Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 57. fejezet 880. nap
Azt a lelki helyreállítást, amelyet a Nehémiás korában
véghezvitt munka előre vetített, Ézsaiás így körvonalazza: "Felépítik az
ősi romokat, helyreállítják a régi omladékokat, újjáépítik a lerombolt
városokat." "Fölépítik fiaid az ősi romokat, falat emelsz a régiek
által lerakott alapokra; a rések befalazójának neveznek, aki romokat tesz újra
lakhatóvá" (Ézsa 61:4; 58:12).
A próféta itt olyan népet jellemez, amely az igazságtól és
jogosságtól való általános elhajlás idején igyekszik helyreállítani azokat az
elveket, amelyek Isten országának alapját képezik. Ez a nép javítja ki az Isten
törvényén ütött rést azon a falon, amelyet Isten védelmül emelt választott népe
köré. E törvény jogos, igazságos és tiszta elveinek követése állandó védelmet
jelent számukra.
A próféta félreérthetetlen szavakkal határozza meg a falat
építő maradék különleges munkáját. "Ha megtartóztatod szombaton lábadat,
és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségnek hívod,
az Úr szent és dicsőséges napjának, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén,
foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván: Akkor gyönyörűséged lesz
az Úrban, és én hordozlak a föld magaslatain, és azt mívelem, hogy Jákóbnak,
atyádnak örökségével élj, mert az Úr szája szólt" (Ézsa 58:13-14 - Károli
ford.).
A vég idején minden isteni intézményt helyre kell állítani.
Azt a rést, amelyet a szombat megváltoztatásakor ütöttek a törvényen, ki kell
javítani. Isten maradék népének - amelynek tagjai reformátorokként állnak a
világ előtt - meg kell mutatnia, hogy Isten törvénye minden maradandó reform
alapja, és hogy a negyedik parancsolat szombatja a teremtés emlékműveként,
Isten hatalma állandó emlékeztetőjeként érvényben marad. Világosan és érthetően
meg kell magyarázniuk, hogy a Tízparancsolat minden előírásának engedelmeskedni
kell. Krisztus szeretetének késztetésére együtt működnek vele a puszta helyek
felépítésében. A romlás kijavítóinak és ösvények helyreállítóinak kell lenniük,
"hogy ott lakhassanak." Lásd: Ézsa 58:12!
Mai Bibliai szakasz: Ámos
3
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Ebben a fejezetben Ámos
felhívást intéz az érzéketlen és nemtörődöm néphez, hogy vegyék figyelembe
Isten ítéleteit (1-8. vers), és Isten igazságosságát, aki megfenyíti azokat,
akik bűneikben maradnak és nem térnek meg. Úgy mutatja be Istent, mint aki
igazságos és szent (9-15. vers).
Izrael és Júda – az a
család, amelyet Isten felhozott a szolgaság földjéről – egy világos üzenetet
kapott (1 vers). Isten kiválasztotta őket, mint népet és egy különleges
kapcsolatra lépett velük. A kiváltságok és a nagy világosság ellenére, amely
beragyogta útjukat, a választottak vétkeztek Isten ellen. Fő bűnük a hitehagyás
volt (3:14; 4:4-5. vers).
Isteni ítélet alá estek
a korrupció, a kapzsiság és a fényűzés miatt, amelynek következtében figyelmen
kívül hagyták a felebarát iránti legalapvetőbb kötelezettségeket és kegyetlenül
elnyomták a szegényeket. A nagyok és hatalmasok helytelenül használták fel
vagyonukat és befolyásukat, amelyet jól használva felszámolhatták volna a
korrupciót és a szegénységet. Isten kijelentette, hogy az Izraellel kötött
különleges szövetséget nem tudja fenntartani addig, míg ragaszkodnak
gonoszságukhoz, ugyanúgy ahogy két ember sem járhat együtt (3. vers), ha nem
ugyanabba az irányba haladnak, vagyis nincs közös céljuk és látásmódjuk.
Ahogy az oroszlán
ordít, mielőtt rárontana prédájára (4. vers), Isten is úgy figyelmezteti a
gonosztevőket prófétája által, mielőtt megbüntetné őket. Ahogy a madár csapdába
esik (5. vers), a bűnöst is úgy fogja meg saját gonoszsága, és nem tudja
elkerülni bűnének büntetését. Ahogy a hirtelen megszólaló trombita hang
félelmet kelt a városban (6. vers), Isten is arra vágyik, hogy prófétái üzenete
ugyanígy felébressze a bűnöst. Az embernek emlékeznie kell arra, hogy Isten
büntetése követi szolgáinak, a prófétáknak a figyelmeztetéseit (7. vers). Ahogy
az oroszlán ordítása félelmet kelt emberben és állatban, az isteni Igének is
megvan a hatása a prófétára, aki nem tudja megállni, hogy ne prófétáljon, és ne
adja át Isten üzenetét (8. vers).
Ámos hívja a pogányokat,
Filiszteát és Egyiptomot, hogy figyeljék meg Izrael bűneit és meg fognak
lepődni a magukat Isten népének vallók gonosz életén. Izrael elfelejtette az
igazságosságot, ami a társadalom alappillére; erkölcsileg és lelkileg vakok
lettek, úgy hogy nem tesznek jót, de nem is tudják, hogy mi a jó. Ezért az
isteni büntetés alapos lesz, kivéve egy kis maradék esetét (12. vers).
Amikor Isten családja
nem élt előjogaihoz és küldetéséhez méltóan, kiváltságos helyzetétől
megfosztotta az Úr, amit a keresztény egyház, Isten lelki népe kapott meg.
Minél jobban ismeri valaki Isten akaratát, annál nagyobb a felelőssége, de a
jutalom is. Bárcsak tanulnánk Izrael tapasztalatából, és közelebb húzódnánk
Istenhez és egymáshoz is!
Deepati Vara Prasad
122. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 57. fejezetéhez (december 3-9.).
Gondolkoztunk már azon,
hogy mit is jelent valójában a reformáció? Úgy tűnik, hogy a világban lévő
dolgok beszivárogtak az életünkbe és az egyházunkba, csak úgy, mint Nehémiás
idején.
Volt idő, amikor úgy
gondoltam, nem kell nagy ügyet csinálni a különböző hitűek közti
összeházasodásból. Azonban a személyes tapasztalatomat követően ma már
elmondhatom, hogy tökéletesen értem, hogy miért reagált úgy Nehémiás, ahogyan
tette.
A néhai férjem
elkezdett ugyan gyülekezetbe járni, de ahogy telt az idő, felhagyott vele, és
aztán lassacskán visszahátrált a világba. Azon kaptam magam, hogy
tulajdonképpen egyedülálló szülőként vagyok jelen a gyermekeimmel a
gyülekezetben. Mindazonáltal úgy döntöttem, hogy hűségesen ragaszkodom Isten
igéjéhez, csak úgy mint Nehémiás idején Isten népének a tagjai. Ugyanakkor
láttam más barátokat is, akik azt választották, hogy a párjuk világi életét
követik, és végül elhagyták az egyházat is.
Isten ismeri azokat az embereket,
akiket hitvesünknek választunk, azokat a dolgokat, amiket nézünk és hallgatunk,
és ezek mind hatnak ránk lelkileg. Ezek a fejezetek éppen időben találtak meg
engem, mivel azért imádkoztam Istenhez, hogy tisztítsa meg, ami rosszat csak
talál az életemben, és teljes reformációt adjon a szívemben.
Nehémiáshoz hasonlóan
emlékezzünk, miért is vagyunk itt, és végezzük el a munkát!
Jill Simpson Palffy
Westminster hetednapi
adventista gyülekezet
Dél-Karolina, USA
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése