Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez (ez minden olvasmány végén ott lesz változatlanul egy hétig, amikor
majd váltja a következő)
Olvasmány a Jézushoz vezető út 2. fejezet 5. nap
Nem elég Istennek
atyai gondoskodását, szeretetét és irgalmasságát látnunk, nem elég, ha a
törvény igazságát és bölcsességét felismerjük, és nem elég tudnunk, hogy azok a
szeretet örökkévaló alapelveire épültek. Pál apostol ezt mind felismerte,
amikor levelében kijelenti: "Megegyezem a törvénnyel, hogy jó".
"Azért ám a törvény szent, és a parancsolat szent és igaz és jó" (Róm
7:16, 12). Azonban szomorúan és elkeseredetten fűzi hozzá: "...de én testi
vagyok, a bűn alá rekesztve" (Róm 7:14). Vágyakozott ama tisztaság és
megújulás után, amelyet saját erejéből soha el nem érhetett, s azért így
kiáltott fel: "Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e
halálnak testéből?" (Róm 7:24). E fájdalmas kiáltás tört ki minden időben,
mindenütt az aggódó lelkek ajkán. Ezek számára csak egyetlen felelet van:
"Ímé az Istennek ama Báránya, aki elveszi a világ bűneit!" (Jn 1:29).
Isten Lelke ezt az
igazságot számos hasonlattal világítja meg és teszi érthetővé azok számára,
akik bűneik terhétől szabadulni kívánnak. Jákóbot is bűntudata terhelte, mikor
testvérét, Ézsaut megcsalta, és az atyai házból menekülni volt kénytelen.
Elhagyatva, kitaszítva és elszakadva mindattól, ami az életet értékessé teszi,
mindenekfelett egy gondolat nehezedett lelkére a legnagyobb súllyal, az, hogy
bűnei elszakították Istentől, és a menny is elhagyta őt. Szomorúságában a
puszta földre feküdt le, hogy kissé pihenjen; körülötte a csendes halmok,
fölötte pedig a fenséges csillagpompájában ragyogó ég. Elaludt, és csodálatos
álmot látott. A földről, amelyen feküdt, létra látszott az ég kapujáig felérni,
és azon az Isten angyalai jártak fel s alá; közben a dicsőség hazájából a
remény és vigasz isteni üzenete hallatszott. Ilyen módon jelentetett ki
Jákóbnak az a Megváltó, aki kielégítheti lelkének vágyait és szükségleteit.
Örömmel és hálával látta megnyilatkozni azt az utat, melyen ő, a bűnös, ismét
közösségbe juthat Istennel.
Álmának titokzatos
létrája Jézust, az Üdvözítőt jelképezte, aki egyedüli közvetítő Isten és az
emberek között.
Ugyanerre a
hasonlatra utalt Jézus is a Náthánáellel folytatott beszélgetésében:
"Bizony, bizony mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok a megnyílt
eget, és az Isten angyalait, amint felszállnak és leszállnak az ember
Fiára" (Jn 1:52). A hitehagyás következtében az ember elidegenedett
Istentől; a föld elszakadt a mennytől. A köztük tátongó mélységet semmi sem
hidalta át. Azonban Krisztus ismét helyreállította az ég és föld közötti
összeköttetést. Áldozata áthidalta a bűn következtében keletkezett rettenetes
szakadékot, úgy, hogy Isten angyalai újból kapcsolatban lehetnek az emberekkel.
Krisztus újból összekapcsolja a tehetetlen, elesett és bűnös embert a végtelen
hatalom Forrásával.
Hiába álmodoznak az
emberiség haladásáról, hiábavaló egyeseknek az emberiség megmentésére irányuló
törekvése, ha az elesett emberi nem segedelmének és reményének egyedüli
forrását figyelmen kívül hagyják. "Minden jó adomány és minden tökéletes
ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá" (Jak 1:17).
Isten nélkül nincs kiválóság vagy tökéletes jellem, és az Istenhez vezető
egyedüli út: Krisztus. Ő maga mondta: "Én vagyok az út, az igazság és az
élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam" (Jn 14:6).
Mai bibliai szakasz: 1 Mózes 5. fejezete
A
nemzetségi táblázatok talán nem tartoznak a Biblia legizgalmasabb fejezetei
közé, de tele vannak lelki tanulságokkal a Szentírás szorgalmas kutatója
számára. 1 Mózes 5 nyilvánvaló ténye, hogy Ádám leszármazottai hosszú
évszázadokig éltek. A pátriárkák esetében általános volt az, hogy kilencszáz
évig éljenek. Ha valaki ma száz évig él, nagy teljesítményként megünnepeljük.
Ádám 930 évet élt, fia Séth 912 esztendőt; Matuzsálem pedig megdöntötte a
969-es csúcsot. Ez egy lényeges igazságot mond el nekünk Istenről. Teremtőnk
örök életre tervezte az embert. Olyan életerővel ruházta fel, amely még a bűn
betörése után is évszázadokig megmaradt. Micsoda hatalmas Isten Ő!
Íme
egy másik lelki drágagyöngy 1 Mózes 5-ben: Énok hatvanöt évet élt, amikor
felesége fiút szült neki, akit Methuséláhnak neveztek el. A Biblia világosan
kijelenti, hogy "Énok Istennel járt, minekutána Methuséláht nemzette"
(22.vers).
Énok
gyermeke iránti szeretetében tükröződött az Isten iránta való mély szeretete.
Isten igazi szeretetét a bennünket összekapcsoló erős és mély kapcsolatok
teszik nyilvánvalóvá.
Milyen
lelki kincseket találtál ebben a fejezetben? Miért ne osztanád meg másokkal is
ebben a blogban?
-
Mark Finley
Heti olvasmány az
Ellen White idézethez (2015 július 12-18):
Az 1970-es években részt
vettem egy közvélemény kutatásban az USA Connecticut államában, ahol Mark
Finley tervezett evangélizációs sorozatot tartani. Azt akartuk megtudni, hogy
az ajánlott témák közül melyik lenne a leghasznosabb és melyikre lenne a
legnagyobb igény. Meglepetésemre majdnem mindenki azt a témát választotta, hogy
Mit
kezdjek a bűntudatommal.
Ma is sokan kérdezik,
hogy Hogyan lehet békességem? Hogyan szabadulhatok meg a bűntudattól? Péter az
Apostolok cselekedetei 2:38-ban válaszol ezekre az örök kérdésekre: "Térjetek
meg ... mindnyájan." Az Isten által elfogadott megtérés magába foglalja a
mély bűnbánatot azért, hogy szívfájdalmat okoztunk Megváltónknak. Ézsau, Júdás
és a fáraó csak a további szenvedésektől és veszteségektől akartak
megszabadulni. Amiatt bánkódtak, hogy a bűnnek ilyen rossz következményei
lettek, de nem magáért a bűnért bánkódtak.
Az igazi bűnbánat
Isten ajándéka. Ahogy Dávid is tette az 51. zsoltárban, nekünk is kérnünk kell
Istent, hogy az igaz lelket újítsa meg bennünk, hogy adjon nekünk olyan szívet,
amely tisztaságra és igazságra vágyik. Ez a fajta bűnbánat kívül esik saját
erőnkön. Csak Jézus segíthet abban, hogy igazi bánatot érezzünk bűneink felett,
és Ő arra vár, hogy jöjjünk hozzá úgy, ahogy vagyunk. Csak Krisztus áldozata
által nyerhetünk üdvösséget
Jézus kész
megszabadítani bennünket a bűntől és a bűntudattól, de nem kényszerít
bennünket. Ő nem rángat be rúgkapáló és üvöltöző embereket országába. Minden
szándékos bűn, minden elfordulás az Ő kegyelmétől, megkeményíti a szívünket. Ha
nem vágyunk szabadulásra, ha nem fogadjuk el csodálatos kegyelmét, mit tehet
akkor értünk?
Időnként a Sátán
vádolóként közelít meg bennünket. De, amikor jön és azt mondja nekünk, hogy
túlságosan bűnösök vagyunk ahhoz, hogy megváltásban részesüljünk, tekintsünk
Megváltónkra és beszéljünk bátorságosan az Ő hatalmáról és jóságáról. Ha
Jézusra tekintünk, segítséget kapunk. Megvallhatjuk bűneinket, és hihetünk
abban, hogy Jézus érdeméért nem fogunk meghalni, hanem élni fogunk (Ez 33:15).
Földi életünk rövid
és bizonytalan. Ne késlekedjünk engedni Isten Szentlelke hangjának! Segíteni
tud nekünk, hogy szeressük Őt és egymást is.
Cindy Tutsch, DMin
Ellen White Intézet
nyugalmazott társigazgatója
Amerikai Egyesült
Államok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése