Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Az apostolok története 49. fejezet 1481. nap
Miután Pál attól félt, hogy Timótheust szelíd és engedékeny
lelkülete visszatartja munkájának egyik lényeges részétől, ezért külön
felszólítja, hogy legyen hű a bűn megrovásában is, sőt élesen feddje meg
azokat, akik durva bűnöket követnek el. Mindazáltal "teljes béketűréssel
és tanítással" tegye. Krisztus türelmét, szeretetét mutassa ki, hogy
intelmeit magyarázat és az Ige igazsága által juttassa érvényre.
A bűnt gyűlölni és megfeddni, de a bűnös iránt részvétet és
gyengédséget tanúsítani - igen nehéz feladat. Minél komolyabban igyekszünk
szívünk és életünk megszentelődésére, annál élesebben, kifejezettebben ismerjük
fel a bűnt, annál határozottabban helytelenítünk minden eltérést az igaz útról.
Tartózkodjunk a túlságos szigortól a gonosztevővel szemben; másrészt
természetesen vigyázzunk, nehogy szem elől tévesszük a bűn rendkívüli
bűnösségét. Szükséges, hogy a tévelygő iránt keresztényi türelmet és szeretetet
tanúsítsunk, azonban fennáll az a veszély is, ha túlságosan elnézők vagyunk
hibáival szemben, hogy arra a következtetésre jut: talán nem is érdemelte meg a
feddést, és mint jogtalant, visszautasítja.
Néha az evangélium prédikátorai hosszútűrésükkel okoznak
bajt, amennyiben a tévelygő bűneit tűrik, sőt támogatják is. Így készek
mentegetni és enyhíteni azt, amit Isten elítél; idővel pedig olyan vakokká
válnak, hogy még dicsérik is azokat, akiket Isten parancsa szerint feddeniük
kellene. Aki eltompította lelki ítélőképességét, bűnös engedékenység által,
olyanokkal szemben, kiket Isten elítél, előbb-utóbb súlyosabb bűnöket követ el,
amennyiben túl szigorúan és keményen bánik azokkal, akik Istennek tetszenek.
Sokan eltérnek Isten követelményeitől, akik emberi
bölcsességükre büszkék; a Szentlélek befolyásának ellenállnak és irtóznak Isten
Igéjétől. Pedig azt vallják, hogy keresztények és hivatásuk másokat tanítani.
Pál ezekről így ír Timótheusnak: "Mert lesz idő, mikor az egészséges
tudományt el nem szenvedik, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak
tanítókat, mert viszket a fülök, és az igazságtól elfordítják az ő fülöket, de
a mesékhez odafordulnak."
Az apostol itt nem a nyíltan vallástalanokra gondol, hanem
hitvalló keresztényekre, akik kedvteléseiknek élnek, akik rabszolgáik saját
énjüknek. Ezek csak olyan tanokat hallgatnak meg, melyek nem ítélik el
bűneiket, sem élvvágyó életmódjukat. Krisztus hűséges szolgáinak egyértelmű
szavai sértik fülüket, ezért olyan tanítókat keresnek, kik dicsérik őket és
hízelegnek nekik. Sajnos, néhány hitvalló prédikátor is, Isten Igéje helyett,
emberek véleményét prédikálja. Hűtlenek megbízatásukhoz és ellentétben
hivatásuk kötelességeivel, félrevezetik azokat, kik bennük lelki vezetőjüket
látják.
Isten az élet tökéletes szabályát állította fel számunkra
szent törvényében. Kijelentette, hogy a törvény követelményei, utolsó pontig,
minden emberre kiterjednek, a világ végezetéig. Krisztus azért jött, hogy ezt a
törvényt naggyá és dicsővé tegye; kimutatta, hogy talapzata: szeretet Isten és
felebarátunk iránt; hogy az ember erkölcsi kötelességeinek foglalata:
engedelmeskedni szabályainak. Isten törvénye iránti engedelmességről Ő maga
adott nekünk példát, életével. A hegyi beszédben pedig kifejtette, hogy a
törvény követelményei túlmennek a külső cselekedeteken, kiterjednek a
gondolatokra, sőt a szándékokra is.
Ha a törvénynek engedelmeskedünk, képesek leszünk
"megtagadni a hitetlenséget és a világi kívánságokat",
"mértékletesen, igazán és szentül élni a jelenvaló világon." (Tit. 2,
12.) Az igazság nagy ellensége azonban megtévesztette ezt a világot és az
embereket a törvény iránti engedetlenségre csábította. Ezrek és ezrek
távolodnak el - miként azt Pál előre látta - Isten Igéjének egyszerű, éles
igazságaitól és olyan tanítókhoz fordulnak, kik mesékkel szórakoztatják őket.
Sokan - prédikátorok és a nép - lábbal tiporják Isten törvényét. Ezzel a világ
Teremtőjét sértik meg, Sátán pedig ujjong csábításai sikerén. Isten törvénye
iránt mutatkozó fokozódó megvetéshez kapcsolódik a vallás iránt érzett és
növekvő undor; az elharapódzó büszkélkedés, élvezetvágy, kielégülések; a szülők
iránti engedetlenség. Gondolkozó emberek mindenfelé aggódva kérdik: "Mi a
teendő?" Hogyan akadályozzuk meg a riasztó bajokat? Erre feleli Pál
Timótheusnak: "Hirdesd az Igét!" A Bibliában találjuk cselekedeteink
egyedüli biztos irányelveit. Ez Isten akaratának írásbeli leszögezése; isteni
bölcsesség kifejezése. Feltárja az emberi értelem előtt az élet minden fontos
kérdését; akik betartják előírásait, azok számára biztos vezető. Óvja őket,
hogy életüket helytelen irányú fáradozásokkal el ne pazarolják.
Mai Bibliai szakasz: 1 Királyok
3
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Salamon
azzal kezdte uralkodását, hogy szövetségre lépett a fáraóval. Valószínű, hogy
ezzel a belső biztonságot akarta biztosítani. Ez a gondolkozásmódja olyan
házassághoz vezetett, amelyet Isten nem hagyott jóvá. Noha felesége elhagyta
isteneit, Salamon úgy vélte, mindent ő tud jobban. Sok mai, modern nemzet
életében is előfordul, hogy a házasságok politikai érdekből köttetnek.
Számtalan alkalommal követik el ezt a hibát. Láthatunk olyan eseteket, amikor
emberek megtértek, és alávetették magukat Istennek, de az ellenkezőjét is
tapasztalhattuk, ahol a helytelen szövetségek életeket tettek tönkre.
A Biblia azt mondja, hogy Salamon szerette az
Urat. Édesapjának, Dávidnak a példája hatással volt rá. Jánoshoz, a szeretett
tanítványhoz hasonlóan Salamon is válaszolt Isten szeretetére. Isten szeret
bennünket tökéletlenségeink ellenére is. Sokféleképpen kommunikál velünk: a
próféták által, írott szava által, de egykor úgy döntött, Salamonnal álomban
találkozik – Gibeon városában. Salamont bizonnyal meglepte Isten kérdése: „Kérj, amit csak akarsz tőlem.” Salamon
nagyon bölcs volt, és nem gazdagságot kért, sem dicsőséget, hanem értelmes
szívet. Istennek tetszett Salamon kérése, és nemcsak bölcsességet adott neki,
hanem tiszteletet és gazdagságot is. Micsoda ellentmondás, hogy sokan, akik a
világi gazdagságot választják, végül elbuknak, mert nincs bölcsességük. A
király Istentől kapott bölcsessége nyilvánvalóvá vált a két asszony vitájának
rendezésében, akik mindketten azt állították, hogy a gyermek az övék. Salamon
nagy bölcsességről tett bizonyságot, és a nemzetek előtt nyilvánvalóvá vált,
hogy Isten volt vele.
Kérjünk mi is bölcsességet és értelmes szívet
az Úrtól!
Leo
Ranzolin
208. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE 47-49. fejezeteihez (július 28 – augusztus 3.).
A szombat délelőtti felhívást az imakérésekre
mindig a papírhajtogatás zöreje, a gyerekek elcsendesítése jelzi, majd izgatott
csend következik, ahogyan gondterhelten lefelé és körbe tekintünk, miközben
arra készülünk, hogy feltárjuk szükségleteinket és sebezhetőségünket mindenki
előtt. Szinte hallható a közös sóhaj, amikor az első kérés elhangzik.
„Anyagi nehézségek miatt szeretnék imasegítséget
kérni.” „Kérlek, imádkozzatok a fiamért (vagy lányomért), aki már nem jár
gyülekezetbe.” „Laboratóriumi vizsgálaton voltam ezen a héten. Kérlek,
imádkozzatok a jó eredményekért.”
Amikor a hangokat halljuk az alázatos esdeklő
imákban, vajon hány antenna fogja a nem artikulált érzéseket minden egyes
egyszerű kérés mögött? Halljuk-e a rejtve megbúvó érzelmeket: szégyen, félelem,
kétségek és magány, ezek mögött a láthatóan egyszerű kérések mögött? Fog-e az
esdeklő sóvárgással találkozni a vigasztalás és a támogatás? Vagy még egy
szombat délután megy haza úgy a testvéred, hogy még mindig egyedül van a
félelmével, szégyenével, kétségeivel, és hogy a rákövetkező hetet küzdelemben
és a meg nem válaszolt imák miatt szomorúan, magányosan várja?
Pál azt mondja az utolsó levelében: „Az Úr
legyen irgalmas az Onesiforus házanépének: mert gyakorta megvidámított engem,
és az én bilincsemet nem szégyenlette …” Elhúzódunk-e hittestvéreinktől, amikor
szükségük van ránk, csak mert megbénít az ellenállás a sebezhető állapotuk
miatt, talán mert tudjuk, hogy milyen könnyen megtörténhet velünk is ugyanaz?
Vagy leküzdjük a saját sebezhetőségünktől való félelmet, és szolgálunk, ahogyan
Onesiforus tette?
Jeanne Van Den Hurk
Anderson Hetednapi Adventist Gyülekezet
Anderson, Dél-Karolina, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen🛐✝🙏
VálaszTörlés