2025. március 17., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 17 - HÉTFŐ - Péter második levele 3. fejezet

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Péter második levele 3. fejezete bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20P%C3%A9ter%203&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20P%C3%A9ter%203&version=NT-HU

A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten két eszközt használ a tiszta gondolkodásra való serkentésben: 1) A „szent próféták előre megmondott szavai” és 2) az „apostoloknak az Úrtól és Üdvözítőtől kapott parancsolatai.” Ezekben minden benne van, amire szükségünk van ahhoz, hogy a hit dolgaiban tisztán gondolkozzunk.   

2.    Isten türelmét az emberek félreértik. Mivel Isten nem lép fel nyilvánosan minden gonoszság ellen és nem reagál minden történésre a földön, az emberek arra gondolnak, hogy nem is kell komolyan venni Őt. Az apostol azt mondja, hogy csúfolódók támadnak és azt mondják, hogy semminek sincs következménye. Ezt azért teszik, mert nem ismerik Istent, az Ő jellemét és az ő elveit. A probléma az, hogy amikor erre rájönnek, már késő lesz.          

3.    Isten azért vár, mert kegyelmes. Ahogy az előbb láttuk Isten várakozását az emberek nagy része félreérti, pedig pontosan értük van, hogy idejük legyen megtérni és kapcsolatukat Istennel rendezni.

4.    Isten nem akarja, hogy kellemetlen meglepetés érjen bennünket. Ezért figyelmeztet, hogy a jelenlegi csend nem jelenti azt, hogy minden így is marad és nem fog történni semmi. Az apostol azt mondja, hogy váratlanul és meglepetésszerűen fog történni, mint a tolvaj érkezése éjjel, de amikor megérkezik, akkor hatalmas dolgok fognak történni: „az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is megégnek.”    

5.    Isten azt akarja, hogy készen legyünk Fia érkezésére. Az apostol felteszi a kérdést, hogyha mindezek megtörténnek, milyeneknek kell lennünk a mi hitünkben és szent életünkben? Vajon sóvárogjuk-e Fia megjelenését? Vajon hiba és szeplő nélkül fog találni bennünket? Vajon növekedni fogunk a kegyelemben és a mi Urunk Jézus Krisztusnak ismeretében?

6.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki emlékeztetés által is ébresztget bennünket

b.    akinek eszközei a próféták és az apostolok által küldött üzenet

c.    aki a régi bűnös világot víz által büntette meg, a mostanit pedig tűz által fogja

d.    aki nem késik, hanem hosszan tűr

e.    aki előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő, mint egy nap

f.      aki új eget és új földet ígért nekünk

g.    akinek a hosszútűrése számunkra üdvösség

h.    akinek a szavait csak a saját vesztünkre tudjuk elcsűrni-csavarni

i.       aki gyarapítani akar bennünket a kegyelemben és Jézus Krisztus ismeretében

Ima éretted: Istenem, kérlek segítsd meg az olvasót, hogy a Te türelmedet nem értse félre és ne éljen vissza vele, hanem üdvösségnek tartsa, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUSHOZ VEZETŐ ÚT 9. fejezet

9. fejezet – ÉLETÜNK ÉS MUNKÁNK (2. rész)

A Jézus Krisztus iránti szeretet azon szívbéli vágyban nyilatkozik meg, hogy hozzá hasonlóan mi is fáradozzunk az emberiség megmentésén és felemelésén. Állandó szeretettel és részvéttel fog bennünket eltölteni mennyei Atyánk gondviselésébe foglalt összes teremtménye iránt.

Megváltónk földi élete korántsem volt a kényelemnek, önérdeknek szentelt élet, óh nem - állandóan szent buzgalommal és komolysággal fáradozott az elesett emberiség megváltásán. A bethlehemi jászoltól kezdve a golgotai keresztig az önmegtagadás útját járta; sohasem húzódozott a nehéz munkától, a fárasztó utazástól, valamint a kimerítő gondtól és fáradtságtól sem. Ő mondotta: "Az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért" (Mt 20:28). Ez volt életének legfőbb célja. Minden más csak ezután következett, és ennek volt alárendelve. Isten akaratának teljesítése és művének befejezése képezte ételét és italát. Önzés és önérdek távol állott munkájától.

Hozzá hasonlóan mindazok, akik Krisztus kegyelmében részesültek, készek az áldozatokra, hogy mások is részeseivé lehessenek ezen mennyei adománynak. Ezek minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy általuk embertársaik élete megjavuljon. Az igazán megtért szívnek ilyen lelkület a gyümölcse. Amikor Jézushoz jön valaki, az a vágy ébred szívében, hogy másokkal is tudassa, milyen becses barátot talált Jézusban; ily megmentő és megszentelő igazság nem maradhat elrejtve a szívben. Ha Krisztus igazságát öltöttük fel és az Ő lelkének öröme tölt be bennünket, lehetetlen, hogy azt elhallgassuk. Ha Istennek jóságát láttuk és éreztük, másoknak is beszélnünk kell erről. Fülöphöz hasonlóan, ha az Üdvözítőt megtaláltuk, másokat is hívunk. Megkíséreljük feltárni az emberek előtt Krisztus vonzerejét és az eljövendő világ láthatatlan valóságait. Legfőbb vágyunk lesz Krisztus nyomdokait követni. Komoly kívánság támad bennünk, hogy körülöttünk mások is láthassák Istennek ama Bárányát, aki elveszi a világ bűneit (Jn 1:29).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése