, mint azt a lepra teszi.

Naámán így érvelt: „Damaszkusz folyói sokkal tiszábbak mint a Jordán.” Ez lehet, hogy igaz volt, Isten mégis ezt mondta: „A Jordánban kell megfürödnöd!” Isten azonban jó, és tudja, mit miért tesz. A Damaszkusz felé vezető úton Naámánnak a Jordán mentén kellett haladnia. Ekkor az egyik katonája odajött hozzá, és ezt mondta: „Nézd, uram, ha a próféta valami nehezet kért volna tőled, megtetted volna, igaz?” Ő igennel válaszolt. „Miért nem fürdesz hát meg a Jordánban és tisztulsz meg?”

Naámán alázatot gyakorolt, lelovagolt a folyó partjához, levette páncélzatát, belegázolt a Jordán sáros vizébe, elmerült benne és minden alámerülésnél végigdörzsölte a testét. Elizeus azt mondta Naámánnak, hogy hétszer kell megmártóznia. Ha a parancsnok csak ötször fürdött volna meg, a dolog nem működött volna. Isten, úgy tűnik, különösen ügyel a számokra. Amikor Józsuétól azt kérte, hogy hétszer járja körül Jerikót a hetedik napon, ledőltek a falak a negyedik kör után? És mi a helyzet a szombatnappal? Ő nem azt mondta, hogy bármelyik napot meg fogja áldani, amelyiket mi a kedvünk szerint elkülönítünk pihenésre és imádatra. Isten a „hetedik napot” kérte, és Ő úgy is gondolja, amit mond, és elvárja tőlünk, hogy engedelmeskedjünk Neki a kis részletekben is.

Amint Naámán végül hetedszerre is feljött a víz alól, a bőre megváltozott. A lepra, ami tönkretette a bőrét, és valószínűleg néhány ujját és lábujját sem kímélte, nem volt többé. Naámán meggyógyult! Az Írás azt mondja: „újra tiszta lett a teste, akárcsak egy kisgyermeké” (14. vers).

El tudod képzelni ezt a jelenetet? Miután a parancsnok hetedszerre megfürdik a Jordánban, feljön a vízből, és a katonái így szólnak: „Mekkora csoda ez! Az Úr legyen áldva! A leprád teljesen eltűnt, és a bőröd teljesen újnak néz ki! Megérinthetjük?” El tudod ezt képzelni?

A keresztény egy katona, új, gyermeki bőrrel. Újjászülettél, mégis katona vagy. Ez a keresztséget is jelképezi; a Jordánban történt, ott, ahol Keresztelő János elsőként vezette be a keresztséget, és ahol Jézus is megkeresztelkedett – neked és nekem példát mutatva (Mt 3:13). Apropó lepra, Jézus is rengeteg leprást gyógyított meg a szolgálata során.

Végül, ennek a lenyűgöző történetnek a végén, Elizeust egy társa elárulja ezüstért cserébe. Naámán fizetni akart a gyógyulásáért, de Elizeus visszautasította a fizetséget, mert a megváltás Isten ajándéka. Elizeus kapzsi szolgája, Géházi, utánaeredt Naámánnak, hazudott neki, és elfogadta az ezüstöt. Géházi végül Naámán lepráját kapta meg a kapzsiságáért és árulásáért. Hasonlóképpen Júdást is a kapzsisága vitte rá arra, hogy elárulja a Megváltót ezüstért és végül felakasztotta magát Krisztus kiszolgáltatása után.

Drága Urunk, Naámánhoz hasonlóan minket is mindnyájunkat sújt a bűn leprája, azonban most alázattal Hozzád jövünk. Megbánjuk bűneinket, és szeretnénk Fiad vérében megfürdeni, a Bárányéban, aki azért ontotta vérét értünk, hogy mi megtisztuljunk. Ámen!

Doug Batchelor

212. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE  56. fejezetéhez (augusztus 25-31.).

János, a fiatalember, aki engedélyt kért arra, hogy tűz szállhasson alá az égből egy őket elutasító falura (Lukács 9:54), a Szentlélek hatalma által a szeretett tanítvánnyá vált, és egyúttal a tizenkettő közül az utolsó túlélővé. Mostanra már öregemberként túl sokat látott a megpróbáltatásokból, a testvére kivégzésétől kezdve a templom elpusztításáig. Azonban semmi sem tarthatta vissza őt attól, hogy a Jézustól hallott üzenetet terjessze.

A zsidó vezetők és még a római császár is minden tőlük telhetőt megtettek, hogy elhallgattassák, azonban végül a legtöbb, amit tehettek, az volt, hogy száműzik egy kopár, földközi-tengeri szigetre, egy Patmosz nevű helyre. János számára ez a terméketlen sziklás vidék is az élet és a béke helye volt, mert az Ura vele volt. Manapság a világ minden tájáról érkezett embereket a kompok szállítják ide, hogy lássák ezt a sivár vidéket, hiszen Isten idős szolgálója itt kapta látomásait. Isten az egyik legidősebb követőjét választotta ki a világmegváltoztató üzenetének hordozójává.

Isten sosem ígér kényelemben eltöltött életet, azonban az Ő szolgálatában eltöltött élet az egyetlen út, hogy arra a változásra és békére találjunk, amit János és a hozzá hasonló emberek megtapasztaltak. Az ellenség gyűlöli, ha Istent szolgáló, hűséges életű embereket lát, és gyakran próbákat és nehézségeket küld rájuk, azonban nincs hatalma az Istennek alázatosan odaszentelt életet elpusztítani.

Michael White

Bibliaoktató és fordító

Perui Unió Egyeteme

Fordította Gősi Csaba