2017. december 6., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 06 - SZERDA - Jóel 3

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 57. fejezet 877. nap

Ezek a törvényellenes kapcsolatok nagy zűrzavart keltettek Izráelben; néhány magas állású vezető - akiktől a nép jogosan várt tanácsot és hű példamutatást - kialakított ilyen kapcsolatot. Előre látva, mily katasztrófa fogja a népet sújtani, ha ezt a gonoszságot szabadon folytathatja, Nehémiás komolyan beszélt a törvénysértőkkel. Salamon esetét említve emlékeztette őket, hogy egyetlen népnek sem volt hozzá hasonló királya, akinek Istene olyan bölcsességet adott; a bálványimádó asszonyok mégis elfordították szívét Istentől, és példája rossz útra vitte Izráelt. "Azt kell rólatok hallanunk, hogy ilyen nagy gonoszságot követtetek el?!" "Majd megeskettem őket az Istenre, hogy nem adják leányaikat azoknak a fiaihoz, és nem veszik el azoknak a leányait sem fiaiknak, sem maguknak."

Amikor eléjük tárta Isten parancsait és kilátásba helyezett büntetését, valamint büntető ítéleteit, amelyekkel éppen e bűn miatt látogatta meg Izráelt a múltban, lelkiismeretük felébredt, és reformációs munka indult, ami Isten tetszésével találkozott. Elfordította haragját, és áldást hozott rájuk.

A szent tisztségek viselői közül egyesek védelmükbe vették pogány feleségüket. Azt mondták, nem tudnak elszakadni tőlük. Nehémiás azonban nem tett különbséget. Nem volt tekintettel sem rangra, sem állásra. Azokat a papokat és vezetőket, akik nem voltak hajlandók megszakítani kapcsolataikat a pogányokkal, azonnal elbocsátotta az Úr szolgálatából. A főpap unokáját, aki a hírhedt Szanballat lányát vette feleségül, nemcsak eltávolította szolgálatából, hanem azonnal száműzte Izráelből. "Emlékezz rá, Istenem - könyörgött Nehémiás -, hogy mennyire beszennyezték a papi tisztséget és a lévita papsággal kötött szövetséget!"

Egyedül az ítélet fogja megmutatni, mily sok gyötrelembe került Isten hűséges szolgájának ez a nélkülözhetetlen szigor. Állandóan küzdenie kellett az ellenszegülőkkel, és csak böjtöléssel, megalázkodással és imádkozással tudott előre haladni.

Mai Bibliai szakasz: Jóel 3

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:



Új protestáns fordítás:

Jóel könyvének ezen utolsó fejezete méltó csúcspontját adja a próféta üzenetének. Néhány nagyon fontos téma kihangsúlyozásával teszi ezt, melyek nemcsak Jóel hallgatósága számára voltak fontosak, hanem a mai korban élőkhöz is jelentőségteljes erővel szólnak. Kétségtelen, hogy a 3. fejezetben kihangsúlyozott több téma is sejteti a Biblia utolsó könyvében, a Jelenések könyvében kiemelten megjelenő témákat. Tekintsünk át röviden néhányat közülük!

Először is, az Úr napja közelségének kihangsúlyozása, ahogy Joel hirdeti: „Mert közel van az Úrnak napja” (14. vers). Ez a téma természetesen nem csak Jóel prófétánál jelenik meg. A Biblia ismételten beszél az Úr eljöveteléről és az emberiség történelmébe való beavatkozásáról. Ez a kijelentés a Szentírás legutolsó ígéretében éri el csúcspontját: „Bizony, hamar eljövök” (Jel 20:22).

Ez a téma különleges jelentőséggel bír a hetednapi adventisták számára, kiknek mozgalma Jézus közeli, második eljövetelének hirdetésével kezdődött. Komolyan kell vennünk Jóel üzenetét, és minden eddiginél jobban, újult erővel Isten országa eljövetelének közelségére összpontosítani.

A másik kihangsúlyozott téma: az Úr megszabadítja népét. Joel nem állította, hogy népe nem szembesül veszéllyel. Nem, egyáltalán nem, sőt az ellenség támadására figyelmeztette őket (9-13. vers). A fenyegető veszélyt élethűen írja le, ahogy a világ nemzeteinek „hadakozó férfiai” felvonulnak (9. vers) a Josafát völgyében (12. vers), a tehetetlen Jeruzsálem megtámadására készen. Ám a legvégső pillanatban csodálatos szabadulásban lesz részük, mert „az Úr lesz népének oltalma és Izrael fiainak erőssége” (16. vers).

A Szentírás más részeiben is jelentős hangsúlyt kap ez a téma, és Isten utolsó időben élő egyháza számára is különleges jelentőséggel bír. Amikor ellenségeik bekerítik őket, amikor a helyzet a leginkább kétségbeejtő, Isten közbe fog lépni, hogy megmentse őket. „Az ember lehetőségeinek végső határa alkalom Isten számára” (E.G. White: Az apostolok története. Budapest, 2001, Advent Kiadó. 97. oldal).

Végezetül pedig a hangsúly azon van, hogy az Úr folyamatosan jelen van népe életében. A pusztító sáskajárás (1. fejezet), és az ellenséges hadsereg dúlása (2. fejezet) után kétségeink támadhatnak Jeruzsálem népének jövőjét illetően. Nyújt Jóel bármi reményt?  A próféta szerencsére csodálatos kijelentéssel válaszolja meg ezt a kérdést: „Sion lesz az Úr lakóhelye!” (21. vers). Nem más ez, mint a Jelenések könyve ígéretének előrevetítése, miszerint az Úr mindörökre népével lakozik a szent városban, az új Jeruzsálemben, miután helyreállította őket (Jelenések 21).
Bárcsak, mi, Isten népeként úgy élnénk ma, ahogyan Jóel próféta előre látta! Bárcsak várnánk az Úr visszajövetelének közeli napját! Bárcsak számítanánk dicsőséges megváltására és vágyva vágynánk az időre, amikor Ő mindörökre népével lakozik majd!


Greg A. King, Ph. D.
a Hittudományi Intézet dékánja
Southern Adventist University

122. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 57. fejezetéhez (december 3-9.).

Gondolkoztunk már azon, hogy mit is jelent valójában a reformáció? Úgy tűnik, hogy a világban lévő dolgok beszivárogtak az életünkbe és az egyházunkba, csak úgy, mint Nehémiás idején.

Volt idő, amikor úgy gondoltam, nem kell nagy ügyet csinálni a különböző hitűek közti összeházasodásból. Azonban a személyes tapasztalatomat követően ma már elmondhatom, hogy tökéletesen értem, hogy miért reagált úgy Nehémiás, ahogyan tette.

A néhai férjem elkezdett ugyan gyülekezetbe járni, de ahogy telt az idő, felhagyott vele, és aztán lassacskán visszahátrált a világba. Azon kaptam magam, hogy tulajdonképpen egyedülálló szülőként vagyok jelen a gyermekeimmel a gyülekezetben. Mindazonáltal úgy döntöttem, hogy hűségesen ragaszkodom Isten igéjéhez, csak úgy mint Nehémiás idején Isten népének a tagjai. Ugyanakkor láttam más barátokat is, akik azt választották, hogy a párjuk világi életét követik, és végül elhagyták az egyházat is.

Isten ismeri azokat az embereket, akiket hitvesünknek választunk, azokat a dolgokat, amiket nézünk és hallgatunk, és ezek mind hatnak ránk lelkileg. Ezek a fejezetek éppen időben találtak meg engem, mivel azért imádkoztam Istenhez, hogy tisztítsa meg, ami rosszat csak talál az életemben, és teljes reformációt adjon a szívemben.

Nehémiáshoz hasonlóan emlékezzünk, miért is vagyunk itt, és végezzük el a munkát!

Jill Simpson Palffy
Westminster hetednapi adventista gyülekezet
Dél-Karolina, USA

Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése