2018. december 25., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 25 - KEDD - 2 Mózes 24


Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Jézus élete 87. fejezet 1261. nap

Miután elérkeztek az Olajfák-hegyéhez. Jézus átvezette tanítványait a hegy tetején Bethánia közelébe. Jézus ott megállt és tanítványai körülvették. Úgy látszott, hogy a világosság fényei sugároztak az arcáról, mikor szeretettel tanítványaira tekintett. Nem korholta őket hibáikért és kudarcaikért. Utolsó szavai a legmélyebb gyengédséggel érintették a tanítványok fülét. Áldásra kinyújtott kezekkel - mintha ezzel is bizonyságát akarná adni védelmező gondoskodásának - Jézus lassan felemelkedett közülük. Egy olyan erő, hatalom vonta, emelte a menny felé, amely erősebb volt minden földi vonzóerőnél. Miközben Jézus felfelé emelkedett és elragadtatott, tanítványai szent tisztelettel, feszült figyelemmel tekintettek mennybe menő Uruk egyre halványuló képére. A dicsőség felhője azután elrejtette Jézust szemük elől. Csak szavai érkeztek hozzájuk vissza, mikor az angyalok felhőből álló diadalszekere felvitte az Urat: "Ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig" (Mt 28:20). Ugyanakkor hallották a magasból az angyalok karának nagy örömmel zengő énekét.

Miközben a tanítványok még mindig felfelé tekintettek, egy hang szólította meg őket, amely csengő muzsikaként hangzott. Megfordultak és két angyalt láttak maguk előtt emberi alakban, akik így szóltak hozzájuk: "Galileabeli férfiak, Mit állotok nézve a mennybe? Ez a Jézus, aki felviteték tőletek a mennybe, akképpen jő el, amiképpen láttátok őt felmenni a mennybe" (Acs 1:11).

Mai Bibliai szakasz: 2 Mózes 24

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Mózes feljegyezte az Úr minden szavát, és ez lett a szövetség könyve, amelyet felolvasott a nép előtt. Ez az első említett írott könyv, noha korábban Mózes második könyve 17. fejezetének 14. versében Mózes azt a parancsot kapja, hogy írja meg a Refidim körüli eseményeket és az amélekitákkal vívott háború történetét. Hogyan történt mindez, és milyen írást alkalmazott? Az a tény, hogy az ABC-t először a Sínai-félszigeten Kr.e. 1600-1550 körül kezdték használni, lehetőséget biztosított Mózesnek, hogy az írás-olvasás legfrissebb vívmányaihoz hozzáférjen. A proto-Sínai ABC áttörést jelentett az írott kommunikáció területén, ami abban a korban legalább akkora horderejű volt, mint a modernkori nyomtatott sajtó, illetve az Internet feltalálása. Tény az, hogy Mózes megírhatta a Biblia első könyvét, és e fontos nyelvi újításnak köszönhetően Isten időzítése, hogy a szövetséget írásban lejegyezzék, nem is lehetett volna tökéletesebb. 

Mózes, mint a nép képviselője meghívást kap, hogy jöjjön fel az Isten hegyére. Isten dicsősége ma a szentélyen nyugszik, miközben Jézus közbenjár értünk. Isten hív minket, hogy tárjuk elé kéréseinket, hogy Jézus, mennyei Közbenjárónk megadhassa nekünk mindazt, amit Isten megígért. Mi lesz a te válaszod? Elfogadod-e Isten életedre vonatkozó akaratát, és az Ő ígéretei szerint éled-e mindennapjaidat?

Michael Hasel

177. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE  87. fejezetÉhez (december 23-29.).

Hogyan veszel búcsút valakitől, aki annyira szeret, hogy meghalt érted?

A búcsújelenet az Olajfák hegyén bizonyára szívbemarkoló volt. Miután Krisztus több, mint 33 évig távol volt mennyei otthonától, most percekre volt attól, hogy a felhőkbe lépjen és felemelkedjen az örökkévalóságba, maga mögött hagyva követőit, akik annyira szerették őt.

Krisztus az értékes utolsó perceket azzal töltötte, hogy emlékeztette tanítványait korábbi tanításaira és ígéreteire. Az érzelmes búcsú vigasztalta a tanítványokat.

Azonban volt még egy megerősítése Krisztusnak a fájó szívek számára. Ahogyan Krisztus felemelkedett a mennybe, a végső ígérete visszhangzott az őt palástoló felhőkön keresztül: „Ímé, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Ez az ígéret az örökkévaló jelenlétéről szólt. Bár szemek nem látják, Ő mindörökké közel lesz. Krisztus őrző angyalai, akik sosem maradtak el mellőle, megálltak egy pillanatra, hogy egy utolsó megerősítést nyújtsanak a földhöz kötött tanítványok számára. „Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, akképpen jő el, amiképpen láttátok őt felmenni a mennybe.”

Ne féljetek, tanítványok! A Jézus, akit szerettek, ugyanúgy vissza fog térni, ahogyan elment. Ugyanaz a Jézus, aki szeretett és vigasztalt titeket. Ugyanaz a Jézus, aki meghalt értettek, és újra feltámadt. Amikor ugyanez a Jézus visszatér, nem lesz több búcsúzkodás. Csak a szerető kapcsolat örökkévalósága.

A régen történt búcsúzkodás nem volt végső búcsú. A Legjobb Barátunk a mennyben van, az Atya trónjánál, végtelenül szeret minket, és visszatér hozzánk!

Lori Engel
lelkész
Eugene, Oregon, USA
Fordította Gősi Csaba

2 megjegyzés: