Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit Példabeszédek 19 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=P%C3%A9ldabesz%C3%A9dek%2019&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=P%C3%A9ldabesz%C3%A9dek%2019&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Nem az Úr okozza bajainkat. Ez a fejezet arról beszél, hogy az ember okozza magának a bajt, mégis az Úr ellen zúgolódik. Hányszor megtapasztaltuk ezt? Hányszor okoztunk bajt magunknak és feltettük a kérdést, hogy miért engedte meg az Isten? És Isten nem haragszik ezért, mert ismer, szeret és megért bennünket. Furcsa, hogy mi okozzuk magunknak a bajt és ezért Istent vádoljuk, és Ő mégsem haragszik ránk.
2. Istent lehet megismerni az igaz emberen keresztül. Ebben a fejezetben is igaz az, hogy abból, hogy milyen az igaz ember, Istenről kapunk egy átfogóbb képet. Ilyen az igaz ember és ilyen az Isten ebben a fejezetben:
a. nem álnok
b. nem sieti el a dolgokat
c. nemcsak a gazdagokat szereti és barátkozik velük
d. nem tanúskodik hamisan
e. nem hízeleg és nem fogadja el a hízelgést
f. nem kell unszolni a kedvességre
g. szívesen megbocsát
h. jóakarata olyan, mint a friss harmat
i. nem beszél feleslegesen ostoba dolgokat
j. szorgalmas
k. könyörül a nincstelenen
l. nem fenyít mérték felett
m. hallgat a tanácsra
n. tanácsa hatékony és hasznos
o. hív
p. komolyan veszi a törvényt
q. nem kell tartania az ostobaság okozta bajoktól
3. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. aki az anyagilag szegényt lelki gazdagsággal áldja meg
b. aki azt kéri az emberektől, hogy törekedjenek feddhetetlen életre
c. aki az ember munkájához képességeket ad, de neki is szereznie kell ismereteket
d. aki nem tudja elfogadni a lusta, csúfolódó magatartást
e. aki olyan tanácsokat ad, amelyek minden emberen segítenek, mint például, hogy a teendőire figyeljen, könyörüljön a szűkölködőn, hűséges legyen, kerülje a hazugságot
Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 32. fejezet
33. fejezet – AZ ELSŐ NAGY CSALÁS (1. rész)
Sátán már az emberi történelem hajnalán munkába fogott, hogy elámítsa az emberiséget. Aki lázadást indított a mennyben, az egész föld lakosságát maga mellé akarta állítani az Isten kormányzata elleni harcban. A mennyben azt hangoztatta, hogy Isten törvénye zsarnoki, sérti teremtményei érdekeit. Az a tény azonban, hogy Ádám és Éva, míg engedelmeskedett Isten törvényének, tökéletesen boldog volt, cáfolta Sátán állítását. A bűntelen párnak készített otthon láttán Sátán irigykedni kezdett. Elhatározta, hogy elbuktatja az embert, és Istentől elszakítva a maga uralma alá vonja, hogy birtokba vehesse a földet, és a Magasságos vetélytársaként felállíthassa birodalmát.
Ha Sátán megmutatta volna igazi arcát, Ádám és Éva szóba sem állt volna vele, mert Isten felhívta figyelmüket e veszélyes ellenségre. De Sátán rangrejtve dolgozott. Eltitkolta szándékát, hogy biztosabban elérje célját. Megszólította Évát. A kígyót használta fel médiumként, amely kezdetben csodálatosan szép teremtmény volt. "Azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?" (lMóz 3:1). Ha Éva nem állt volna szóba a kísértővel, elhárította volna a veszélyt. De ő megkockáztatta a vitát, és a csaló csapdájába esett. Így buknak el sokan ma is. Megkérdőjelezik és vitatják Isten kívánalmait, és ahelyett, hogy Isten parancsainak engedelmeskednének, emberi elméletekben hisznek, amelyekkel Sátán csak álcázza cselfogásait.
"Monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, de annak a fának a gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok. És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg; hanem tudja az Isten, hogy amely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lesztek, mint az Isten: jónak és gonosznak tudói" (lMóz 3:2-5). Sátán azt állította, hogy olyanok lesznek, mint Isten - bölcsebbek, mint addig voltak, és alkalmasak a lét magasabb szintjére. Éva engedett a kísértésnek, és befolyására Ádám is vétkezett. Mindketten elfogadták, amit a kígyó mondott. Elhitték, hogy Isten másképpen érti azt, amit mondott. Kételkedtek Teremtőjükben. Azt gondolták, hogy korlátozza szabadságukat; hogy törvényének áthágásával nagy bölcsességhez és dicsőséghez juthatnak.
"Amely napon ejéndel arról, bizony meghalsz" - mondta Isten. És mit tapasztalt Ádám, miután bűnbe esett? Azt, amit Sátán elhitetett vele? Élete dicsőbb lett? Akkor a törvényszegésből valóban nagy áldás fakadt, és Sátán az emberiség jótevőjének bizonyult. Ádám azonban nem ezt tapasztalta. Isten azt mondta, hogy a bűn büntetéseként az ember visszatér a földbe, ahonnan vétetett. "Por vagy te, s ismét porrá leszesz" (lMóz 3:19). Sátán szavai - hogy "megnyilatkoznak a ti szemeitek" - csak egy vonatkozásban bizonyultak igaznak. Az engedetlen Ádám és Éva szemeit Isten megnyitotta, hogy felismerjék oktalanságukat. Most már ismerték a bűnt, és megízlelték a törvényszegés keserű gyümölcsét.
Az Éden közepén volt az élet fája, amely életadó gyümölcsöt termett. Az engedelmes Ádám előtt mindig nyitva állt volna az út ehhez a fához, és Ádám örökké élt volna. De amikor vétkezett, halandó lett, és Isten elzárta az élet fájától. Isten ítélete: "Por vagy te, s ismét porrá leszesz", az élet teljes megsemmisülését jelenti.
A halhatatlanságot, amit Isten az engedelmesség feltételével ígért, a törvényszegő ember eljátszotta. Ádám nem örökíthette át utódaira azt, ami neki sem volt. Az elbukott ember számára semmi remény nem lett volna, ha Isten - Fia odaáldozásával - nem tette volna elérhetővé a halhatatlanságot. Míg "a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek", Krisztus "világosságra hozta ...az életet és halhatatlanságot az evangélium által" (Róm 5:12; 2Tim 1:10). Az ember egyedül Krisztus által lehet halhatatlan. Jézus mondta: "Aki hisz a Fiúban, örök, élete van; aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet" (Jn 3:36). Mindenki részesülhet ebben a felbecsülhetetlen áldásban, ha teljesíti a feltételeket. Mindazok, "akik a jó cselekedetekben való állhatatossággal dicsőséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek", elnyerik az "örök élet"-et (Róm 2:7).
Csak a nagy csaló ígérte Ádámnak, hogy az engedetlenség nyomán élet fakad. A kígyó kijelentése, amit Évának az Édenben tett - "bizony nem haltok meg" -, volt az első prédikáció a lélek halhatatlanságáról. Ezt a kijelentést, amely kizárólag Sátán tekintélyén alapszik, visszhangozzák a keresztény világ szószékeiről, és az emberiség többsége éppoly szívesen fogadja, mint annak idején ősszüleink. Isten ítéletét - "amely lélek vétkezik, annak kell meghalni" (Ez 18:20) - így magyarázzák: amely lélek vétkezik, nem fog meghalni, hanem örökké él. Lehetetlen nem csodálkoznunk azon a furcsa elvakultságon, amely az embert hiszékennyé teszi Sátán szavai iránt, és hitetlenné Isten szavaival szemben
Ámen 🛐🙏🏻
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés