A Facebook-on is lehet csatlakozni a programhoz: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetaiknak?fref=ts
Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez (a végén az első
és a második heti felolvasás is megtalálható a Jézushoz vezető úthoz)
Olvasmány - Jézushoz vezető út 5. fejezet 13.
nap
Sok büszke szív
kérdezi:"Miért kell megalázkodnom és vezekelnem, mielőtt Isten gyermekévé
lennék?" Én Krisztushoz utasítalak benneteket! Ő teljesen ártatlan volt,
sőt mi több, Ő volt a menny Fejedelme, aki azért jött e világra, hogy a bűnös
emberiséget megmenthesse a haláltól: "mivelhogy életét halálra adta... és
a bűnösökért imádkozott"(Ésa 53:12).
Vajon mit áldozunk
fel, ha mindjárt mindenünket is odaadjuk? Egy bűnöktől beszennyezett szívet,
hogy azt Krisztus saját vérével megtisztítsa és kimondhatatlan szeretetével
megváltsa. És az emberek mégis nehéznek tartják, hogy mindent feladjanak. Óh,
szégyellem, ha erről beszélni hallok; óh, szégyen erről írni is!
Isten nem kívánja,
hogy azt adjuk fel, ami javunkra szolgál, hiszen minden egyes cselekedetében
csupán gyermekeinek jólétét tartja szem előtt. Vajha mindazok, akik még nem
döntöttek Krisztus mellett, felismernék, hogy Ő sokkal becsesebb és magasabb
adományokat adhat nékik, mint amilyeneket ők maguk keresnek! Az ember önmaga
ellen követi el a legnagyobb igazságtalanságot, ha Isten akarata ellenére
cselekszik és gondolkozik. Igaz örömet nem találhatunk a tilos utakon, melyeket
Ő tiltott meg, aki jól tudja, mi válik javunkra, és aki övéinek csak javát
akarja. A bűn útja a nyomornak és pusztulásnak útja.
Mai bibliai szakasz: 1 Mózes 13. fejezete
Mózes első könyvének
13. fejezete azzal kezdődik, hogy Ábrahám egy oltárnál imádkozik (4. vers), és
azzal fejeződik be, hogy egy másik oltárnál imádkozik (18. vers). Annak
ellenére, hogy Ábrahám – emberi természetéből adódóan – hitének hiányáról tett
bizonyságot egyiptomi tartózkodásának idején, mégsem adta fel a hitét. Hűséges
maradt Istenhez. Voltak gyengeségei, mint ahogy nekünk is vannak, de szíve
elkötelezett volt Isten iránt. Hibái nem csüggesztették el annyira, hogy
feladja hitét. Bennünket se csüggesszenek el sajátjaink! Ábrahám az Egyiptomban
tanúsított hitetlensége arra vezette, hogy Béthelben komolyabban hagyatkozzon
Istenre.
Amikor a földterület
és vízforrások miatt konfliktusa támadt, ezt mondta unokaöccsének, Lótnak: „Ne legyen versengés közöttem és közötted”
(8. vers). Aztán nagylelkűen Lótra bízta, hogy kiválassza a neki tetsző
területet. Ábrahám önzetlenül választotta a számára hátrányos helyzetet a béke
kedvéért. Sodoma és Gomora közelében Lót azt a területet választotta ki, amiről
azt hitte, hogy a legjobb, de ez a döntés végül katasztrófának bizonyult
családja számára. Ábrahámot kedves, nagylelkű magatartása felkészítette őt
Isten gazdag áldásainak elfogadására. Az adakozó szívű emberekre a menny
leggazdagabb áldásai áradnak.
Mark Finley
1.
heti olvasmány a Jézushoz vezető út 1. és 2. fejezetéhez (Július 12-18
Még gyermekként elfogadtam Jézust legjobb
barátomnak és Megváltómnak, de a tinédzser éveimben valahogy a háttérbe
szorult. Ez a korai húszas éveimben változott meg, amikor valaki
megajándékozott egy Jézushoz vezető út
könyvvel. Egy hét alatt kiolvastam a könyvecskét, és ez megváltoztatta az
életemet. Ezt a megújult kapcsolatot azóta is megtartottam Jézussal az által,
hogy gyakorlatilag minden nap időt töltök a jelenlétében, elsősorban a Biblia
olvasásával, aztán egy néhány oldalt olvasok Isten hírnökétől, Ellen White
írásaiból.
Az első és második fejezet arra emlékeztet,
hogy Isten vágyik arra, hogy megmutassa gyermekei iránti gondoskodó szeretetét
a Biblia által, de a természet szépségei által is. Minden sárga tulipán, minden
bolyhos fehér felhő, még a házi kedvenceink bohóckodásai is, mind a mi
örömünkre teremttettek és azért, hogy gondolatainkat Istenre irányítsák.
Alázatossá tesz bennünket, ha Isten
szeretetére gondolunk. Ha Isten valódi jellemét tanulmányozzuk, és folyamatosan
a keresztre tekintünk, Isten kegyelmét, gyöngédségét és megbocsátó szeretetét
látjuk, ami arra késztet bennünket, hogy kiterjesszük ezt a kegyelmet másokra
is. Amikor érezzük, hogy új szívre van szükségünk, és segítségért kiáltunk,
hogy erőt kapjunk a változásra, Jákobhoz hasonlóan meg fogjuk hallani a remény és
bátorítás üzenetét.
Emlékezzünk ma Isten kegyelmére és lépjünk
igazi közösségre Vele, Aki úgy szeret bennünket, mint senki más. Így barátai
lehetünk a mennyei angyaloknak és otthon érezhetjük magunkat az Atyával és a
Fiúval most és mindörökké.
Cindy Tutsch, DMin
Ellen White Intézet
nyugalmazott társigazgatója
Amerikai Egyesült
Államok
2.
heti olvasmány a Jézushoz vezető út 3-5. fejezeteihez (Július 19-25)
Az 1970-es években részt vettem egy
közvélemény kutatásban az USA Connecticut államában, ahol Mark Finley tervezett
evangélizációs sorozatot tartani. Azt akartuk megtudni, hogy az ajánlott témák
közül melyik lenne a leghasznosabb és melyikre lenne a legnagyobb igény.
Meglepetésemre majdnem mindenki azt a témát választotta, hogy Mit
kezdjek a bűntudatommal.
Ma is sokan kérdezik, hogy Hogyan lehet
békességem? Hogyan szabadulhatok meg a bűntudattól? Péter az Apostolok
cselekedetei 2:38-ban válaszol ezekre az örök kérdésekre: "Térjetek meg ...
mindnyájan." Az Isten által elfogadott megtérés magába foglalja a mély
bűnbánatot azért, hogy szívfájdalmat okoztunk Megváltónknak. Ézsau, Júdás és a
fáraó csak a további szenvedésektől és veszteségektől akartak megszabadulni.
Amiatt bánkódtak, hogy a bűnnek ilyen rossz következményei lettek, de nem
magáért a bűnért bánkódtak.
Az igazi bűnbánat Isten ajándéka. Ahogy Dávid
is tette az 51. zsoltárban, nekünk is kérnünk kell Istent, hogy az igaz lelket
újítsa meg bennünk, hogy adjon nekünk olyan szívet, amely tisztaságra és
igazságra vágyik. Ez a fajta bűnbánat kívül esik saját erőnkön. Csak Jézus
segíthet abban, hogy igazi bánatot érezzünk bűneink felett, és Ő arra vár, hogy
jöjjünk hozzá úgy, ahogy vagyunk. Csak Krisztus áldozata által nyerhetünk
üdvösséget
Jézus kész megszabadítani bennünket a bűntől
és a bűntudattól, de nem kényszerít bennünket. Ő nem rángat be rúgkapáló és
üvöltöző embereket országába. Minden szándékos bűn, minden elfordulás az Ő
kegyelmétől, megkeményíti a szívünket. Ha nem vágyunk szabadulásra, ha nem
fogadjuk el csodálatos kegyelmét, mit tehet akkor értünk?
Időnként a Sátán vádolóként közelít meg
bennünket. De, amikor jön és azt mondja nekünk, hogy túlságosan bűnösök vagyunk
ahhoz, hogy megváltásban részesüljünk, tekintsünk Megváltónkra és beszéljünk
bátorságosan az Ő hatalmáról és jóságáról. Ha Jézusra tekintünk, segítséget
kapunk. Megvallhatjuk bűneinket, és hihetünk abban, hogy Jézus érdeméért nem
fogunk meghalni, hanem élni fogunk (Ez 33:15).
Földi életünk rövid és bizonytalan. Ne
késlekedjünk engedni Isten Szentlelke hangjának! Segíteni tud nekünk, hogy
szeressük Őt és egymást is.
Cindy Tutsch, DMin
Ellen White Intézet
nyugalmazott társigazgatója
Amerikai Egyesült
Államok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése