Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit Jakab levele 4. fejezete bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jakab%204&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jakab%204&version=NT-HU
A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten kísért. Az apostol korábban is beszélt erről a tényről, amikor azt mondta, hogy nem az Isten kísérti az embert, hanem a tulajdon kívánsága vonja és édesgeti. Ebben a fejezetben más szavakkal, de ugyanezt mondja el: „a viszályokat és harcokat közöttetek a tagjaitokban dúló önző kívánságok okozzák.
2. Isten a békesség szerzője. Ellenben a bűn, amely a tagjainkban dúló kívánságok formájában jelenik meg, mindenféle békétlenséget előidéz. „Honnan vannak viszályok és harcok közöttetek? Nem a tagjaitokban dúló önző kívánságok okozzák-e ezeket? Kívántok valamit, és nem kapjátok meg, öltök és irigykedtek, de nem tudtok célt érni.” Ez csak akkor változik meg, amikor Jézus, a Béke Fejedelme lesz az Úr az életünkben.
3. Isten segítsége nélkül még kérni sem tudunk. Az apostol azt mondja, hogy vágyunk dolgokra, de nem kapjuk meg, mert nem kérjük, vagy ha kérjük is, nem jól kérjük. Az, hogy nem kérünk, abból fakad, hogy nincs hitünk, vagyis bizalmunk Istenben. Ha nem ismerjük Őt, nem tudjuk, hogy Ő készségesen ad, és mivel nem tudjuk, nem is kérünk. Ha meg eljutunk odáig, hogy kérjünk, a bűnös emberi természetünk arra ösztönöz, hogy rossz dolgokat kérjünk. Isten pedig nem akar rossz dolgokat adni nekünk, még akkor sem, ha mi semmi rosszat nem látunk bennük.
4. Isten megfutamítja az ördögöt előttünk. Nagyon szép ez az ígéret és sokszor igényelni is szeretnénk. Milyen csodálatos látvány lenne, hogy az ördög menekül előlünk? Azonban ez nem sokszor történik meg, mert ez az ígéret nem csak azt mondja, hogy „álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek,” mert nem így kezdődik, hanem azt olvassuk, hogy „Engedelmeskedjetek azért az Istennek és álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok.” Ahhoz, hogy az ördög elfusson tőlünk, először engedelmeskednünk kell az Istennek, és közelednünk kell Hozzá. Enélkül az ördög nem fut el tőlünk.
5. Isten nem bízza ránk az ítélkezést. Gyakran előszeretettel élünk az ítélkezés lehetőségével, azonban ez a fejezet felvilágosít bennünket arról, hogy az ítélkezés nem csupán helytelen cselekedet, hanem óriási bűn. Amikor ítélkezünk, Isten helyére lépünk, Istent ítéljük meg, és bírálatot mondunk az Ő tökéletes törvényére.
6. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. akinek az ellenségeivé válunk, ha a világ barátságát választjuk
b. aki bölcsen és szeretettel dönt abban, hogy mit adjon meg nekünk és mit ne
c. aki a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmét adja
d. aki felmagasztalja azt, aki megalázza magát
e. aki Törvényadó és Ítélőbíró is egyszemélyben
f. aki nemcsak a rosszat ítéli el, hanem a jó cselekvésének a hiányát is
Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy legyen bizalma Benned, hogy Te jó vagy és készségesen adsz neki, és adjad, hogy jó dolgokat kérjen, amit Te szívesen meg is adsz neki, az ő javára, Jézus nevében, Ámen
Olvasmány – E.G. White JÉZUSHOZ VEZETŐ ÚT 7. fejezet
7. fejezet – A TANÍTVÁNYSÁG PRÓBAKÖVE (7. rész)
Vannak, akik már érezték Krisztus megbocsátó szeretetét, és őszintén Isten gyermekei kívánnak lenni, de ismerik jellemük fogyatékosságát és életük bűnös voltát, ezért kételkednek abban, hogy valóban megújította szívüket a Szentlélek. Ezeknek szeretném odakiáltani: ne ingadozzatok, ne essetek kétségbe! Gyakran kell még térdre borulnunk, gyakran fogunk még Krisztus lábainál bűneink és fogyatkozásaink felett sírni, mindazáltal nem szabad elcsüggednünk. Sőt még ha Sátán földre teper bennünket, Isten akkor se taszít és feled el minket. Nem! - hiszen Krisztus Isten jobbján ül, és képvisel bennünket! Így ír János is, a szeretett tanítvány: "Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus"(1Jn 2:1). Ne feledjétek el Krisztus szavait: "Mert maga az Atya szeret titeket"(Jn 16:27). Újra kegyelmébe akar benneteket fogadni. Azt szeretné, ha újból visszatükröződne rólatok szentségének és tisztaságának fénye. Ha átengeditek néki magatokat, az üdvösségnek bennetek megkezdett munkáját folytatni fogja és befejezi Jézus Krisztus napjáig. Legyen imátok bensőségesebb, és hitetek szilárdabb! Ha saját erőnkben kételkedünk, annál inkább bízzunk Megváltónk hatalmában.
Minél bensőbb érintkezésbe lépünk Jézussal, annál nyilvánvalóbb lesz saját bűnös voltunk; látásunk megtisztul, felismerjük fogyatkozásainkat, az Ő tökéletes jellemének éles ellentéteként. Ez a legfőbb bizonyítéka annak, hogy Sátán csalásai elvesztették erejüket, és felébredt bennünk Isten Lelkének éltető ereje.
Krisztus iránti mély szeretet nem lakhat oly szívben, amely még nem ébredt bűnös voltának tudatára. A Krisztus kegyelme által megújított szív csodálni fogja az Ő isteni jellemét. Ha saját erkölcsi gyengénket még nem ismertük fel, ez a legvilágosabban bizonyítja, hogy Krisztust nem ismerjük még az Ő tökéletességében.
Minél kevesebbet képzelünk magunkról, annál többre fogjuk becsülni, a Megváltó tisztaságát és dicsőségét. Bűnös voltunk felismerése ellenállhatatlanul ahhoz hajt bennünket, akinél bocsánatot nyerhetünk; és ha szívünk tehetetlenségében hozzá vágyakozik, Ő hatalmasan megnyilatkozik. Minél inkább űz bűneink tudata hozzá, és Isten Igéjéhez, annál magasztosabbnak látjuk jellemét, és annál tökéletesebben tükrözzük vissza az Ő képét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése