2015. július 18., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - július 18, szombat - 1 Mózes 7

Saját Facebook oldala is van a Higgyetek az Ő prófétáinak programnak. Csatlakozz, hogy megjegyzéseket, kérdéseket tehess fel, és láthasd mások megjegyzéseit. Hívd meg barátaidat is, hogy csatlakozzanak a Facebook oldalhoz, hogy minél több emberhez eljussanak az  olvasmányok: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetaiknak?fref=ts

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez (ez minden olvasmány végén ott lesz változatlanul egy hétig, amikor majd váltja a következő)

Olvasmány a Jézushoz vezető út 2. fejezet 7. nap

Másrészt pedig a bűnök folytán bekövetkező istenítélet, az elkerülhetetlen megtorlás, jellemünk romlása, a végső megsemmisülés, melyekről Isten szava világosan beszámol nekünk, nem elégségesek-e arra, hogy Sátán szolgálatától visszatartsanak bennünket?

Miért ne ismerjük el Isten jóságát és hosszútűrését? Tehetett volna még többet érettünk? Törekedjünk ugyanolyan szeretetre iránta, mint amellyel Ő szeretett bennünket! Használjuk fel azon kegyelmi eszközöket, melyeket Isten előrelátásából rendelt részünkre, hogy átalakuljunk az Ő képmására, visszahelyeztessünk a szolgáló angyalok társaságába, teljes összhangba és közösségbe az Atyával és a Fiúval.


Mózes első könyvének 7. fejezete egy ismerős bibliai kijelentéssel kezdődik: „Ezt mondta az Úr Nóénak: Jöjj be ... a bárkába” (1. vers angolból fordítva). A Bibliában elejétől végig ott találjuk Isten hívását: „Jöjj!” Jézus így hív: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket” (Mt 11:28). A Biblia utolsó könyvének –  a Jelenések könyvének –  utolsó fejezete ezt a kegyelemteljes hívást közli: „És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És aki hallja, ezt mondja: Jövel! És aki szomjúhozik, jöjjön el...” (Jel 22:17). Jézus hozzáteszi: „azt, aki hozzám jő, semmiképpen ki nem vetem” (Jn 6:37).

Isten hívása Nóé felé, hogy jöjjön a bárkába, a megváltás, a biztonság és a szabadítás hívása volt. A gondoskodására vonatkozó ígérete aznapra, holnapra és örökre szólt. Reményt adott Nóénak a világ zűrzavarának közepette. Jézus isteni hívása nekünk is reményt ad. Az Ő mentőbárkájában megváltást, biztonságot és szabadulást találunk. Mondd el néhány mondatban, hogyan találtál Jézus Krisztusban egy mentőbárkára!

Mark Finley


Heti olvasmány az Ellen White idézethez (2015 július 12-18):

Az 1970-es években részt vettem egy közvélemény kutatásban az USA Connecticut államában, ahol Mark Finley tervezett evangélizációs sorozatot tartani. Azt akartuk megtudni, hogy az ajánlott témák közül melyik lenne a leghasznosabb és melyikre lenne a legnagyobb igény. Meglepetésemre majdnem mindenki azt a témát választotta, hogy Mit kezdjek a bűntudatommal.

Ma is sokan kérdezik, hogy Hogyan lehet békességem? Hogyan szabadulhatok meg a bűntudattól? Péter az Apostolok cselekedetei 2:38-ban válaszol ezekre az örök kérdésekre: "Térjetek meg ... mindnyájan." Az Isten által elfogadott megtérés magába foglalja a mély bűnbánatot azért, hogy szívfájdalmat okoztunk Megváltónknak. Ézsau, Júdás és a fáraó csak a további szenvedésektől és veszteségektől akartak megszabadulni. Amiatt bánkódtak, hogy a bűnnek ilyen rossz következményei lettek, de nem magáért a bűnért bánkódtak.

Az igazi bűnbánat Isten ajándéka. Ahogy Dávid is tette az 51. zsoltárban, nekünk is kérnünk kell Istent, hogy az igaz lelket újítsa meg bennünk, hogy adjon nekünk olyan szívet, amely tisztaságra és igazságra vágyik. Ez a fajta bűnbánat kívül esik saját erőnkön. Csak Jézus segíthet abban, hogy igazi bánatot érezzünk bűneink felett, és Ő arra vár, hogy jöjjünk hozzá úgy, ahogy vagyunk. Csak Krisztus áldozata által nyerhetünk üdvösséget

Jézus kész megszabadítani bennünket a bűntől és a bűntudattól, de nem kényszerít bennünket. Ő nem rángat be rúgkapáló és üvöltöző embereket országába. Minden szándékos bűn, minden elfordulás az Ő kegyelmétől, megkeményíti a szívünket. Ha nem vágyunk szabadulásra, ha nem fogadjuk el csodálatos kegyelmét, mit tehet akkor értünk?

Időnként a Sátán vádolóként közelít meg bennünket. De, amikor jön és azt mondja nekünk, hogy túlságosan bűnösök vagyunk ahhoz, hogy megváltásban részesüljünk, tekintsünk Megváltónkra és beszéljünk bátorságosan az Ő hatalmáról és jóságáról. Ha Jézusra tekintünk, segítséget kapunk. Megvallhatjuk bűneinket, és hihetünk abban, hogy Jézus érdeméért nem fogunk meghalni, hanem élni fogunk (Ez 33:15).

Földi életünk rövid és bizonytalan. Ne késlekedjünk engedni Isten Szentlelke hangjának! Segíteni tud nekünk, hogy szeressük Őt és egymást is.

Cindy Tutsch, DMin
Ellen White Intézet nyugalmazott társigazgatója

Amerikai Egyesült Államok

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése