Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Apostolok története 1. fejezet 1267. nap
"Mihez hasonlítsuk Isten országát? - kérdezte Jézus -
Avagy milyen példában példázzuk azt?" (Márk 4, 30.) Ugyanis nem talált
hozzá hasonlót a világ országai között. Sőt, az emberi társadalomban sem talált
semmit, amivel összemérhette volna. Földi országok helyzetük és erőviszonyaik
felsőbbségével uralkodnak; Krisztus azonban száműz országából minden kényszert,
vagy erőszakot. Ez az ország emelje és nemesbítse az emberiséget! Isten
gyülekezete a szent élet színhelye. Különböző adományokat kapott és fegyverzete
a Szentlélek. Tagjai abban leljék boldogságukat, ha mások jólétén fáradoznak és
másokra áldást árasztanak.
Csodálatos munka az, melyet az Úr gyülekezetével akar
végeztetni, hogy neve megdicsőüljön. Ezt a munkát Ezékiel próféta látomása
ábrázolja, az "áldást hozó víz" jelképe alatt: "Ez a víz a
keleti tájékra foly ki és a lapáczra megyen alá és a tengerbe megyen be, a
tengerbe szakad és meggyógyul a víz. És lészen, hogy minden élő állat, amely
nyüzsög, valahova e folyam bemegyen, élni fog; és a halaknak nagy bőségök
lészen, mert ez a víz bement oda és azok meggyógyulnak és él minden, valahova e
folyó bement... És a folyó mellett, mind a két partján mindenféle ennivaló
gyümölcs fája nevelkedik fel; leveleik el nem hervadnak és gyümölcseik el nem fogynak;
havonként új meg új gyümölcsöt teremnek, mert vizök onnét a szenthelyből foly
ki; és gyümölcsük eledelre és leveleik orvosságra valók." (Ezék. 47,
8-12.)
Az Úr kezdettől fogva munkálkodott népe által, hogy a
világot áldásban részesítse. A régi egyiptomiak számára Józsefet választotta ki
az Úr az élet forrásává. Becsületessége megmentette az egész nép életét. A
babiloni bölcsek életét az Úr Dániel által mentette meg. Ezek a szabadítások
számunkra mindmegannyi szemléltető képek. Mutatják a világnak felkínált lelki
áldásokat, ha azzal az Istennel kötjük össze magunkat, Akit József és Dániel
imádott, Akinek szívében él Krisztus szeretete, s ezt hirdeti a világnak, az
munkatársa Istennek - az emberiség áldására. Miközben az Üdvözítőtől kapott
kegyelmet elfogadja, hogy azt másoknak közvetítse, belőle a lelki élet forrásai
áradnak.
Isten hajdan Izráelt választotta ki, hogy általa
kinyilvánítsa jellemét az emberiségnek, és hogy a világ üdvforrásává váljék.
Rájuk bízta beszédének és akaratának kinyilatkoztatását. Már Izráel
történelmének kezdetén ködös homályba veszett az istenismeret, a világ népeinek
sok bűnös szokása miatt.
Egykor ismerték Őt, de "nem mint Istent dicsőítették,
sem néki hálákat nem adtak; hanem okoskodásaikban hiábavalókká lettek és az ő
balgatag szívök megsötétedett." (Róma 1, 21.) Azonban Isten, nagy kegyelme
folytán nem vetett véget életüknek, hanem alkalmat akart nekik adni, hogy
kiválasztott népe által Vele újból megismerkedjenek. Az áldozati szertartások
rendszere Krisztust mutatta be és magasztalta fel minden nép előtt, hogy akik
Reá tekintenek, életet nyerjenek. Krisztus volt a zsidó szertartások alapzata.
Az előrevetített jelképek rendszere tömören az egész Evangéliumot foglalta
magában; szemléltetés volt, amelyben a megváltás ígéretei egyesültek.
Izráel népe azonban ezt a magasztos kiváltságot nem
becsülte, s így Istennek nem volt méltó képviselője a földön. Megfeledkeztek
Istenről és nem teljesítették szent missziójukat. A Tőle elnyert áldásokat nem
használták a világ áldására. Előnyeik saját dicsőítésüket szolgálták. A
világtól elzárkóztak, csakhogy mindennemű kísértést elkerüljenek. A
bálványimádókkal való érintkezésükre vonatkozó korlátozásokat azért rendelte el
Isten, nehogy lealacsonyodjanak a pogányok szokásaihoz. Ezt arra használták
fel, hogy válaszfalat emeljenek maguk és minden más nép közé. Istent
megfosztották az általa megkívánt szolgálattól, embertársaikat pedig a vallásos
vezetés és szent példaadás áldásaitól.
A papok, valamint a főemberek túlságosan belemerültek a
különféle ceremóniákba. A vallási szertartások szigorú betartása teljesen
kielégítette őket, s így képtelenek voltak másokkal megismertetni a mennyből
származó élő igazságot. Önigazságukkal teljesen elégedettek voltak és semmi
vágyat nem éreztek arra, hogy magasabb lelkiséget vigyenek a vallási
ceremóniákba. Istennek az emberek iránti jóindulatát nem tekintették az egész
emberiség részére szóló általános adománynak, hanem saját jócselekedeteikkel és
érdemeikkel hozták összefüggésbe. A szeretetből munkálkodó hit, mely nemesíti a
lelket, nem párosulhatott a farizeusok vallásához, mely pusztán ceremóniákból
és emberi rendeletekből állott.
Mai Bibliai szakasz: 2
Mózes 30
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Az ima egy olyan lehetőség, amely
által Isten közvetlen kommunikációra hív bennünket. Az illatáldozati oltár a
nép imáit jelképezte, amelyek felszállnak Isten trónjához. A papok eljöttek
ide, hogy illatáldozatot mutassanak be, amelynek füstje a függöny fölött
behatolt a szentek szentjébe, ahol Isten trónja volt megtalálható a frigyláda
kegyelem-fedele fölött. (Pátriárkák és
próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó. 354. oldal.) Ez a tömjénfüst a „szentek könyörgéseit” (Jel 8:3-4)
jelképezte.
Szüntelen imádkoznunk kell
(1Thess 5:17), tudva azt, hogy Jézus – nagy főpapunk – imáinkkal az Atya trónja
előtt áll. Ezek felszállnak Isten trónjához „amelyekhez Krisztus hozzáadja
saját tökéletes engedelmes életének érdemeit. Imáinkat ez teszi jó illatúvá.
Jézus elkötelezte magát arra, hogy közbenjárjon értünk, és az Atya mindig
meghallgatja a Fiút” (Sons and Daughters
of God, 22. oldal). Ez a gazdag kép bemutatja azt az igazságot, hogy imáink
elvisznek bennünket Isten jelenlétébe, és egyesülnek a Krisztuséval, hiszen Ő a
Főpapunk, aki betöltötte az ószövetségi jelképeket, és most közbenjár értünk.
Ez jó hír ma mindnyájunknak – nincs szükségünk földi közbenjárókra, mert
mindenkinek egyformán van hozzáférése a Teremtő Isten hatalmához, aki
megígérte, hogy meghallgat bennünket (1Jn 5:14).
Michael Hasel
178. heti olvasmány aZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE 1-2. fejezeteihez (december 30 – január 5.).
Az olvasmány nem
érkezett meg a Generál Konferenciától. Reméljük, hamarosan megérkezik és
azonnal pótolni fogjuk.
Ámen!
VálaszTörlés