Higgyetek az Ő prófétáinak - október 24 - KEDD - Példabeszédek 21

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Példabeszédek 21 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=P%C3%A9ldabesz%C3%A9dek%2021&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=P%C3%A9ldabesz%C3%A9dek%2021&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten szeretete a központi erő, és Ő az, aki az emberi szívet is formálni tudja. Valaki egyszer ezt mondta: „A Világegyetem tengelyében egy szív dobog. Ez a szív a szeretet.” Ebben a fejezetben azt olvassuk, hogy a király szíve Isten kezében van és oda hajtja, ahova akarja. A mi szívünk is Isten kezében van, ha odaadjuk neki, Ő hajlítgatja és formálja, hogy a legjobbat hozza ki belőle, azt a szeretetet, ami az Övében is van.

2.    Isten a szívek vizsgálója. Ha belenéz Isten a szívedbe, mit fog látni? Az Ő képe fog visszaragyogni rá? Adjuk meg Istennek az az örömet, hogy Önmagát lássa meg a szívünkben, amikor megvizsgálja azt.  

3.    Isten nem keményszívű és nem használja ki a kiszolgáltatott ember helyzetét. Milyen jó lenne, ha mi is ilyenek lennénk? Fájó szívvel tapasztaljuk sokszor a keményszívűséget, a hajthatatlanságot, a kérlehetetlenséget, a megbocsátás visszautasítását és azt, hogy magukat kereszténynek valló emberek kihasználják mások kiszolgáltatott helyzetét.

4.    Istent lehet megismerni az igaz emberen keresztül. Ebben a fejezetben is igaz az, hogy abból, hogy milyen az igaz ember, Istenről kapunk egy átfogóbb képet. Ilyen az igaz ember és ilyen az Isten ebben a fejezetben:

a.    jó hatással van az emberi szívekre

b.    az igaz és törvényes cselekvést becsüli

c.    szorgalmas, de nem elhamarkodott

d.    nem erőszakos

e.    nem ejti csapdába a másikat

f.      eljárása egyenes

g.    nem zsémbes

h.    nem kíván rosszat

i.       nem dugja be fülét a szegények segélykiáltása előtt

j.       nem veszteget meg senkit sem

k.    örül, ha a törvény érvényre jut

l.       nem tékozol

m.  hűségre törekszik

n.    vigyáz a szavaira

o.    nem gőgös

p.    ad és nem fukarkodik

q.    rendben tartja dolgait

5.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki a győzelmet adja

b.    aki igazságosan ítél

c.    aki az emberi szívek átalakulásán dolgozik

d.    aki figyelmezteti az embert meggondolatlan beszéde következményeire  

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 33. fejezet

33. fejezet – AZ ELSŐ NAGY CSALÁS (3. rész)

Az örök gyötrelem elmélete is hamis tan, Babilon utálatosságainak egyfajta bora, amellyel minden népet megitat (Jel 14:8; 17:2). Igazán rejtély, hogyan tudták Krisztus szolgái elfogadni és hirdetni ezt az eretnekséget a szószékről. Ez a téves tanítás Rómától származik, akárcsak a hamis szombat. Az igaz, hogy nagy és jó emberek tanították, de ők még nem láttak olyan világosan, mint mi. Ók csak azért a világosságért voltak felelősek, amely az ő korukban sugárzott; nekünk pedig azzal a világossággal kell elszámolnunk, amely a mi időnkben fénylik. Ha elfordulunk Isten Igéjének bizonyságtételétől, és elfogadunk hamis tanításokat csupán azért, mert atyáink tanították őket, mi is a Babilonra kimondott ítélet alá esünk, utálatosságainak borából iszunk.

Sokan, akiket felháborít az örök gyötrelem tana, a másik végletbe esnek. A Szentírásból Istent a szeretet és a könyörület Istenének ismerték meg, és nem tudják elhinni, hogy teremtményeit az örökké égő pokolba fogja küldeni. Mivel azonban azt vallják, hogy a lélek természeténél fogva halhatatlan, csak arra a következtetésre juthatnak, hogy végül az egész emberiség üdvözül. Sokan a bibliai intéseket csak ijesztgetésnek tartják, amelyekkel Isten az embert engedelmességre akarja bírni, fenyegetéseit azonban úgy sem fogja beváltani. A bűnös tehát, aki Isten kívánalmaival nem törődve önző élvezetekkel tölti életét, reménykedhet abban, hogy végül Isten megkegyelmez neki. Ez a tanítás, amely Isten irgalmára számít, de nem vesz tudomást igazságáról, tetszik az érzéki szívnek, és bűnre bátorítja a gonoszt.

Annak bizonyítására, hogy az egyetemes üdvösség hívei menynyire kiforgatják a Szentírást lélekromboló dogmáik alátámasztására, csupán saját szavaikat kell idézni. Egy hitetlen fiatalember temetésén, aki baleset áldozata lett, egy univerzalista lelkész a Dávidról szóló szentírási kijelentést idézte: "Megvigasztalódott Amnon felől, hogy meghalt" (2Sám 13:39).

"Sokszor megkérdezik tőlem - mondta a szónok -, mi lesz a sorsa azoknak, akik bűnösen távoznak e világból, talán részegen, a bűntől skárlátvörösen, szennyfoltosan, megtisztulatlanul halnak meg, vagy mint ez a fiatalember, aki soha nem vallott vagy gyakorolt semmilyen vallást. Mi beérjük a Szentírással; válasza megoldja a félelmes problémát. Amnon nagyon gonosz és megátalkodott volt. Amnont leitatták, és részegségében megölték. Dávid Isten prófétája volt. Neki tudnia kellett, hogy Amnonnak rossz vagy jó lesz az eljövendő világban. Hogyan fejezte ki azt, amit érzett? 'Dávid király pedig felhagyott azzal, hogy Absolon ellen menjen, mert megvigasztalódott Amnon felől, hogy meghalt' (2Sám 13:39).

Mire következtethetünk ezekből a szavakból? Vajon nem arra, hogy nem hitt az idők végtelenségéig tartó szenvedésben? Ahogy mi sem hiszünk. És itt örvendetes érvet találunk annak a tetszetős, felvilágosult és kedvező feltevésnek az alátámasztására, hogy végül egyetemes tisztaság és béke lesz. Dávid megvigasztalódott, amikor látta, hogy fia meghalt. Vajon miért? Mert prófétai szemmel látta a dicsőséges jövőt, és látta fiát minden kísértéstől távol, a megkötözöttségtől megszabadultan, és a bűn rontásaitól megtisztítva. És miután Amnon megfelelő szentségre jutott, és eléggé tisztán látott, beléphetett az üdvözült, örvendező lelkek gyülekezetébe. Dávid egyetlen vigasza az volt, hogy a bűnös állapotból és a szenvedésből kiemelt szeretett fia elment oda, ahol a Szentlélek fennköltebb befolyása árad sötét lelkére; ahol lelke kitárul a menny bölcsessége és az örökké tartó szeretet édes gyönyörei előtt, és megszentelt jellemmel alkalmassá lesz arra, hogy a menny örököseinek nyugalmát és társaságát élvezze.

Ezekből a gondolatokból megérthetjük és elhihetjük, hogy az üdvösség semmi olyan dolgon nem múlik, amit mi ebben az életben teszünk; sem a szívünk megváltozásán, sem a hitünkön vagy a hitvallásunkon. "

Krisztus állítólagos szolgája tehát elismételte azt a hazugságot, amit a kígyó az Édenben mondott: "Bizony nem haltok meg". "Amely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek, mint az Isten. " Ezek szerint a leggonoszabb bűnös is - a gyilkos, a tolvaj, a házasságtörő - halála után részese lehet a halhatatlan boldogságnak.

Honnan veszi következtetéseit a Szentírásnak ez a kiforgatója? Dávid egyetlen mondatából, amellyel kifejezte, hogy megnyugszik a Gondviselésben. "Felhagyott azzal, hogy Absolon ellen menjen, mert megvigasztalódott Amnon felől, hogy meghalt. " Miután az idő enyhítette mardosó fájdalmát, gondolatai a halott fiától az élőhöz szálltak, aki félve bűnének jogos büntetésétől, önkéntes száműzetésbe vonult. Ez bizonyítaná azt, hogy a vérfertőző, részeges Amnon halálakor azonnal a boldogság honába került, és ott megtisztulva felkészült arra, hogy a bűntelen

angyalok társaságában éljen?! Tetszetős mese valóban, alkalmas az érzéki szív kielégítésére! Ez Sátán tanítása, amellyel hatékony munkát végez. Csodálkozhatunk-e akkor azon, hogy ilyen tanítás nyomán a gonoszság terjed?

Ennek a hamis tanítónak a hitvallása sok más tanító hitvallását illusztrálja. Sokan, akik a Szentírás néhány szavát összefüggéséből kiemelve, sokszor az eredeti szöveget a visszájára fordítják, e szétdarabolt szakaszokat olyan tanítások bizonyítására használják, amelyeknek nincs alapjuk Isten Igéjében. Az csupán feltételezés, hogy az idézett bibliaszöveg bizonyítja az iszákos Amnon mennybejutását, ugyanis ezt félreérthetetlenül megcáfolja a Szentírásnak az a világos és határozott kijelentése, hogy a részegesek nem örökölhetik Isten országát (lKor 6:10). A kétkedők, hitetlenek és szkeptikusok így teszik az igazságot