Új
olvasmány a fejezet végén a Próféták és királyok 57. fejezetéhez
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 57. fejezet 874. nap
57.
Reformáció
Júda népe ünnepélyesen és nyilvánosan megfogadta, hogy
engedelmeskedik Isten törvényének. De amikor Ezsdrás és Nehémiás befolyása nem
volt közvetlenül érezhető, sokan elfordultak az Úrtól. Nehémiás egy időre
visszatért Perzsiába. Míg távol volt Jeruzsálemtől, bűnök lopództak be, és félő
volt, hogy megrontják a nemzetet. A bálványimádók nemcsak a városban vetették
meg lábukat, de jelenlétükkel még a templom körzetét is megfertőzték. Házasság
útján barátság jött létre Eliasib, a főpap családja és Izráel elkeseredett
ellensége, az ammonita Tóbiás között. E szentségtelen kapcsolat
következményeként Eliasib megengedte Tóbiásnak, hogy elfoglalja a templomhoz
tartozó egyik helyiséget, amelyet addig a nép tizedének és adományainak
tárolására használtak.
Isten Mózes által kijelentette, hogy az ammonitákat és
moábitákat örökre ki kell zárni népe gyülekezetéből Izráellel szembeni
kegyetlenségük és árulásuk miatt. Lásd: 5Móz 23:3-6! E parancsot semmibevéve a
főpap eltávolította az Úr házának kamrájában tárolt adományokat, hogy helyet
adjon a kitiltott nemzetség e képviselőjének. Így kedvezett Isten és igazsága
ellenségének. Ennél jobban nem sérthette volna meg Istent.
Amikor Nehémiás Perzsiából visszatérve megtudta, hogy
milyen arcátlanul megszentségtelenítették a templomot, azonnal intézkedett a
betolakodó eltávolításáról. "Ezt én igen rossznak tartottam - mondja -,
ezért kidobattam a kamrából minden holmit, ami a Tóbijjá házából való volt.
Azután megparancsoltam, hogy tisztítsák meg a kamrát, és visszahordattam oda az
Isten házához tartozó edényeket, adományokat és tömjént."
Mai Bibliai szakasz: Hóseás
14
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Isten kész elfogadni
Izrael igaz bűnbánatát és visszatérését Hozzá. Ezért Hóseás próféta így szól: „Térj vissza hát Izráel az Úrhoz, a te
Istenedhez, mert elbuktál álnokságod miatt!” (14:2). Isten
szeretné tőlük hallani, hogy „Kérünk,
vedd el a mi álnokságunkat és fogadj vissza minket. És utána felajánljuk Neked
ajkaink gyümölcsét” (14:2 Septuaginta fordítás, Ézsaiás 57:19). Az ajkak
gyümölcsei azt jelentik, hogy Istennek tetszően megvalljuk bűneinket. Ez a „nehéz ajkúság” (2Móz 6:12). „Nem fogunk
megbízni Asszíriában többé. Sem Egyiptom szekereiben és lovaiban. Nem imádunk
többé bálványokat. És kegyelmet nyerünk Istentől, amikor nem Asszíriától,
Egyiptomtól és a bálványoktól fogunk függni (Hós 14:4).
Ez lesz az a pillanat, mikor Isten megáldja Izraelt, és örömmel fogadja vissza tékozló népét (14:5). Ha Izrael növény lenne, Isten a párát, mint harmatot adná számára. Izrael liliomként virágozna, és gyökerei olyan erősek lennének, mint a libanoni cédrusnak (14:7). Úgy viselné gondját Izraelnek, mint egy értékes gabonaföldnek vagy egy különleges szőlőültetvénynek (14:7). Az mondanák népének tagjai: „Nincs semmi közöm többé már a bálványokhoz, melyeket a saját kezünkkel készítettünk.” Ekkor Isten így válaszolna: „Elfogadom a megbánásotokat és ezentúl úgy fogtok nőni, mint a zöld ciprus. Örömmel fogtok énekelni, és rengeteg gyümölcsöt fogtok teremni, amelyek Tőlem származnak” (14:8).
Ekkor Hóseás próféta egy összefoglaló felhívást intéz az olvasóihoz és hallgatóihoz: „Kicsoda az értelmes, hogy eszébe vegye ezeket?! Bizony igazak az Úrnak útjai, és az igazak járnak azokon, az istentelenek pedig elesnek rajtuk” (10. vers). Bízzunk Istenben, és ne okozzunk Neki csalódást, Aki várja tékozló gyermekeinek visszatérését!
Yoshitaka Kobayashi
122. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 57. fejezetéhez (december 3-9.).
Gondolkoztunk már azon,
hogy mit is jelent valójában a reformáció? Úgy tűnik, hogy a világban lévő
dolgok beszivárogtak az életünkbe és az egyházunkba, csak úgy, mint Nehémiás
idején.
Volt idő, amikor úgy
gondoltam, nem kell nagy ügyet csinálni a különböző hitűek közti
összeházasodásból. Azonban a személyes tapasztalatomat követően ma már
elmondhatom, hogy tökéletesen értem, hogy miért reagált úgy Nehémiás, ahogyan
tette.
A néhai férjem
elkezdett ugyan gyülekezetbe járni, de ahogy telt az idő, felhagyott vele, és
aztán lassacskán visszahátrált a világba. Azon kaptam magam, hogy
tulajdonképpen egyedülálló szülőként vagyok jelen a gyermekeimmel a
gyülekezetben. Mindazonáltal úgy döntöttem, hogy hűségesen ragaszkodom Isten
igéjéhez, csak úgy mint Nehémiás idején Isten népének a tagjai. Ugyanakkor
láttam más barátokat is, akik azt választották, hogy a párjuk világi életét
követik, és végül elhagyták az egyházat is.
Isten ismeri azokat az
embereket, akiket hitvesünknek választunk, azokat a dolgokat, amiket nézünk és
hallgatunk, és ezek mind hatnak ránk lelkileg. Ezek a fejezetek éppen időben
találtak meg engem, mivel azért imádkoztam Istenhez, hogy tisztítsa meg, ami
rosszat csak talál az életemben, és teljes reformációt adjon a szívemben.
Nehémiáshoz hasonlóan
emlékezzünk, miért is vagyunk itt, és végezzük el a munkát!
Jill Simpson Palffy
Westminster hetednapi
adventista gyülekezet
Dél-Karolina, USA
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése