A Facebook-on is lehet csatlakozni a programhoz: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetaiknak?fref=ts
Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez (a végén az első
és a második heti felolvasás is megtalálható a Jézushoz vezető úthoz)
Olvasmány - Jézushoz vezető út 4. fejezet 10.
nap
A megtérésnek és
megalázkodásnak azon őszinte példái, melyek Isten Igéjében foglaltatnak, olyan
bűnvalló lelkületet nyilatkoztatnak ki előttünk, amelyben nincs mentegetődzés
vagy önigazultság. Pál apostol sem takargatja, szépíti vagy kisebbíti bűneit,
hanem inkább a legsötétebb színekben rajzolja azokat, mondván: "A szentek
közül én sokat börtönbe vettettem, a főpapoktól való felhatalmazást megnyervén.
Sőt mikor megölettetének, szavazatommal hozzájárultam. És minden zsinagógában
gyakorta büntetvén őket, káromlásra kényszerítettem és felettébb dühösködvén
ellenük, kergettem mind az idegen városokig is" (ApCsel 26:10-11). Nem
habozott nyíltan kijelenteni: "Igaz beszéd ez, és teljes elfogadásra
méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött e világra, hogy megtartsa a bűnösöket,
akik közül első vagyok én" (1Tim 1:15).
Csak az őszinte
bűnbánattal teljes, alázatos és megtört szív tudja Isten szeretetét és a
golgotai áldozat nagyságát valamennyire értékelni. Ahogyan a gyermek szerető
atyja előtt beismeri bűnét, ugyanígy ismeri be az őszintén bánkódó lélek is
vétkeit Isten előtt. Meg van írva: "Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz,
hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól"
(1Jn 1:9).
Mai bibliai szakasz: 1 Mózes 10. fejezete
A nemzetségi
táblázatokat nem könnyű olvasni, és nem könnyű megérteni sem, azonban fontos
szerepet játszanak a bibliai történet megértésében. Bemutatják a családok
fennmaradásának folytonosságát, népek vándorlását; hidat képeznek jelentős
bibliai események között, és segítenek világosabban megérteni a Biblia
szereplőinek egymáshoz való viszonyulását.
Mózes első könyvének
10. fejezetében Nóé három fia és azok családjai három különböző területen
telepednek le. Kám fiai Észak-Afrikában és Palesztinában laknak. Sém
leszármazottai elvándorolnak Mezopotámiába és Délnyugat-Arábiába. Jáfet
családjai elutaznak Kis-Ázsiába (a mai Törökországba ) és Nyugat-Európába. Nyelvük,
családjuk és nemzetségük szerint elkülönülnek egymástól. Nóé fiai között
nyilvánvaló nézeteltérések támadtak, amelyeknek az lett az eredménye, hogy
különböző irányba indultak el, és telepedtek le. Vannak olyan helyzetek az
életben, amikor a különböző irányba való elvándorlás jobb, mint egyhelyben
maradni, és háborúzni. Van itt egy másik lényeges lelki tanulság is. Nóé Isten
iránti hűsége és rendíthetetlen engedelmessége nem garantálta saját fiai
hűségét. Ahogy Nóénak határozottan el kellett dönteni, hogy Istent szolgálja,
úgy a fiainak is meg kellett hozni ezt a döntést. Ha találsz még lelki tanulságot
ebben a nehezen érthető fejezetben, oszd meg velünk!
Mark Finley
1.
heti olvasmány a Jézushoz vezető út 1. és 2. fejezetéhez (Július 12-18
Még gyermekként elfogadtam Jézust legjobb
barátomnak és Megváltómnak, de a tinédzser éveimben valahogy a háttérbe
szorult. Ez a korai húszas éveimben változott meg, amikor valaki
megajándékozott egy Jézushoz vezető út
könyvvel. Egy hét alatt kiolvastam a könyvecskét, és ez megváltoztatta az
életemet. Ezt a megújult kapcsolatot azóta is megtartottam Jézussal az által,
hogy gyakorlatilag minden nap időt töltök a jelenlétében, elsősorban a Biblia
olvasásával, aztán egy néhány oldalt olvasok Isten hírnökétől, Ellen White
írásaiból.
Az első és második fejezet arra emlékeztet,
hogy Isten vágyik arra, hogy megmutassa gyermekei iránti gondoskodó szeretetét
a Biblia által, de a természet szépségei által is. Minden sárga tulipán, minden
bolyhos fehér felhő, még a házi kedvenceink bohóckodásai is, mind a mi
örömünkre teremttettek és azért, hogy gondolatainkat Istenre irányítsák.
Alázatossá tesz bennünket, ha Isten
szeretetére gondolunk. Ha Isten valódi jellemét tanulmányozzuk, és folyamatosan
a keresztre tekintünk, Isten kegyelmét, gyöngédségét és megbocsátó szeretetét
látjuk, ami arra késztet bennünket, hogy kiterjesszük ezt a kegyelmet másokra
is. Amikor érezzük, hogy új szívre van szükségünk, és segítségért kiáltunk,
hogy erőt kapjunk a változásra, Jákobhoz hasonlóan meg fogjuk hallani a remény és
bátorítás üzenetét.
Emlékezzünk ma Isten kegyelmére és lépjünk
igazi közösségre Vele, Aki úgy szeret bennünket, mint senki más. Így barátai
lehetünk a mennyei angyaloknak és otthon érezhetjük magunkat az Atyával és a
Fiúval most és mindörökké.
Cindy Tutsch, DMin
Ellen White Intézet
nyugalmazott társigazgatója
Amerikai Egyesült
Államok
2.
heti olvasmány a Jézushoz vezető út 3-5. fejezeteihez (Július 19-25)
Az 1970-es években részt vettem egy
közvélemény kutatásban az USA Connecticut államában, ahol Mark Finley tervezett
evangélizációs sorozatot tartani. Azt akartuk megtudni, hogy az ajánlott témák
közül melyik lenne a leghasznosabb és melyikre lenne a legnagyobb igény.
Meglepetésemre majdnem mindenki azt a témát választotta, hogy Mit
kezdjek a bűntudatommal.
Ma is sokan kérdezik, hogy Hogyan lehet
békességem? Hogyan szabadulhatok meg a bűntudattól? Péter az Apostolok
cselekedetei 2:38-ban válaszol ezekre az örök kérdésekre: "Térjetek meg ...
mindnyájan." Az Isten által elfogadott megtérés magába foglalja a mély
bűnbánatot azért, hogy szívfájdalmat okoztunk Megváltónknak. Ézsau, Júdás és a
fáraó csak a további szenvedésektől és veszteségektől akartak megszabadulni.
Amiatt bánkódtak, hogy a bűnnek ilyen rossz következményei lettek, de nem
magáért a bűnért bánkódtak.
Az igazi bűnbánat Isten ajándéka. Ahogy Dávid
is tette az 51. zsoltárban, nekünk is kérnünk kell Istent, hogy az igaz lelket
újítsa meg bennünk, hogy adjon nekünk olyan szívet, amely tisztaságra és
igazságra vágyik. Ez a fajta bűnbánat kívül esik saját erőnkön. Csak Jézus
segíthet abban, hogy igazi bánatot érezzünk bűneink felett, és Ő arra vár, hogy
jöjjünk hozzá úgy, ahogy vagyunk. Csak Krisztus áldozata által nyerhetünk
üdvösséget
Jézus kész megszabadítani bennünket a bűntől
és a bűntudattól, de nem kényszerít bennünket. Ő nem rángat be rúgkapáló és
üvöltöző embereket országába. Minden szándékos bűn, minden elfordulás az Ő
kegyelmétől, megkeményíti a szívünket. Ha nem vágyunk szabadulásra, ha nem
fogadjuk el csodálatos kegyelmét, mit tehet akkor értünk?
Időnként a Sátán vádolóként közelít meg
bennünket. De, amikor jön és azt mondja nekünk, hogy túlságosan bűnösök vagyunk
ahhoz, hogy megváltásban részesüljünk, tekintsünk Megváltónkra és beszéljünk
bátorságosan az Ő hatalmáról és jóságáról. Ha Jézusra tekintünk, segítséget
kapunk. Megvallhatjuk bűneinket, és hihetünk abban, hogy Jézus érdeméért nem
fogunk meghalni, hanem élni fogunk (Ez 33:15).
Földi életünk rövid és bizonytalan. Ne
késlekedjünk engedni Isten Szentlelke hangjának! Segíteni tud nekünk, hogy
szeressük Őt és egymást is.
Cindy Tutsch, DMin
Ellen White Intézet
nyugalmazott társigazgatója
Amerikai Egyesült
Államok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése