2015. július 26., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - július 26, vasárnap- 1 Mózes 15

Figyelem!!! A végén új heti olvasmány található a Jézushoz vezető út 6. és 7. fejezeteihez

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - Jézushoz vezető út 6. fejezet 15. nap

Mihelyt a Szentlélek munkája felébreszti lelkiismeretünket, azonnal megértjük a bűn horderejét és gonoszságát; irtózattal telünk el iránta. Arra a meggyőződésre jutunk, hogy a bűn választott el bennünket Istentől, és hogy a gonosz hatalmába és rabszolgaságába kerültünk. Minél inkább igyekszünk menekülni, annál inkább tudatára ébredünk tehetetlenségünknek. Indítékaink szennyesek, és szívünk tisztátalan. Észrevesszük, hogy életünk önzéssel és bűnnel telt. Bűnbocsánat, megtisztulás és szabadulás után vágyakozunk. Ugyan mit is tehetünk, hogy összhangba jussunk Istennel, és átalakuljunk az Ő hasonlatosságára?

Békességre, mennyei bűnbocsánatra, szívbeli békére és szeretetre van szükségünk. Pénzzel, értelemmel és bölcsességgel ez meg nem szerezhető; sohasem remélheted, hogy saját erőddel elérheted. Ámde Isten kegyelméből ajánlja fel nekünk: "pénz nélkül és ingyen"(Ésa 55:1). Elnyerhetjük, csak ki kell nyújtani értük kezünket. Így szól az Úr: "Ha bűneitek skarlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínűek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú" (Ésa 1:18). "És adok néktek új szívet és új lelket adok belétek" (Ez 36:26).

Bevallottuk bűneinket, és elhatároztuk, hogy Istennel új életet kezdünk. Menjünk hozzá, és kérjük, hogy törölje el vétkeinket, és új szívet ajándékozzon nékünk. Azután higgyük el, hogy kérésünket teljesíti, mivel megígérte. Jézus is azt tanította, hogy az Istentől megígért javakat azonnal tulajdonunknak tekinthetjük, mihelyt hitben elfogadjuk azokat. Jézus akkor gyógyította meg az embereket betegségeikből és bajaikból, amikor hittek csodatévő hatalmában; segített rajtuk látható dolgokban, és ezáltal bizalmat ébresztett bennük a láthatatlanra vonatkozólag, s így megtanultak hinni bűnöket megbocsátó hatalmában. Ez vált teljesen nyilvánvalóvá a gutaütött meggyógyításánál: Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma a földön a bűnöket megbocsátani (ekkor monda a gutaütöttnek): "Kelj föl, vedd a te ágyadat, és eredj haza"(Mt 9:6). János evangélista is a következő szavakkal szól Jézus csodáiról: "Ezek pedig (a csodák és jelek) azért írattak meg, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az ő nevében"(Jn 20:31).

A Biblia azon egyszerű szavaiból, melyekkel elbeszéli, miképpen gyógyította meg Jézus a betegeket, megtanulhatjuk azt, hogy miképpen kell a Megváltóban hinnünk, hogy bűneink bocsánatát elnyerhessük. Lássuk csak a bethesdai gutaütött történetét! A szegény, szenvedő ember teljesen tehetetlen volt; 38 év óta nem mozgatta lábait. Az Üdvözítő mégis így szól hozzá: "Kelj fel, vedd a te nyoszolyádat, és járj." Méltán mondhatta volna a beteg: "Uram, ha akarsz, meggyógyíthatsz engem, és akkor követem szavaidat"; de mégsem mondta ezt, mert hitt Jézus szavainak, hitte, hogy egészséges lett és azonnal felemelkedett fekhelyéről. Felállt, akart tovamenni... és tényleg tudott is! Krisztus utasításait követte, és Isten adta az erőt. Teljesen meggyógyult.

Hasonló a mi helyzetünk is. Régi bűneinket nem tudjuk jóvátenni, és saját erőnkből nem szentelődhetünk meg. Isten azonban ígéri, hogy Krisztus által mindezt megcselekszi értünk. Mi hisszük ezt az ígéretet. Beismerjük bűneinket, és átadjuk magunkat Istennek. Akarunk Neki szolgálni. Mihelyt ezt cselekesszük, azonnal teljesíti Ő is ígéretét. Ha hiszünk az ígéreteiben, hisszük, hogy bűneink megbocsáttattak és megtisztulunk, a gutaütötthöz hasonlóan mi is meggyógyulunk összes bűneinkből és betegségeinkből. Mindez megtörténik, ha hiszünk.!


Ábrahám nem rendelkezett azzal a dologgal, ami a legfontosabb volt a számára, egy örökössel, de Istennél semmi sem lehetetlen, még egy gyermek ígérete sem egy olyan házaspárnak, akik rég túl vannak életük reproduktív időszakán. Van-e valami, ami túl nehéz Isten számára? Isten nemcsak egy gyermeket ígért, hanem olyan sok leszármazottat, mint a csillagok az égen, vagy a homokszemek a tenger partján. A te szíved mire vágyik a legjobban, amit Isten, mint szerető Atyád örömmel megadna neked? Elhiszed-e azt, hogy Ő nemcsak képes rá, hanem kész is arra, hogy gazdagon megáldjon? Elhiszed-e Isten ígéretét, hogy „megadja szíved kéréseit?” (Zsolt 37:4). Ábrahám „hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul” (1Móz 15:6).

Ezen kívül Isten Ábrahámnak ígérte azt a földet, amelyre kihozta: a „jó és tágas földet, tejjel és mézzel folyó földet” (2 Mózes 13:5), a gazdag Jordán völgyét, a „bővizű földet... amely olyan volt, mint az Úr kertje” (1 Mózes 13:10). Isten szövetséget kötött Ábrahámmal (12:1-3), de most Ábrahám jelet kér arra vonatkozóan, hogy a szövetség valóban megvalósul (15:8). Isten megígéri a jelet (9-11; 17. versek), de azt a figyelmeztetést is kapja, hogy az ígéret nem fog beteljesedni az ő életidejében (12-16), hanem csak leszármazottai idejében (18. vers). Milyen hitet várt el Isten Ábrahámtól? Milyen hitet vár el tőlem? Tanulmányozd át a Zsidókhoz írt levél 11:8-19, 39-40. verseit!

Edwin Reynolds, Ph.D.
Egyetemi továbbképző program koordinátora,
Újtestamentum és bibliai nyelvek tanára  a
Southern Adventist University vallástudományok karán

Új felolvasás
3. heti olvasmány a Jézushoz vezető út 6. és 7. fejezetéhez (július 26- augusztus 1.

Az egyik kedvenc énekem, amit áhítatokhoz szoktam énekelni, arról szól, hogy többet szeretnék megtudni Istenről, és ez az ének kifejezi szívem legbelsőbb érzését. Valóban ez a szívem vágya, hogy egységre jussak Istennel, és mélyebb közösséget tapasztaljak meg Vele.

A hatodik fejezet szívünkhöz szól, amely arra vágyik, hogy jobban megismerje Istent, elmerüljön abban a békességben, amelyet csak Isten adhat, és megtapasztalja a megbocsátást. Mit kell tennünk ahhoz, hogy egységre jussunk Istennel és hogy olyanok legyünk, mint Ő?

Tegyük fel, hogy megvallottad bűneidet, és úgy döntöttél, hogy életedben már nincs helye azoknak. Eldöntötted, hogy átadod magad Istennek. És most hozzá mész és megkéred, hogy mossa le bűneidet. Kéred, hogy adjon neked új szívet és új elmét. És aztán elhiszed, hogy Ő meg is teszi ezt - mert megígérte.

Ez a fejezet újra és újra arra a gyönyörű igazságra emlékeztet, hogy Isten azt akarja, hogy higgyünk az Ő ígéreteiben, hogy megbocsátja bűneinket, hogy ezek az ígéretek valóságosak, igazak és a mieink. Nem kell arra várnunk, hogy érezzük, hogy megváltásban részesültünk. Mondd ezt magadnak: "Hiszem. Ez így van, de nem azért, mert így érzem, hanem azért, mert Isten megígérte" (Mk 11:24). Te gyermekként beleszülettél Isten családjába, és Ő úgy szeret téged, mint tulajdon Fiát.

A hetedik fejezetben egy kis kérdőívet találunk, amely segít megtudnunk azt, hogy rendben van-e a kapcsolatunk Istennel: Kié a szívünk? Kiről gondolkodunk? Kiről szeretünk beszélni? Kié legforróbb szeretetünk és legjobb szolgálatunk? Ha valóban Krisztusé vagyunk, gyakran gondolunk Rá. Ő a tárgya legszebb gondolatainknak. A lábai elé tettünk mindent, amink van és amik vagyunk. Olyanok akarunk lenni, mint Ő, és rendelkezni akarunk az Ő Lelkével. Vágyunk arra, hogy kövessük az Ő nyomdokát, és arra, hogy tetsszünk Neki mindenben.

És még így is hit által és egyedül csak hit által részesülünk Krisztus kegyelmében. A kegyelem teszi lehetővé azt, hogy engedelmeskedjünk törvényének. Noha az engedelmesség lényeges ahhoz, hogy egyek legyünk Istennel, ennek egy szeretetből fakadó szolgálatnak kell lennie, a kegyelemre adott válasznak, és nem olyan eszköznek, amely által kiérdemeljük saját üdvösségünket.

Eleshetünk, de Isten nem fordul el tőlünk és nem hagy el bennünket. Halleluja! Micsoda Istenünk van!

Cindy Tutsch, DMin
Ellen White Intézet nyugalmazott társigazgatója
Amerikai Egyesült Államok


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése