Új
olvasmány a fejezet végén a Próféták és királyok 39. fejezetéhez
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 39. fejezet 783. nap
39.
Babilon udvarában
Izráel fiai között, akiket a hetvenéves fogság kezdetén
fogolyként vittek Babilonba, voltak Krisztusban hivő hazafiak, olyanok, akik
sziklaszilárdan ragaszkodtak elveikhez, akiket nem rontott meg az önzés, hanem
készek voltak minden áron Isten megdicsőítésére. Nekik fogságuk földjén kellett
véghez vinniük Isten szándékát, hogy a pogány népek is részesüljenek a Jahve
megismeréséből fakadó áldásokban. Isten képviselői voltak. Nem alkudhattak meg
a bálványimádókkal; az élő Isten imádóiként vallott hitüket és nevüket nagy
megtiszteltetésként hordozták. Jólétben és viszontagságok között
megdicsőítették Istent, Isten is megbecsülte őket.
Az a tény, hogy Jahve imádói foglyok voltak Babilonban, és
Isten házának edényeit a babiloni istenek templomában helyezték el, a győztesek
ezt dicsekvően idézték annak bizonyításaként, hogy vallásuk és szokásuk a
héberek vallása és szokása felett áll. De pontosan ebben a megalázásban,
amelyet a zsidók Istentől való elfordulása hívott ki, bizonyította be Isten
Babilonnak a maga felsőbbségét, kívánalmai szentségét és az engedelmesség
áldásait. E bizonyságtételeket pedig csak a hozzá hűségesek által adhatta.
Dániel és három társa is azok között volt, akik megőrizték
Isten iránti hűségüket. Különösen szép példát mutattak arra, hogy mivé válhat
az az ember, aki szövetségre lép a bölcsesség és hatalom Istenével. Ezeket a
királyi ágból származó ifjakat viszonylag egyszerű zsidó otthonukból a
legfényesebb városba, és a világ legnagyobb királyának udvarába vitték.
Nabukodonozor azt mondta "főudvarmesterének, Aspenaznak, hogy válasszon ki
Izráel fiai közül királyi és nemesi vérből való, vagy nemes származású ifjakat,
akiknek semmiféle fogyatékosságuk nincs, hanem szép arcúak, fogékonyak minden
bölcsességre, taníthatók az ismeretekre, megértik a tudományt, és így
alkalmasak arra, hogy majd a királyi palotában" szolgáljanak neki.
"Voltak közöttük júdaiak is: Dániel, Hananjá, Mísáél
és Azarjá." Nabukodonozor észrevette, hogy rendkívüli képességek
szunnyadnak e fiatalokban, és elhatározta, kiképezteti őket birodalma fontos
tisztségeinek betöltésére. Hogy teljesen alkalmasak legyenek feladatukra, úgy
rendelkezett, tanulják meg a káldeusok nyelvét. Három évig biztosította nekik a
birodalom fejedelmei számára nyújtott kivételes tanulási lehetőségeket.
Mai Bibliai szakasz: Jeremiás
40
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Nabuzáradán, a babiloni
poroszlók feje láncon vitte el Jeremiást Rámába – valószínűleg Nafthaliba –,
Jeruzsálem pusztulása után. Jeremiás 40:1-6 annak az összefoglalónak a
magyarázata, amit Jer 39:11-14-ban olvashatunk. Az akkori király, Nabukodonozor
elrendelte, hogy Nabuzáradán nem tehet kárt Jeremiásban, vigyázzon rá, és
minden kérését teljesítse, bármi legyen is az. Így hát Nabuzáradán szabad utat
adott Jeremiásnak, hogy oda mehet, ahová csak akar. Jeremiás úgy döntött, hogy
Gedáliás közelében, Mispában fog lakni, Benjámin törzsének területén, ugyanis a
király őt nevezte ki a terület, Júda kormányzójává. Isten gondoskodott arról,
hogy az új helytartó segítséget kapjon Jeremiás próféta által, aki ott volt
vele, és segítette őt. Jeremiás megoszthatta az Úr akaratát Gedáliással, amikor
csak a helytartó kérte azt. Gedáliás jó kormányzónak bizonyult minden emberi
tekintetben. Júda népének javát és boldogulását munkálta (Jer 40:9-10).
Jeruzsálem falain kívül
a júdeai hadsereg kapitányai tartózkodtak, akiket nem fogtak el a babiloniak.
Éppen menekültek, és Gedáliáshoz siettek, hogy elmondják neki: egy merénylet
terve van érvényben ellene, amivel Ismáelt bízták meg. Ismáelt még Baálisz,
Ammon királya is támogatja. Gedáliás nem hitt Jóhanánnak és a júdeai
hadvezéreknek. De Jóhanán aggódott a merénylet terve miatt, és titokban
felajánlotta, hogy ő megöli Ismáelt, mielőtt az a helytartó életére törne.
Jóhanán tudta, hogy Júda népe szétszéledne, és a kevés maradék sem létezne
többé, ha Gedális helytartót kivégeznék ezek az Egyiptom-barát merénylők. A
helytartó azonban annyira jóhiszemű volt, hogy nem akart hinni a jelentésnek.
Ezt parancsolta Jóhanánnak: „Ne cselekedd e dolgot, mert te hazugságot szólsz
Ismáel felől!” (16. vers)
Gedáliás elmulasztott
valamit, mégpedig azt, ami a legfontosabb dolog minden ember életében. Mielőtt
Jóhanánnak kimondta volna utolsó szavait, meg kellett volna tennie még valamit.
Mégpedig azt, hogy kérdezze meg Jeremiás prófétát, igaz-e ez a pletyka a
merényletről. Ha a próféta azt mondja, hogy,,igen”, akkor tanácsot kellett
volna kérnie Jeremiástól, hogy mit tegyen. Gedáliás jó szándékú férfi volt, és
szerette az embereket, de ebben a döntő pillanatban nem tett meg egy fontos
dolgot, hogy megkérdezze Jeremiás prófétát.
Isten akarja, hogy
kérdezzük Őt!
Hogyan kerülhetjük el
azt a hibát, amit Gedáliás elkövetett, s ami az életébe került? Vajon mi is a
saját ítélőképességünkben bízunk, és nem kérdezzük meg Istent?
Yoshitaka Kobayashi
110. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 39. fejezetéhez (szeptember
3-9.).
Érezted már valaha azt,
hogy kívülálló vagy egy társaságban? Érezted-e valaha, hogy a vallásos hited
miatt egészen különbözöl a többiektől? Hogy érzed magad ennek hatására? Rendben
van-e, ha valaki más, mint a többiek?
Babiloni foglyokként
Dániel és a három barátja nem féltek mások lenni. Még akkor sem, amikor
traumaként élték meg, hogy elrabolják őket, majd megkísérelték a
gondolkodásukat átnevelni és megvesztegetni őket, ők nem hagyták, hogy a
körülményeik határozzák meg őket. Ehelyett ők határozták meg a körülményeiket.
Azt választották, hogy
ragaszkodnak a bennük meglévő, Istenhez fűződő reményhez. A reményük a mennyei
Atyjukhoz fűződő erős kapcsolatban volt, és abban, hogy a szülőföldjük a
jövőben helyre lesz állítva, ahogyan Isten azt próféciájában megígérte. Jobban
értékelték a szeretet szabályait, amelyet Isten tanított nekik, mint a
ragyogást és a világ fényes délibábjait. Úgy döntöttek, hogy kiállnak az elvek
mellett, ahelyett, hogy a tömeggel futnának, vagy megpróbálnának beilleszkedni,
hogy ne vegyék észre őket.
A legtöbb ember számára
a négy fogoly étrendje és hite szokatlan volt. A viselkedésük furcsa. Amikor a
Teremtőt szolgálod, különcnek tűnhetsz azok számára, akik nem értik a szent
elhívásodat. Isten képére vagy teremtve; arra elhívva, hogy e sötét világban
világíts és másokat az Élet Fényéhez vezess.
Kasey Thomason
Biblia-munkás/könyvevangélista
Palmer hetednapi
adventista gyülekezet, Alaszka
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése