Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit Példabeszédek 24 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=P%C3%A9ldabesz%C3%A9dek%2024&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=P%C3%A9ldabesz%C3%A9dek%2024&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten céllal kínálja fel a bölcsességet. Mivel földünkön törvényszerűségek uralkodnak, Isten a legnagyobb segítséget a bölcsesség felajánlásával tudja adni nekünk. Ha nem vagyunk bölcsek, rossz döntéseket hozunk, bűnöket követünk el, és ezeknek mind megvan a természetes következménye. Ha viszont elfogadjuk a felajánlott bölcsességet, jól fogunk dönteni életünk döntési helyzeteiben, Isten szerinti életet élünk és ennek meglesznek a pozitív következményei életünkben. Isten szeretetből ajánlja fel nekünk a bölcsességet, mert azt akarja, hogy a lehető legtöbb rosszat el tudjuk kerülni.
2. Nem Isten adja a próbákat, de felhasználja, hogy megerősítsen bennünket. Nem szeretjük a próbákat és a nehézségeket, és ez természetes dolog. Viszont csak Isten tudja, hol lennénk a próbák nélkül. Minél edzettebbek vagyunk a lelki életben, annál könnyebben vesszük még a legnehezebb akadályokat is.
3. A bölcsesség Isten megtartó ereje. A bölcsesség megtartó erő. Isten ígéretet párosít a bölcsesség mellé. Aki él a bölcsességgel, megmarad, még akkor is képes felállni, ha hétszer elesett.
4. Istent lehet megismerni az igaz emberen keresztül. Ebben a fejezetben is igaz az, hogy abból, hogy milyen az igaz ember, Istenről kapunk egy átfogóbb képet. Ilyen az igaz ember és ilyen az Isten ebben a fejezetben:
a. nem irigykedik a rossz emberekre és nem társul hozzájuk
b. nem a pusztítás, hanem az építés a jellemzője
c. nem bántó a beszéde
d. értelem és ismeret lengi körül
e. irányt mutat és tanácsol
f. nem alattomos
g. megmenti azokat, akiket halálra visznek
h. nem örül ellensége bukásának
i. nem keveredik felforgatók közé
j. nem személyválogató a törvénykezésben
k. a jót jónak, a rosszat rossznak nevezi
l. igazságot szolgáltat
m. helyes választ ad
n. munkáját rend és tervezettség jellemzi
o. nem bosszúálló
p. szorgalmas
5. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. akit nem lehet azzal becsapni, hogy azt mondjuk, hogy nem tudtuk mi a helyes, mert Ő belelát a szívünkbe
b. aki jövőt és reménységet ad számunkra
c. aki nem nézi jó szemmel, ha az ember kárörvendő ellenségeivel kapcsolatosan
d. aki az embert szereti, de a meggondolatlan cselekedeteit és a lustaságot nem
e. aki elől semmit sem titkolhatunk el, de nincs is szükség rá
f. aki a próbákhoz kegyelmet párosít
Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 33. fejezet
33. fejezet – AZ ELSŐ NAGY CSALÁS (6. rész)
Mit mond a Szentírás ezekről a dolgokról? Dávid kijelentette, hogy az ember öntudatlan a halálban. "Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei" (Zsolt 146:4). Salamon ugyanígy vélekedett: "Az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit nem tudnak. " "Mind szeretetük, mind gyűlöletük, mind gerjedezésük immár elveszett; és többé semmi részük nincs semmi dologban, amely a nap alatt történik. " "Semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcsesség nincs a seolban, ahová menendő vagy" (Préd 9:7-8.12).
Amikor Ezékiás imájára Isten azt válaszolta, hogy tizenöt évvel meghosszabbítja életét, a hálás király dicsőítette Istent e nagy irgalomért. Énekéből megtudjuk, hogy miért örvendezett: "Nem a sír dicsőít Téged, és nem a halál magasztal Téged, hűségedre nem a sírverembe szállók várnak! Ki él, ki él, csak az dicsőít Téged, mint ma én! " (Ésa 38:18-19). A népszerű teológia tanítása szerint az igaz halottak a mennyben vannak; boldogan és soha el nem haló ajakkal dicsőítik Istent. Ezékiás király nem látta ilyen biztatónak és dicsőségesnek a halált. Szavai összecsengenek a zsoltáríró bizonyságtevésével: "Nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít Téged?" "Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, akik alászállanak a csendességbe" (Zsolt 6:6; 115:17).
Péter pünkösdkor azt mondta, hogy Dávid pátriárka "megholt és eltemettetett, és az ő sírja e mai napig minálunk van". "Mert nem Dávid ment fel a mennyországba" (Acs 2:29.34). Az a tény, hogy Dávid a sírban marad a feltámadásig, bizonyítja, hogy az igazak nem jutnak a mennybe halálukkor. Mivel Krisztus feltámadt, Dávid végül Isten jobbjára ülhet, de csak a feltámadás után.
Pál ezt mondta: "Ha a halottak fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel. Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti hitetek, még bűneitekben vagytok. Akik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek tehát" (lKor 15:16-18). Ha az igazak négyezer éven át haláluk után egyenesen a mennybe mentek, hogyan mondhatta Pál, hogy ha nincs feltámadás, akkor "akik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek". Ez esetben nem volna szükség feltámadásra.
A vértanú Tyndale ezt mondta a holtak állapotáról: "Az igazat megvallva, nem vagyok meggyőződve arról, hogy (a halottak) már abban a dicsőségben vannak, amelyben Krisztus vagy Isten kiválasztott angyalai. Ez hitvallásunktól is teljesen idegen; mert ha ez úgy lenne, amit nem hiszek, akkor a test feltámadásáról hiábavaló lenne prédikálni. "
Tagadhatatlan tény, hogy a halálkor megkapható halhatatlan boldogság reménye sok embert arra késztetett, hogy mellőzze a feltámadás bibliai tanítását. Ezt az irányzatot dr. Adam Clarke így észrevételezte: "Úgy tűnik, hogy a feltámadás tanának az őskeresztények sokkal nagyobb fontosságot tulajdonítottak, mint napjaink keresztényei. Ez hogy lehet? Az apostolok állandóan ismételgették ezt a tant, és Isten gyermekeit ezzel szorgalomra, engedelmességre és jókedvre lelkesítették. De korunkbeli utódaik csak ritkán említik! Hirdették ezt az apostolok, és hitték az őskeresztények. Ezt prédikáljuk mi is, és így hiszik hallgatóink is. Az evangélium egyetlen tantételre sem helyez nagyobb súlyt, mint erre. Az igehirdetés jelenlegi rendszerében pedig egy olyan tantétel sincs, amit nagyobb hanyagsággal kezelnénk, mint ezt. "
Ennek az lett a következménye, hogy a keresztény világ majdnem teljesen elhomályosította és szem elől tévesztette a feltámadás dicső igazságát. Egy neves vallásos író lThessz 4:13-18-hoz ezt a magyarázatot fűzi: "Az Úr második eljövetelének megbízhatatlan tanát az igazak boldog halhatatlanságának tanával cseréljük fel, ami alkalmas a vigasztalásra. Számunkra az Úr halálunkkor jön el. Erre várunk és erre készülünk. A halottak már eljutottak a dicsőségbe. Ők nem várnak a megítélésüket és boldogságukat jelző trombitaszóra. "
Pedig amikor Jézus távozni készült tanítványai köréből, nem azt mondta nekik, hogy nemsokára ők fognak hozzá menni. "Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek - mondta. És ha majd elmegyek, és helyet készítek néktek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket" (Jn 14:2-3). Pál pedig azt mondja, hogy "maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből, és feltámadnak először, akik meghaltak volt a Krisztusban; azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk". Majd hozzáteszi: "Vigasztaljátok egymást e beszédekkel" (lThessz 4:16-18). Milyen nagy különbség van e vigasztaló szavak és az univerzalista lelkész fent idézett szavai között! Az utóbbi azzal vigasztalta a gyászoló barátokat, hogy bármilyen bűnös is volt barátjuk, amikor kilehelte lelkét, az angyalok maguk közé fogadták. Pál az Úr eljövetelére hívja fel hittestvérei figyelmét, amikor majd a sír béklyói lehullanak, és azok, "akik meghaltak volt a Krisztusban", feltámadnak az örök életre..
Ámen 🛐🙏🏻
VálaszTörlés