Higgyetek az Ő prófétáinak - október 20 - PÉNTEK - Példabeszédek 17

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Példabeszédek 17 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=P%C3%A9ldabesz%C3%A9dek%2017&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=P%C3%A9ldabesz%C3%A9dek%2017&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten a szívek vizsgálója. Kicsit megijeszt bennünket ez a tény, de ez inkább bátorító, mint ijesztő. A Bibliában a zsoltáros vágyik arra, hogy Isten vizsgálja meg a szívét. Miért jó ez az embernek? Ha Isten vizsgál, Ő nem téved. Ha emberek vizsgálják jellemünket és indítékainkat, nagyon sokszor tévednek, félreértenek és megbélyegeznek. Azért jó, ha Isten vizsgálja a szívünket, mert ez Vele sosem fordul elő. Még ha talál is szívünkben rosszat, nem fog bántani érte, nem kürtöli szét, nem bélyegez meg, hanem segít megváltozni. Senki kezében nincs olyan jó helyen a szívünk, mint Isten kezében. Senki sem tudja olyan jól kezelni szívünk iránta való hűségét, de még a hibákat sem, mint Ő. Ezért békességünk és örömünk lehet, ha Isten vizsgálja a szívünket

2.    Isten fátylat borít a vétkekre. Bár helyesnek tartjuk azt az elvet, hogy a bűnöket nem szőnyeg alá kell söpörni, hanem rendezni, igaz az is, hogy a szeretet eltakarja a vétket, nem kürtöli szét, nem pletykál, hanem segít és védelmez.

3.    Isten figyelmeztet és tanácsol bennünket, hogy:

a.    az igaz szóra figyeljünk

b.    mások jólétében gyönyörködjünk

c.    fedezzük el a másik vétkét

d.    a jóért, jóval fizessünk

e.    a törvénytől ne térjünk el

f.      hogy mind megszólalásunkban, mind cselekedeteinkben Hozzá méltó jellemmé formálódjunk át

4.    Istent lehet megismerni az igaz emberen keresztül. Ebben a fejezetben is igaz az, hogy abból, hogy milyen az igaz ember, Istenről kapunk egy átfogóbb képet. Ilyen az igaz ember és ilyen az Isten ebben a fejezetben:

a.    nem szereti a haszontalanságot

b.    nem álnok, nem hazug

c.    nem gúnyolja ki a szegényt

d.    választékosan beszél

e.    értékes ajándékokat ad

f.      nem szereti a pártütést

g.    a viszályt már kitörése előtt elkerüli

h.    szeret és testvérként viselkedik másokkal

i.       nincs csalárdság szavaiban

j.       nem okoz bánatot másoknak

k.    vidámsága orvosság számára és környezete számára

l.       nem megvesztegethető

m.  nem szószátyár, higgadt lelkű

5.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki nem szereti a viszálykodást, de szereti a békességet

b.    aki senkit sem gúnyol ki

c.    aki soha nem bírságolja meg az igaz embert

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 32. fejezet

32. fejezet – SÁTÁN CSAPDÁI (13. rész)

Sem gonosz emberek, sem ördögök nem gátolhatják meg Isten munkáját, és nem zárhatják el Őt népétől, ha gyermekei szelíd, töredelmes szívvel megvallva és elhagyva bűneiket, hittel igénylik ígéreteit. Minden kísértésnek, minden kedvezőtlen befolyásnak – akár nyílt, akár titkos – ellen lehet állni, de „nem erővel, sem hatalommal, hanem az én Lelkemmel! Azt mondja a seregeknek Ura” (Zak. 4:6).

„Az Úr szemei az igazakon vannak, és az Ő fülei azoknak könyörgésein... És kicsoda az, aki bántalmaz titeket, ha a jónak követői lesztek?” (I. Pt. 3:12–13). Amikor Bálám, a gazdag jutalom reményében meg akarta igézni Izraelt, és az Úrnak bemutatott áldozat kíséretében átkot próbált mondani Isten népére, Isten Lelke ajkára fagyasztotta az átkot. Bálám kénytelen volt így kiáltani: „Mit átkozzam azt, akit Isten nem átkoz, és mit szidalmazzam azt, akit az Úr nem szidalmaz?”; „Haljon meg az én lelkem az igazak halálával, és legyen az én utolsó napom, mint az övé!”. És újbóli áldozat bemutatása után a gonosz próféta ezt mondta: „Ímé parancsolatot vettem, hogy áldjalak; ha Ő áld, én azt meg nem fordíthatom. Nem vett észre Jákóbban hamisságot, és nem látott gonoszságot Izraelben. Az Úr, az Ő Istene van ővele; és királynak szóló rivalgás hangzik őbenne.” „Nem fog varázslás Jákóbon, sem jövendőmondás Izraelen. Idején adatik tudtára Jákóbnak és Izraelnek: mit mívelt Isten?” De harmadszor is oltárok épültek és Bálám ismét megkísérelt átkot hozni Izraelre. De a vonakodó próféta által Isten Lelke meghirdette választottainak jólétét, és megdorgálta ellenségeik oktalanságát és rosszindulatát: „Aki áld téged, áldott lészen, és aki átkoz téged, átkozott lészen” (IV. Móz. 23:8, 10, 20–21, 23; 24:9).