Higgyetek az Ő prófétáinak - október 7 - PÉNTEK - Jób 18

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 58. fejezet 453. nap

Az igazi vallás összhangba hozza az embert Isten természeti, szellemi és erkölcsi törvényével és önuralomra, lelki nyugalomra és mértékletességre tanítja őt. Az igazi vallás nemesíti a lelket, kifinomítja az ízlést és megszenteli ítéleteinket. A lelket a mennyei tisztaság részesévé teszi. A hit, hogy Isten szeret és gondot visel rólunk, megkönnyíti a bajt és szenvedést és örömteli megelégedéssel tölt el jólétben és szükségben egyaránt. A mennyből jövő világosság közvetlenül hat az egészségre, meghosszabbítja az életet, és így az Úr minden áldását jobban élvezhetjük. Az igazi vallás a boldogságnak soha ki nem apadó forrását nyitja meg az ember számára, és sokkal jobbat nyújt, mint amit ő keres. Az ember a legnagyobb igazságtalanságot akkor követi el önmaga ellen, amikor ellenkezik Isten akaratával. Mert a Teremtő által tiltott utakon nincsen igazi boldogság; ő tudja mi a jó gyermekeinek és minden terve a javunkra van. Az engedetlenség útja nyomorba, veszedelembe visz, de "az ő útai gyönyörűséges utak, és minden ösvényei: békesség" (Péld 3:17).

Az akkori héber iskolák testi és vallásos nevelése hasznos lenne ma is. Az effajta nevelést manapság nem becsülik meg. A test és a lélek szoros kapcsolatban van egymással, ezért, hogy erkölcsi és szellemi tökélyt érhessünk el, a testi egészségünkre vonatkozó törvényeket is figyelembe kell vennünk. Erős és harmonikus jellem eléréséhez mind a szellemi, mind a testi erőnket edzeni és fejleszteni kell. Melyik tanulmány lehetne fontosabb az ifjúság számára, mint az ami az Isten által ránk bízott csodálatos szervezettel és törvénnyel, - melyek által egészségben tartathatjuk azt, - foglalkozik.

Mint Izrael napjaiban, úgy ma is oktatni kellene minden ifjút a gyakorlati élet kötelességeire. Mindenkinek valamilyen mesterséget kellene tanulnia, hogy szükség esetén azzal tarthassa fenn magát. Ezzel mindenki biztosítaná magát az élet veszélyeivel szemben; a testi mozgás pedig előnyére van úgy a testi, szellemi, mint az erkölcsi fejlődésnek. Még akkor is, ha valaki biztos benne, hogy nem szorul majd fizikai munkára, kell, hogy mestersége legyen. Arányos testalkathoz és maradandó egészséghez jutni testi mozgás nélkül egyenesen lehetetlen. Az erős és aktív lélek, valamint a nemes jellem elérésének nem kevésbé fontos tényezője a fegyelem és a rendszeres munka.

Mai Bibliai szakasz: Jób 18

Bildád el akarja mondani Jóbnak, hogy a bűnösöket nem csak a jövőben, de már a jelenben is utoléri a büntetés, és Jób egy közülük. Haragszik is rá, mivel Jób elutasítja az elismert tudományt és filozófiát, mivel nem tartja bölcsnek, és úgy ítéli meg, hogy nem érdemes azokra hallgatni. „Miért tartasz bennünket állatnak, és miért nézel ostobának?" – kérdezi Bildád (3. vers – új prot. ford.). Miért vagy haragban a barátaiddal? Talán el kellene hagynunk a földet miattad? (4. vers).

Bildád tovább folytatja, és azt kérdezi: Vagy talán csak a mennyei életre kellene figyelnünk az idők végén, és elfelejtenünk a jelenlegi valóságot, amiben itt és most élünk? A bűnös mécsesében ki kell aludnia a lángnak. Sötétség borítsa be sátrát, és erejének léptei rövidüljenek meg (5-7. vers). A bűnösre különböző csapdák várnak (8-10. vers). A környezete ellenséges lesz vele, rémület lesz úrrá rajta, teste szenvedni fog, és csapások várnak rá (11-12 vers).

Jób barátja, Bildád, tulajdonképpen nem másra gondol itt, mint az egyiptomiak – halállal kapcsolatos – felfogására. Ez az a folyamat, amin keresztül kell mennie az embernek, amint elhagyja a földet egy csónakban a napistennel, Rével, hogy végighajózzon a mennyei Nílus útján. 12 kapun kell keresztüljutni, miközben szörnyek félemlítik meg. Éjfélkor, pontosan a földi Nílus felett, Ozorisz isten Kettős Igazság Csarnokában jelenik meg vizsgálati ítéletre, és várakozik a sorsát eldöntő tűzre. Bildád közben folytatja: amikor a bűnös ember meghal, „el kell szakadnia biztonságos sátrától, és oda kell lépnie a borzalmak királya elé" (14. vers - új prot. ford.). A Földön megfeledkeznek róla; nem említik nevét az utcákon; világosságból a sötétségbe kerül, és nem lehet már többé gyermeke (17-19 vers).

Bildád megpróbálja megfélemlíteni Jóbot a halottakkal kapcsolatos, pogány teológiával. Ez a jelenet horrorisztikus. „Bizony, így jár az álnokok hajléka, annak lakóhelye, aki nem akar Istenről tudni” (21. vers - új prot. ford.). Az egyiptomi ka – vagyis a lélek – halál utáni életének ezen borzalmas bemutatása teljes ellentétben áll Jób felfogásával.

Szerető Istenünk!

Hazugságok vesznek körül minket, amiket azok állítanak, akik nem olvassák a Te Igédet figyelmesen. Bildád nézete a halál utáni gyötrelmes életről hasonlít a mai modern nézetekhez. De kérünk, emlékezz meg rólunk második eljöveteledkor, amelyben Jób is hitt! Lehet hogy még előtte nyugalomra térünk, de lehet, hogy élve érjük meg azt a napot, és a feltámadás reggelén csatlakozunk a többiekhez. Továbbá szeretnénk Krisztusban, a mi igazságunkban lakozni, aki jövőbeni szabadulásunk záloga. Ezt kérjük Tőled alázatos szívvel. Ámen.

Koot van Wyk

62. heti olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 58. fejezeteihez (okt. 2-8).

„A nevelés igazi célja Isten képmásának helyreállítása a lélekben.”

Mostanra már régóta tart a közoktatásnak az a válsága, mely szerint a tanulókat nem segítik igazán az életben boldogulni. A magas lemorzsolódási arányok szilárdan arra mutatnak, hogy többről is szólhatna az oktatás, mint olvasás, írás és számtan. A jellem igenis számít, és már több iskolában megváltoztatták a tanmeneteket, hogy megpróbálják kialakítani az alábbi jellemvonásokat: „rugalmasság, lelkiismeretesség, derűlátás, önuralom és határozottság”. (The Atlantic, 2016. június, 58. o.) Azok a tanulók, akik elsajátítják ezeket a jellemvonásokról szóló készségeket, amelyeket nemkognitív készségeknek nevezünk, jobban teljesítenek a fejlődésük kognitív oldalán is. A jellemet mégsem lehet légüres térben fejleszteni. Hajlandó-e a társadalom megfizetni az árát annak, hogy jó jellemet építsünk?

James Hunter azt írja A jellem halála: Erkölcsi oktatás egy jó és rossz nélküli korban című könyvében: „Azt mondjuk, hogy a jellem megújítását szeretnénk napjainkban, de nem tudjuk, valójában mit is kérünk. A jellemet megújítani azt is jelenti, hogy megújítjuk a hitvallásunk rendszerét, amely megszorít, korlátoz, megköt, kötelez és kényszerít. Ez az ár túl magas nekünk, hogy megfizessük. Jellemet akarunk szilárd meggyőződés nélkül. Erős erkölcsi érzéket akarunk, de a szégyenérzet és bűntudat érzelmi terhe nélkül. Erkölcsi tisztaságot akarunk erkölcsi alap nélkül, ami elkerülhetetlenül megütköztet bennünket. A jót akarjuk anélkül, hogy meg kellene neveznünk a gonoszt. Tisztességet akarunk, tekintély nélkül, amely ragaszkodna hozzá. Közösséget akarunk, a személyes szabadság bárminemű korlátozása nélkül. Röviden, olyat akarunk, amit nem kaphatunk meg azokkal a feltételekkel, amelyekkel akarjuk.”

Kevin James

PARL társigazgató

Southern Union Conference of Seventh day Adventists, USA

Fordította: Gősi Csaba