2025. július 9., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - július 9 - SZERDA - Mózes második könyve 34. fejezet

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Gondolatok Mózes második könyve 34. fejezetéből

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ex%2034&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ex%2034&version=NT-HU

Kommentben leírhatod építő gondolataidat a fejezet üzenetéről. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

Izrael népe Istennel való szövetségi viszonyának megújítására válaszként Mózesnek új kőtáblákat kellett készíteni, és Isten ugyanazokat a törvényeket diktálta le szolgájának ott a hegyen. A kőtáblák újraírása – miután Mózes széttörte őket az aranyborjú előtt – bizonyítja a törvény örök és változatlan természetét, mint Isten népével kötött szövetségének alapját. A szövetséget nem lehet megújítani a szövetségi viszony és a feltételek alapjainak megértése nélkül. Isten önkijelentése Mózes második könyve 34. fejezetének 6-7. versében emlékeztet bennünket arra, hogy egy olyan URAT szolgálunk, aki irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy! Megtartja szeretetét ezerízig, megbocsátja a bűnt, hitszegést és vétket. Milyen csodálatos ígéret ez ma számunkra, akik hasonló körülmények között szenvedünk, mint az ősi Izrael!

Isten nemcsak engedelmességre hív a Vele való szövetségben, hanem a pogány bálványok teljes megsemmisítésére, hogy azok ne váljanak kísértéssé és csapdává Izrael számára. Ahogyan már láttuk az aranyborjú körüli ünneplésnél, hasonló dolgok könnyen megtörténhetnek újra. A nép ismét különleges útmutatásokat kap, hogy ne készítsenek öntött szobrokat, semmisítsék meg az oltárokat, képmásokat, és vágják ki a ligeteket, ahol bálványokat szoktak imádni. Ahogy később látni fogjuk a Szentírásban, Izrael nem mindig követte ezeket az útmutatásokat, és volt olyan idő – például a hetedik században –, amikor Manassé, Júda királya bálványokat helyezett el a jeruzsálemi templomban. Az Asera imádata nagyon elterjedt volt abban az időben, erről tanúskodnak a régészeti adatok, amelyek szerint több száz agyag istennőt ástak ki. Ezeknek a szobroknak a többségét nem Filiszteában, vagy Föníciában tárták fel, hanem 96%-át Júdában és ennek majdnem felét magában Jeruzsálemben. Isten tudta, hogy ezek a szobrok milyen kísértést jelentenek Izrael számára.

Hogy van ez a mi életünkben ma? Ha lenne még idő, mit mondanának a régészek évezredek múlva rólunk, amikor kiássák a mi otthonainkat? Hogyan értékelnék a nappalink és hálószobánk falára elhelyezett fekete TV képernyőt a hozzá viszonyított berendezési tárgyakkal? Imádat eszközeiként értelmeznék azokat? Mennyi időt töltünk Isten Igéjével naponta, összehasonlítva a szórakozással? Isten szava, amelyet ebben a fejezetben megtalálunk, velünk kapcsolatban is igaz: az Ő neve féltőn szerető (féltékeny)Isten, aki teljesen a mienk akar lenni.

Michael Hasel

Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy tudatában legyen annak, hogy egy olyan Urat szolgál, aki irgalmas és kegyelmes Isten. Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy. Megtartja szeretetét ezerízig, megbocsátja a bűnt, hitszegést és vétket, Jézus nevében. Ámen!

Olvasmány – E.G. White PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 15-16. fejezetek

15. fejezet – IZSÁK HÁZASSÁGA (4. rész)

Az Úr parancsa ez: "Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában" (2Kor 6:14-18).

Izsákot Isten nagyon megtisztelte azzal, hogy azoknak az ígéreteknek örökösévé tette, amelyek által megáldja a világot, mégis negyven éves korában elfogadta atyja döntését; azt, hogy tapasztalt, istenfélő szolgája válasszon neki feleséget. A Szentírás kedves és nagyon szép képet fest arról a családi boldogságról, amely ebből a frigyből fakadt: "Izsák pedig bevivé Rebekát Sárának az ő anyjának sátorába. És elvevé Rebekát és lőn néki felesége és szereté őt. S megvigasztalódék Izsák az ő anyja halála után" (1Móz 24:67).

Micsoda nagy a különbség Izsák és korunk ifjúságának magatartása között, a magukat keresztényeknek vallókat is beleértve! A fiatalok nagyon sokszor úgy érzik, hogy érzelmi ügyeik csak rájuk tartoznak, és ebbe sem Istennek, sem szüleiknek nincs beleszólásuk. Úgy gondolják, hogy gyerekfejjel is tudnak szüleik segítsége nélkül választani. A házasságban eltöltött néhány év rendszerint elég ahhoz, hogy megmutassa tévedésüket, de gyakran túl késő megakadályozni a káros következményeket. A bölcsesség és az önuralom hiánya, ami az elhamarkodott döntéshez vezetett, addig súlyosbítja a bajt, amíg a házas viszony keserves igává lesz. Sokan így rombolták szét ebben az életben lévő boldogságukat, és az eljövendő életbe vetett reményüket.

Ha van valamilyen téma, amit alaposan át kell gondolni, és amihez idősebb és tapasztaltabb emberek tanácsát ki kell kérni, akkor az a házasság témája. Ha valamikor szükség van a Biblia tanácsaira, ha valamikor mennyei eligazítást kell imában keresni, akkor ezt az embereket egy életre egymáshoz kötő lépés előtt kell tenni.

A szülők soha ne veszítsék szem elől gyermekeik jövendő boldogsága iránti felelősségüket. Izsák azért tisztelte atyja ítélőképességét, mert megtanulta tőle az örömteli engedelmességet. Amíg Ábrahám megkívánta gyermekeitől a szülői tiszteletet, mindennapi élete tanúsította, hogy tekintélye nem önző vagy önkényeskedő irányítást jelent, hanem szeretetre épül, jólétüket és boldogságukat tartva szem előtt.

Az apák és anyák tartsák kötelességüknek a fiatalok érzéseinek irányítását, hogy azt szeressék, aki megfelelő társuk lesz. Tartsák kötelességüknek, hogy - Isten kegyelmének segítségével - tanításuk és példamutatásuk által születésüktől kezdve úgy neveljék a gyermekeket, hogy jellemük tiszta és nemes legyen, a jó és igaz dolgokhoz vonzódjanak. Hasonlót a hasonló vonzza; hasonló a hasonlónak örül. Plántálják el korán az igazság, tisztaság és jóság szeretetét a lelkükbe, és akkor a fiatalok azok társaságát fogják keresni, akikben megvannak ezek a jellemvonások.

Igyekezzenek a szülők saját jellemükben és családi életükben bemutatni a mennyei Atya szeretetét és jóságát. Legyen az otthon tele napfénnyel. Ez sokkal többet ér gyermekeiknek, mint a birtok vagy a pénz. Az otthon szeretetét tartsátok ébren szívükben, hogy gyermekségük otthonára úgy tekintsenek vissza, mint a mennyei békét és boldogságot megközelítő helyre. Nem minden családtag jelleme azonos, ezért sokszor van alkalom a türelem és megbocsátás gyakorlására, mert a szeretet és önfegyelem mindnyájukat szoros egységgé forraszthatja.

Az igazi szeretet nemes és szent életelv. Teljesen különbözik attól a szeretettől, amely ösztönösen ébred, és amely hirtelen elmúlik, ha kemény próba éri. A fiatalok a szülői házban való becsületes kötelességteljesítéssel készüljenek fel saját családi életükre. Gyakorolják az önmegtagadást és tanúsítsanak kedvességet, udvariasságot és keresztény együttérzést. Így a szeretet melege nem hűl ki a szívben, és aki ilyen családból kikerülve lesz családfő, tudja majd hogyan segítse elő annak boldogságát, akit egy életre társául választott. A házasság, ahelyett, hogy a szeretet végét jelentené, annak a kezdete lesz


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése