Higgyetek az Ő prófétáinak

2023. január 11., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 11 - SZERDA - 1 Krónikák 25

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 1 Krónikák 25 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kr%C3%B3nika%2024&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kr%C3%B3nik%C3%A1k%2024&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

Isten imádatának nagyszerű módja. Az ének és a zene Isten ajándéka és az Ő dicsőítésének különleges eszköze. Dávid önmaga is zenész volt, s a későbbiekben Dávidban a nagy költőt és énekest látták. A legtöbb zsoltárnak ő a szerzője. Számára a templomi ének, templomi zenélés Isten imádatának megkülönböztetett kifejezése volt.
Isten sokféle ajándékot rejtett el a zenébe és az énekbe. Amellett, hogy ezekkel az eszközökkel Istent dicsőítjük, a szívünkre, lelkünkre és egészségünkre is jó hatással van. Isten örömet és gyógyulást ajándékoz nekünk a zenével, ugyanakkor üzen is nekünk az énekkel. Ebben a fejezetben azt olvashatjuk, hogy a zenészek szolgálatukkal prófétáltak, azaz Isten üzenetét közvetítették. Isten jelenlétét idézték elő a jelenlevők számára. Hémán a zenészek egyik vezetője a király prófétája, a király látnoka volt. Isten ma is használja a zenét arra, hogy közel kerüljön hozzánk és megszólítsa a szívünket oly módon, amit mással nem tud elérni.

Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 13. fejezet

13. fejezet – A KÉSŐI ESŐ (4. rész)

Könyörgések a Szentlélek kitöltetéséért

Olyan komolyan kellene imádkoznunk a Szentlélek kiárasztása érdekében, ahogy a tanítványok fohászkodtak pünkösd napján. Abban az időben is szükség volt rá, és mi még inkább gyengének érezhetjük magunkat nélküle (5T, 1882, 158. o.).

A jövő eseményként tekintünk a Szentlélek gyülekezetekre való kitöltetésére, de kiváltsága az egyháznak, hogy már most is rendelkezzen vele. Keressétek őt, imádkozzatok érte, higgyetek benne! Szükségünk van rá, és a menny csak arra vár, hogy mindnyájunknak adhasson Lelkéből! (Ev, 1895, 701. o.).

A Szentlélekből csak annyit nyerünk el, amekkora mértékben vágyunk rá és hiszünk benne, illetve amennyit hasznosítani tudunk a nékünk adott világosságból és ismeretekből (RH, 1896. május 5.).

Ahhoz nem vagyunk elég buzgók, hogy az Urat imáinkban ostromoljuk, és a Szentlélek ajándékát kérjük tőle. Azt szeretné a mennyei Atya, hogy szüntelenül könyörögjünk hozzá ezért. Ő azt akarja, hogy a kéréseinket trónja elé vigyük (FE, 1909, 537. o.).

Valódi bűnbánat szívünk megalázásához

Az igazi vallásosság újjászületése minden szükségletnél nagyobb és sürgősebb feladat. Keresése elsődleges célkitűzésünk legyen! Tegyünk komoly erőfeszítéseket, hogy elnyerjük az Úr áldását! Nehogy azt gondoljuk, hogy Isten nem hajlandó azt ránk árasztani, mivel felkészületlenek vagyunk a befogadására. Mennyei Atyánk készségesebben adja Szentlelkét azoknak, akik kérik, mint ahogy a földi szülők jó ajándékokkal lepik meg gyermeküket. De reánk vár, hogy alázat, bűnbánat, bűnvallomás és komoly imádság által teljesítsük azokat a feltételeket, amelyek mellett Isten ígérte, hogy reánk árasztja áldásait. Az ébredést csak imáinkra válaszul szabad várni! (1SM, 1887, 121. o.).

Azt mondom, hogy mélyreható ébredésnek kell történnie közöttünk! Hol vannak a megtért lelkészek? Bűnvallomásra, bűnbánatra és megtérésre van szükség. Sok igehirdetőnek Krisztus átalakító kegyelme hiányzik a szívéből. Mielőtt örökre túl késő lenne, el kell határozniuk, semmit sem engednek meg, ami munkájuk lelkiismeretes végzésének az útjába áll (Letter, 1886, 51.).

Reformáció és megújulás

Megújulásnak és reformációnak kell végbemennie a Szentlélek közreműködésével! A megújulás és a reformáció két különböző dolog. A megújulás a lelki élet újjászületését jelenti, a szellemi és lelki erők megelevenedését, feltámadást a lelki halálból. A reformáció újraszervezést jelent, az eszmék, elméletek, szokások és gyakorlat megváltoztatását. De nem termi meg az igazságosság jó gyümölcseit, hacsak nem kapcsolódik össze a Lélek megelevenítő erejével. Az ébredésnek és a reformációnak el kell végezniük kijelölt munkájukat, és közben eggyé olvadnak (RH, 1902. február 25.)

2023. január 10., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 10 - KEDD - 1 Krónikák 24

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 1 Krónikák 24 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kr%C3%B3nika%2024&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kr%C3%B3nik%C3%A1k%2024&version=NT-HU

Isten körül rend uralkodik. Isten földi lakóhelye a templom volt, a templomban pedig temérdek szolgálat történt, amelynek mind megvolt a rendje és a felépítése. Ez a fejezet a 24 papi rendről beszél, azok felosztásáról, szolgálatáról és vezetéséről. Ezen papi rendek szolgálatát mind a rend és a szervezettség jellemezte, mert Isten lakóhelyén és annak közvetlen környezetében történt. Isten nem lakhat együtt a rendetlenséggel. Isten városa Jeruzsálem, a béke városa. A héberek számára a béke a rendezettséget is jelenti. Isten ellenségének a fővárosa Babilon, aminek jelentése zűrzavar. Te melyik város lakója vagy?
Isten számára létfontosságú dolog a vallás. Izrael országának két összetevője volt, a hadsereg és a templomszolgálat. A Királyok könyvei Izrael történetének a katonai jellegét mutatják be inkább, a Krónikák könyvei nagyobb hangsúlyt fektetnek a templomi szolgálatokra. Egy országnak nem csupán védenie kellett saját országát és területét, hanem ugyanilyen, sőt még fontosabb volt a népről való lelki, vallásos gondoskodás. Ezért a hit, a vallás nem egy mellékes dolog és másodrendű a munka és a létfenntartás után, hanem a Biblia szerint elsőbbséget élvez. Isten azt üzeni, hogy elsőként az ő országát és az Ő igazságát keressük és a többiről Ő majd gondoskodik.

Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 13. fejezet

13. fejezet – A KÉSŐI ESŐ (3. rész)

A késői eső és a hangos kiáltás

Abban az időben majd a késői eső, a felüdülés jön az Úr színétől, hogy erőt adjon a harmadik angyal hangos kiáltásának. Felkészíti a szenteket, hogy megállhassanak a hét utolsó csapás időszakában (EW, 1854, 86. o.).

Hallottam, hogy nagy erővel hirdették az igazságot, akik időben felfegyverkeztek. Volt hatása… Megkérdeztem, mi eredményezte ezt a nagy változást. Az angyal ekként válaszolt: „Ez a késői eső, a felüdülés az Úr színétől, a harmadik angyal hangos kiáltása” (EW, 1858, 271. o.).

B) Személyes alkalmazás az egyes keresztényekre

A korai eső megtérést eredményez, a késői eső Krisztuséhoz hasonló jellemet fejleszt

Tapasztalatunk egyik szakaszában sem nélkülözhetjük az Úr segítségét, aki az első lépések megtételére képesít. Végig szükségünk van a korai eső alatt elnyert áldásokra… Istenhez fordulunk a Szentlélekért – mert Ő majd kialakítja a szelídséget és az értelem alázatát bennünk, és a tudatos függést Istentől –, hogy küldje el a tökéletessé tévő késői esőt (TM, 1897, 507, 509. o.).

A Szentlélek minden emberben szeretne lakozni. Ha megbecsült vendégként fogadják, akkor befogadóit tökéletessé teszi Jézusban. Befejezi a megkezdett jó munkát; a tisztátalan gondolatok, romlott érzések és lázadó cselekedetek helyét átveszi a mennyei szeretet, a szent gondolatok és a krisztusi tettek (CH, 1896, 561. o.).

Lehetséges, hogy bizonyos mértékben már rendelkezünk Isten Lelkével, de ima és hit által törekedjünk folyton az Ő jelenlétének még nagyobb mértékére! Sohase lankadjunk el az erőfeszítéseinkben! Ha nem haladunk, ha magatartásunk miatt nem leszünk alkalmasak a korai és a késői eső elnyerésére, elveszítjük a lelkünket, és a felelősség csakis bennünket terhel…

A különféle összejövetelek, mint a bibliatáborok, a helyi gyülekezet rendezvényei és minden alkalom, ahol személyes munka folyik az emberekért, a korai és késői eső kitöltetésének Istentől rendelt lehetőségei (TM, 1897, 508. o.).

Amint elkészül az út a Szentlélek előtt, megérkezik az áldás is. Sátán többé éppúgy nem tudja megakadályozni az Isten népére hulló áldás záporát, mint ahogy az ég csatornáit sem képes bezárni, hogy eső ne essék a földre (1SM, 1887, 124. o.).

2023. január 9., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 9 - HÉTFŐ - 1 Krónikák 23

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 1 Krónikák 23 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kr%C3%B3nika%2023&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kr%C3%B3nik%C3%A1k%2023&version=NT-HU

1. Isten nem minden népszámlálás miatt haragszik. A korábbi fejezetekben arról olvastunk, hogy milyen borzasztó követelményei lettek Dávid népszámlálásának. Dávid ebben a fejezetben is népszámlálást tart, viszont erről pozitívumként számol be a Biblia. Mi volt a különbség a két népszámlálás között? Az előbbiben Dávid a katonákat számolja meg, akik a győzelemmel neki szerzik a dicsőséget. Most azokat veszi számba, akik az Urat szolgálják és Isten nevét dicsőítik meg. Óriási a különbség. Dávid megtanulta azt, amit Isten neki tanítani szeretett volna. Figyeljük meg, hogy kiket számlált meg:

Beosztás	Létszám	Fő feladat
Szolgálók	24 000	Templomi szolgálat
Tiszttartók, bírák	6 000	Teendők az Úr házában
Ajtónállók	4 000	Templomkapu őrzése
Zenészek	4 000	Ének és hangszeres játék

2. Isten dicsőítését nem lehet túlzásba vinni. Megértjük azt, hogy miért volt szükség olyan sok szolgálattevőre, tiszttartóra, bírára, de vajon miért volt szükség 4000 énekesre és zenészre a templomi szolgálathoz? Ez kérdéseket vet fel bennünk: túlzásba vihetjük-e az éneklést és a zenélést az istentiszteleten? Miért éneklünk és zenélünk olyan keveset az istentiszteleteinken? Ha Dávid úgy érezte, hogy Isten méltó rá, vajon mi hogyan fejezzük ki azt, hogy Isten méltó a mi tiszteletünkre és dicsőítésünkre?

Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 13. fejezet

13. fejezet – A KÉSŐI ESŐ (2. rész)

A korai eső következményei pünkösdkor

A Lélek hatása folytán a bűnbánat és a bűnvallomás szavaival keveredtek a bűnbocsánat fölött érzett öröm énekhangjai… Ezrek tértek meg egyetlen napon…

Képessé tette őket a Szentlélek, hogy azokat a nyelveket is folyékonyan beszéljék, amelyeket azelőtt sohasem ismertek… Az Úr Lelke olyasvalamit tett értük, amit különben egész életükben sem vihettek volna végbe (AA, 1911, 38–40. o.).

Szívük túláradt a mélységes, messze ható és teljes jóindulattal, és messzi országokba is elmentek, hogy Krisztus hatalmáról tegyenek bizonyságot (AA, 1911, 46. o.).

Mit eredményezett a Szentlélek pünkösdnapi kiárasztása? A feltámadt Üdvözítőről szóló örömhír eljutott a lakott világ legtávolabbi részeibe is… Mindenfelől özönlöttek az újonnan megváltott emberek a gyülekezetekbe. A visszaeső bűnösök ismételten megtértek… A hívőket csak az a cél vezérelte, hogy Krisztus jellemének hasonlóságát bemutassák, és országa kiterjesztésén munkálkodjanak (AA, 1911, 48. o.).

A késői eső ígérete

A korai eső volt a Lélek kitöltetése az apostolok idejében, amely csodálatos gyümölcsöt érlelt. A késői eső azonban ennél is nagyobb hatású lesz (8T, 1904, 21. o.).

A világ aratásának befejezéséhez közeledve a lelki kegyelem rendkívüli kiáradását ígérte Isten, amely előkészíti a gyülekezetet az ember Fiának eljövetelére. A Szentírás a Lélek kitöltetését a késői esőhöz hasonlítja (AA, 1911, 55. o.).

Mielőtt az Örökkévaló ítéletei utoljára látogatnák meg a földet, az egyszerű istenfélelem olyan mértékben fog megújulni az Úr népe körében, amilyenre az apostoli idők óta nem volt példa. Isten és a Szentlélek kitölti erejét a népére (GC, 1911, 464. o.).

A munka hasonló lesz a pünkösdnapihoz. Ahogyan az örömhír terjesztésének kezdetén korai eső hullt a Szentlélek kiáradásával, hogy szárba szökkentse az értékes magot, úgy fog majd hullani a késői eső az evangélium hirdetésének lezárulásakor, hogy beérlelje a termést (GC, 1911, 611. o.).

2023. január 8., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 8 - VASÁRNAP - 1 Krónikák 22

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 1 Krónikák 22 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kr%C3%B3nika%2022&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kr%C3%B3nik%C3%A1k%2022&version=NT-HU

1. Isten próba elé állítja Dávidot. Az előző fejezetben Dávid egy hatalmas megpróbáltatáson megy át, ebben a fejezetben pedig már látjuk a jótékony hatást. Kész lemondani legnagyobb álmáról, hogy templomot építsen. A templom nem az Ő nevéhez, hanem Salamon nevéhez fog fűződni. A királyok között általában a féltékenységet látjuk, de ez Dávid esetében most egyáltalán nem érzékelhető. Az alázatos Emberfiának, Jézusnak lesz így a példaképe.

2. Isten jelleme visszatükröződik gyermekeiben. Isten, mivel szeret, ad. A legjobbat, a legértékesebbet, a legdrágábbat. Dávid úgy tükrözte Istent, hogy iránta való szeretetében ő is adott. Bár nem építhetett templomot, de gondoskodott a legkülönb építési anyagokról a legbőségesebb mennyiségben.

3. Dávid méltóvá válik Isten bizalmára. Dávid a fiával beszél ebben a fejezetben, és ahogy ezeket a sorokat olvassuk, mintha Istent hallanánk, ahogy a Fiával beszél. Dávid ilyen közel állt Istenhez, és ennyire tudta tükrözni Őt. Maga Salamon is úgy jelenik meg ebben a fejezetben, mint Isten fia. Isten úgy beszél Salamonról, mint később Jézusról.

Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 13. fejezet

13. fejezet – A KÉSŐI ESŐ (1. rész)

A Lélek munkája az eső képében

„Megadja néktek az esőt… korai és kései esőt hullat néktek” (Jóel 2:23). Keleten a korai eső a vetés idején hull, mert szükség van rá a mag meggyökerezéséhez. A termékenyítő esők hatására a gyönge sarj kibújik. A késői eső az évszak vége felé esik, megérleli a gabonát, és előkészíti az aratásra. Az Úr a természet működésével ábrázolja a Szentlélek munkáját (lásd: Zak 10:1; Hós 6:3; Jóel 2:28).

Amiképpen a harmat és az eső arra adatott, hogy a mag először kicsírázzon, azután megérjen az aratásra, úgy a Szentlélek is azért jön, hogy munkálja a fejlődés és a lelki növekedés folyamatát. A búzaszem érése bemutatja, hogyan teljesedik ki Isten kegyelmének munkája a lélekben. A Szentlélek erejének hatására a Mindenható erkölcsi képmására formálódik a jellem. Teljesen át kell alakulnunk Krisztus hasonlatosságára.

A föld aratását érlelő késői eső azt a lelki kegyelmet ábrázolja, amely előkészíti az egyházat az ember Fiának eljövetelére. Ellenben ha nem hull a korai eső, nem lesz élet; a zöld gabonaszár nem érik be. Ha a korai záporok nem végezték el munkájukat, a késői eső egyetlen magot sem tehet tökéletessé (TM, 1897, 506. o.).

A) Történelmi alkalmazás az egyház egészére

A korai eső Kr. u. 31 pünkösdjén hullott

[A tanítványok] Krisztus parancsának engedelmeskedve Jeruzsálemben várták az Atya ígéretének teljesedését, a Szentlélek kiáradását. A várakozás idejét nem töltötték tétlenkedéssel. A feljegyzés szerint: „mindenkor a templomban voltak, dicsérvén és áldván az Istent” (Lk 24:53).

Mialatt a tanítványok az ígéretre várakoztak, őszintén megalázták szívüket, és beismerték hitetlenségüket… Buzgó komolysággal imádkoztak, hogy alkalmasakká váljanak az emberekkel való találkozásra, és a naponta olyan szavakat szólhassanak, melyekkel a bűnösöket Jézus Krisztushoz vezetik. Miután minden véleménykülönbséget és elsőbbségi vágyat félretettek, szoros keresztény közösségbe kerültek egymással (AA, 1911, 35–37. o.).

A Szentlélek azután töltetett ki, hogy a tanítványok tökéletes egységre jutottak, és nem küzdöttek többé az első helyért (8T, 1904, 20. o.).

A Lélek kiáradása volt a korai eső kezdete az apostolok napjaiban, amely dicső gyümölcsöt érlelt. Az idők végezetéig érezhető lesz jelenléte az igaz egyházban (AA, 1911, 54–55. o.).

2023. január 7., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 7 - SZOMBAT - 1 Krónikák 21

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 1 Krónikák 21 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kr%C3%B3nika%2021&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kr%C3%B3nik%C3%A1k%2021&version=NT-HU

1. Isten türelmes. Isten türelmes az emberrel, még azokkal is, akik alapjában véve hűségesek hozzá. Ilyen volt Dávid is, azonban ő is ember volt. Istennek vele is sokat kellett dolgozni, hogy célját elérje.

2. Isten türelmes, de előrelátó is. Sokszor értetlenül állunk ez előtt a történet előtt. Miért volt szükséges békeidőben, egy hűséges király uralma alatt, amikor úgy tűnik, hogy minden a helyére kerül Izraelben, egy ilyen katasztrófára? A rossz dolgok, a békeidőben elvetett magvak későbbi gyümölcsei. Isten a békeidőben látta a veszélyt, amit Dávid elbizakodottsága idézhet elő. Az a Dávid, aki jól tudta, hogy minden győzelme az Úr által volt, most megingott, megcsapta a hatalom szele. Csak az Úr tudja, hogy hová vezetett volna mindez, ha Isten nem lép közbe drasztikusan.

3. Isten inkább vállalja az ideiglenes veszteséget, mint a végleges kudarcot. Isten nem fél a veszteségektől, még a nagyoktól sem. Isten nem fél az újrakezdéstől, a nulláról való újrakezdéstől sem, ha a túléléshez és a hosszútávú sikerhez ez szükséges. Mi csak a jelent látjuk, Isten látja a jövőt is, és mindet ennek rendel alá, még a fájdalmas eseményeket is.

4. Isten felhasználja ezt az eseményt ütemterve továbbviteléhez. A jelen kudarcai, a jövő építőkövei. Bár nagy volt a veszteség, de…

a. Dávid megtanulta a leckét, és Isten megóvta őt egy komolyabb bukástól

b. Izrael, mint nép esélyt kapott a fennmaradásra és a további növekedésre

c. Az a hely, hol a pusztítás megszűnt, a jeruzsálemi templom helyszíne lett, ahol a megváltás előképével találkozhattak, ahol Isten népe áldásokban részesük. Az a hely lett Isten földi lakóhelye, ahol hajdanán Ábrahám hite próbára lett téve, ahol kész volt fiát is feláldozni Isten iránti húségében.

Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 12. fejezet

12. fejezet – A ROSTÁLÁS (7. rész)

Isten hűségesei láthatóvá válnak

Az Úrnak vannak hűséges szolgái, akik a rostálás, a próba idején válnak láthatóvá. Vannak most még rejtett értékes lelkek, akik nem hajtottak térdet Baálnak. Nem rendelkeztek azzal a világossággal, amely vakító sugárban ragyogott rájuk. De lehetséges, hogy a nyers és taszító külső alól a valódi keresztény jellem tiszta fénye ragyog majd fel. Ha nappal nézünk az égre, nem látjuk a csillagokat. Pedig ott vannak az égboltra erősítve, de szemmel ki nem vehetőek. Éjjel látjuk meg igazi fényüket (5T, 1882, 80–81. o.).

Minden esetben, amikor üldözés támad, sokan döntésre jutnak, vagy Krisztus mellett, vagy ellene. Azok, akik együttérzést mutatnak az ártatlanul elítélt emberek iránt, akik nem ápolnak keserűséget velük szemben, Jézus Krisztus iránti ragaszkodásuknak adják bizonyságát (ST, 1901. február 20.).

Támadjon csak ellenségeskedés; legyen csak ismét úrrá a vakbuzgóság és a vallási türelmetlenség; lobbanjon lángra az üldözés, és a langymelegek és képmutatók meginognak, és feladják hitüket; de az igazi keresztény szilárdan megáll, mint szikla, hite erősebb és reménysége fényesebb lesz, mint amilyen a jólét napjaiban volt (GC, 1911, 602. o.).

Újak lépnek az eltávozottak helyére

Néhányan kirostálódtak és elmaradtak útközben. A gondatlanok és közömbösek, akik nem becsülték olyan nagyra a győzelmet és a megváltást, hogy kitartóan imádkozzanak és küzdjenek érte, nem vívták ki a győzelmet, emiatt lemaradtak a sötétségben. Helyüket azonnal mások foglalták el, és megragadva az igazságot, sorainkhoz csatlakoztak (EW, 1858, 271. o.).

A megtépázott gyülekezetekben azok töltik be az üres helyeket, akiket Krisztus a tizenegyedik órában érkező munkásokkal ábrázolt. Sokakért még küzd a Szentlélek. Isten pusztító ítéleteinek ideje egyben a kegyelem órája azoknak, akiknek most még nincs alkalmuk megtudni, mi az igazság. Az Úr majd gyengéden tekint rájuk. Irgalmas szíve megindul rajtuk, kezét még mindig kinyújtja megmentésükre, közben az ajtó már bezárult azok előtt, akik nem akartak belépni. Nagy számban nyerik el a bebocsátást azok, akik ezekben az utolsó napokban hallanak először az igazságról (Letter, 1903, 103.).

Zászló zászló után hullt a porba, ahogy az Úr seregéből a csapatok egymás után csatlakoztak az ellenséghez – az ellenség soraiból egység egységet követően egyesült az Üdvözítő parancsolatokat megtartó népével (8T, 1904, 41. o.)