Higgyetek az Ő prófétáinak - január 11 - SZERDA - 1 Krónikák 25

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 1 Krónikák 25 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kr%C3%B3nika%2024&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kr%C3%B3nik%C3%A1k%2024&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1. Isten imádatának nagyszerű módja. Az ének és a zene Isten ajándéka és az Ő dicsőítésének különleges eszköze. Dávid önmaga is zenész volt, s a későbbiekben Dávidban a nagy költőt és énekest látták. A legtöbb zsoltárnak ő a szerzője. Számára a templomi ének, templomi zenélés Isten imádatának megkülönböztetett kifejezése volt. 
2. Isten sokféle ajándékot rejtett el a zenébe és az énekbe. Amellett, hogy ezekkel az eszközökkel Istent dicsőítjük, a szívünkre, lelkünkre és egészségünkre is jó hatással van. Isten örömet és gyógyulást ajándékoz nekünk a zenével, ugyanakkor üzen is nekünk az énekkel. Ebben a fejezetben azt olvashatjuk, hogy a zenészek szolgálatukkal prófétáltak, azaz Isten üzenetét közvetítették. Isten jelenlétét idézték elő a jelenlevők számára. Hémán a zenészek egyik vezetője a király prófétája, a király látnoka volt. Isten ma is használja a zenét arra, hogy közel kerüljön hozzánk és megszólítsa a szívünket oly módon, amit mással nem tud elérni.        

Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 13. fejezet

13. fejezet – A KÉSŐI ESŐ (4. rész)

Könyörgések a Szentlélek kitöltetéséért

Olyan komolyan kellene imádkoznunk a Szentlélek kiárasztása érdekében, ahogy a tanítványok fohászkodtak pünkösd napján. Abban az időben is szükség volt rá, és mi még inkább gyengének érezhetjük magunkat nélküle (5T, 1882, 158. o.).

A jövő eseményként tekintünk a Szentlélek gyülekezetekre való kitöltetésére, de kiváltsága az egyháznak, hogy már most is rendelkezzen vele. Keressétek őt, imádkozzatok érte, higgyetek benne! Szükségünk van rá, és a menny csak arra vár, hogy mindnyájunknak adhasson Lelkéből! (Ev, 1895, 701. o.).

A Szentlélekből csak annyit nyerünk el, amekkora mértékben vágyunk rá és hiszünk benne, illetve amennyit hasznosítani tudunk a nékünk adott világosságból és ismeretekből (RH, 1896. május 5.).

Ahhoz nem vagyunk elég buzgók, hogy az Urat imáinkban ostromoljuk, és a Szentlélek ajándékát kérjük tőle. Azt szeretné a mennyei Atya, hogy szüntelenül könyörögjünk hozzá ezért. Ő azt akarja, hogy a kéréseinket trónja elé vigyük (FE, 1909, 537. o.).

Valódi bűnbánat szívünk megalázásához

Az igazi vallásosság újjászületése minden szükségletnél nagyobb és sürgősebb feladat. Keresése elsődleges célkitűzésünk legyen! Tegyünk komoly erőfeszítéseket, hogy elnyerjük az Úr áldását! Nehogy azt gondoljuk, hogy Isten nem hajlandó azt ránk árasztani, mivel felkészületlenek vagyunk a befogadására. Mennyei Atyánk készségesebben adja Szentlelkét azoknak, akik kérik, mint ahogy a földi szülők jó ajándékokkal lepik meg gyermeküket. De reánk vár, hogy alázat, bűnbánat, bűnvallomás és komoly imádság által teljesítsük azokat a feltételeket, amelyek mellett Isten ígérte, hogy reánk árasztja áldásait. Az ébredést csak imáinkra válaszul szabad várni! (1SM, 1887, 121. o.).

Azt mondom, hogy mélyreható ébredésnek kell történnie közöttünk! Hol vannak a megtért lelkészek? Bűnvallomásra, bűnbánatra és megtérésre van szükség. Sok igehirdetőnek Krisztus átalakító kegyelme hiányzik a szívéből. Mielőtt örökre túl késő lenne, el kell határozniuk, semmit sem engednek meg, ami munkájuk lelkiismeretes végzésének az útjába áll (Letter, 1886, 51.).

Reformáció és megújulás

Megújulásnak és reformációnak kell végbemennie a Szentlélek közreműködésével! A megújulás és a reformáció két különböző dolog. A megújulás a lelki élet újjászületését jelenti, a szellemi és lelki erők megelevenedését, feltámadást a lelki halálból. A reformáció újraszervezést jelent, az eszmék, elméletek, szokások és gyakorlat megváltoztatását. De nem termi meg az igazságosság jó gyümölcseit, hacsak nem kapcsolódik össze a Lélek megelevenítő erejével. Az ébredésnek és a reformációnak el kell végezniük kijelölt munkájukat, és közben eggyé olvadnak (RH, 1902. február 25.)