2017. szeptember 29., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - szeptember 29 - PÉNTEK - Ezékiel 9

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 43. fejezet 809. nap

A nemzetek elutasították a mennyei elveket, és ezzel saját pusztulásukat munkálták. De az isteni, a mindent legyőző akarat megnyilvánult minden korszakban. Ezt látta Ezékiel próféta abban a csodálatos látomásban, amelyet a káldeusok földjén való rabsága idején kapott. Ámuló szemei előtt kirajzolódtak a mindenek felett álló hatalmat kinyilatkoztató szimbólumok. Ennek a hatalomnak köze van a földi uralkodók ügyeihez.

A Kébár folyó partján Ezékiel forgószelet látott, amely mintha észak felől támadt volna, "nagy felhővel és egymást érő villámlással, körülötte fényözönnel. A közepéből... mintha ezüstös csillogás tündöklött volna". Négy élőlény egymást keresztező kerekeket mozgatott. Magasan felettük "trónus alakja látszott, a trónus alakja fölött pedig emberhez hasonló alak látszott". "A kerúbok szárnyai alatt emberi kéz alakja látszott" (Ez 1:4, 26; 10:8). A kerekek elrendezése olyan bonyolult volt, hogy első látásra úgy tűnt, mintha megbomlott volna közöttük a rend, pedig teljesen összehangoltan működtek. Mennyei lények hajtották azokat a kerekeket. A mennyei lényeket pedig a kerúbok szárnyai alatt levő kéz tartotta és irányította. Felettük a zafír-trónon ült az Örökkévaló. A trón körüli szivárvány pedig az isteni kegyelmet szimbolizálta.

Isten hatalma úgy irányítja a szövevényes emberi eseményeket, mint ahogy a kerúbok szárnyai alatt levő kéz vezérelte a kerékféleségek bonyolult rendszerét. Az, aki a nemzetek harcai és kavargásai közepette a kerúbok felett ül, most is irányítja e föld ügyeit.

A nemzetek történelme nekünk is szól. Minden népnek és minden egyes embernek megvan a helye Isten csodálatos tervében. Az egyének és nemzetek megméretése ma folyik. A mérleg annak kezében van, aki soha nem téved. Mindenki maga határoz sorsáról, Isten pedig mindent kezében tartva megvalósítja saját szándékát.

A próféciák, amelyeket a nagy VAGYOK adott Igéjében, az eseményeket - a múlt örökkévalóságától a jövő örökkévalóságáig - láncszemekként egymáshoz kapcsolják, és megmondják, hol állunk ma a korszakok folyamatában, és mit várhatunk az eljövendő időben. Mindazt nyomon követhetjük a történelem lapjain, aminek a prófécia szerint napjainkig be kell következnie, és biztosak lehetünk abban, hogy mindaz, ami még hátra van, be fog teljesedni a maga idejében.

Az idők jelei ma azt mutatják, hogy nagy és ünnepélyes események küszöbén állunk. Világunkban minden kavarog. Szemünk előtt teljesednek azok az események, amelyeknek a Megváltó próféciája szerint meg kell előznie eljövetelét: "Fogtok hallani háborúkról, és hallotok háborús híreket... Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, éhínségek és földrengések lesznek mindenfelé" (Mt 24:6-7).

Mai Bibliai szakasz: Ezékiel 9

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Ezékiel próféta előző fejezetben szereplő látomása után, amely a növekvő gonoszságról szól, hat angyal kap megbízatást Isten ítéletének a végrehajtására. Közülük az egyik, aki papi öltözetet visel, azt a feladatot kapja, hogy jelet tegyen azok homlokára, akik szomorkodnak a Júdában elkövetett gonoszságok miatt. Azokat, akiken nincs jel, kezdve a vénektől egészen azokig, akik a Templomon kívül vannak, el kell pusztítaniuk. Azokat pedig, akiken jel van, meg kell kímélniük. Ez az ítélet annyira széleskörű volt, hogy Ezékiel attól félt, hogy még egy maradék sem éli túl a pusztítást (8. vers).  

Ezek a képek megismétlődnek Jelenések könyve 9:4-ben, ahol Isten miközben körülírja a csapásokat, utasítja a sáskákat, hogy ne ártsanak azoknak, akiknek a homlokukon jel található. Ezékiel könyvéhez hasonlóan a Jelenések könyvében ez a megjelölés vagy elpecsételés Isten különleges védelmét jelenti az igazak számára, amint túlélik a megpróbáló időket Jézus közvetlen visszajövetele előtt.

Mi valóban az utolsó napokban élünk Jézus eljövetele előtt. Ez a nap borzalmas lesz azoknak, akik elutasították a Megváltót, és felvették magukra a fenevad bélyegét. Ezékiel kérdése, hogy a maradék túl fogja-e élni vagy nem Isten ítéletét, egy nagyon komoly kérdés. Túléli-e valaki is? A válasz egy határozott "igen". Istennek van egy maradéka. Az igazak homlokukon viselik Isten saját jelét, amely az Ő tulajdonát jelöli. Isten jóváhagyó bélyege lesz a homlokukon. Ez a jel garantálja viselője Isten iránti hűségét és Krisztus jellemének megnyilvánulását életükben, mintha a sajátjuk lenne, de nem azért, amit ők tettek, hanem Isten kegyelemteljes munkájának köszönhetően, amelyet a Szentlélek végez el szívükben.

Sok adventista a pecsétet a szombat megtartásával azonosítja, ami egy külső jele annak, hogy valaki szereti Krisztust és alárendeli magát neki. A szombat megtartása azonban csak egy külső bizonyítéka a Szentlélek szívet elpecsételő munkájának. A jel nem a szombat megtartása, hanem az igazak jellemének kialakulását ábrázolja. 

Ezékiel látomásban egy olyan népet lát, amely úgy véli, hogy Isten túl kegyelmes ahhoz, hogy ítéletet hozzon, és akik úgy gondolják, hogy tetteiket nem látja Isten, vagy mentségükre szolgál a körülöttük lévők bűne. Büszkék és önzőek. De ezzel ellentétben Isten meghagy egy maradékot, amely semmiben sem olyan, mint a többség. Amikor Isten a megpecsételteket jellemzi, a maradék azonosító jele a mély szomorúság afelett a gonoszság felett, amely saját földjükön és saját népük között megy végbe.

Kevés különbség látható az elpecsételtek között és azok között, akik nem rendelkeznek Isten jelével. Mindnyájan zsidók, rokonok és szomszédok. A maradék azonban olyan emberekből áll, akik felismerik szükségleteiket és megbánják bűneiket. Ők Krisztusnak alárendelt emberek, akik teljes szívükkel keresik az Urat. Amint alárendelik magukat és megalázzák magukat Isten előtt, Ő kegyelmet biztosít nekik, hogy tükrözzék az Ő jellemét. Ő az, aki kegyelmesen átformálja a jellemünket, és átalakít bennünket az Ő képmására. Ez egy csodálatos hír! Ámen.

Dr. Eric Bates

113. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 43. fejezetéhez (szeptember 24-30.).

Az öntelt, nacionalista és lakomákat tartó Belsazár világi és szentségtörő módon használta a templomi edényeket – mindazonáltal nem volt ez utolsó csepp a pohárban a jó Isten számára. Belsazár rettegése attól, hogy a vádlottak padjára kell állnia a Világegyetem Istene előtt, az nagyságában csak a sírás, a pánik és félelem mikrokozmosza, amit az Istent nem követők fognak átélni Jézus eljövetelekor.

Azok, akik elvesznek Krisztus második eljövetelekor, sok esélyt elszalasztottak addigra, pedig Krisztus követőjévé válhattak volna, ugyanúgy Belsazárnak is megadatott Isten ismerete. Felkészülhetett volna Dárius inváziójára, azonban ő figyelmen kívül hagyta a próféták üzeneteit és folytatta züllött, énközpontú életmódját.

Minden személynek és nemzetnek lehetősége van arra, hogy döntsön: eleget tesz-e az Örökkévaló tervének. Mindenki próba alatt van, és tragikus módon a legtöbben elbuknak. Ma is, látván a politikai eseményeket, illene felismernünk, hogy valami nagyszerű és döntő jelentőségű esemény fog történni. Éppen ma döntünk a sorsunkról.

Folytatjuk-e hát önző életünket, úgy, mint Belsazár, vagy hűségesek leszünk Istenhez, úgy, mint Dániel, „szakadjon bár az ég”?

Cindy Tutsch
nyugalmazott igazgatóhelyettes
Ellen G. White Intézet

Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése