2020. november 4., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - november 4 - SZERDA - Jeremiás 9

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 11. fejezet 1939. nap

AZ ORVOS-MISSZIONÁRIUSOK ÉS MUNKÁJUK

Olyanok lesznek,
"mint az Úrtól való harmat"

11. fejezet (1. rész) – Munkálkodás az iszákosokért  

Minden igazi reformnak helye van az evangélium szolgálatában; az a célja, hogy az embert egy új és nemesebb élethez vezesse. Különösen a mértékletességi reform igényli a keresztény munkások segítségét. Fel kell hívniuk a figyelmet erre a munkára, és élő üggyé kell tenniük. Mindenfelé be kell mutatniuk az igazi mértékletesség elveit, és meg kell nyerniük az embereket a mértékletesség ügyének. Komolyan kell fáradozniuk e gonosz szokások foglyaiért.

Munkálkodni kell mindenütt azokért, akik iszákosságuk miatt elbuktak. Az egyházak, a vallásos intézmények és az állítólagos keresztény otthonok közepette sok fiatal a pusztulás útját választja. Mértéktelen szokásaikkal beteggé teszik magukat, és azért, hogy bűnös élvezeteikhez pénzt szerezzenek, becstelen dolgokat művelnek. Egészségük és jellemük megromlik. Elidegenedve Istentől, kivetve a társadalomból ezek a szegény lelkek úgy érzik, hogy nem reménykedhetnek sem a jelen, sem az eljövendő életben. A szülők megtört szívvel látják ezt. Az emberek azt mondják, hogy reménytelen ezeknek a tévelygőknek az esete; de Isten nem ezt tartja róluk. Ő ismeri mindazokat a körülményeket, amelyek azzá tették őket, amik, és szánalommal tekint rájuk. Ez a réteg segítséget igényel. Soha ne adj alkalmat nekik erre a kijelentésre: "Senki ember nem törődik a lelkemmel!"

Az iszákosság áldozatai a legkülönbözőbb társadalmi osztályokból és foglalkozási ágakból kerülnek ki. Magas állású, kiváló képességű, nagy tudású emberek is addig-addig engednek az ivás csábításának, míg végül már képtelenek ellenállni a kísértésnek. Közülük többen, akik valamikor jólétben éltek, elvesztették otthonukat, barátaikat; és most viselik a szegénység, betegség és megalázottság nyomorát. Nem tudnak magukon uralkodni. Ha nem nyúl utánuk segítő kéz, egyre mélyebbre süllyednek. Az iszákosság nemcsak erkölcsi vétség, hanem egyszersmind testi betegség is.

Az iszákosok istápolásánál sokszor elsősorban fizikai állapotuknak kell figyelmet szentelnünk, ahogy azt Krisztus is gyakran tette. E betegeknek izgató anyagoktól mentes, egészséges ételekre és italokra, tiszta ruhára és tisztálkodási lehetőségre van szükségük. A segítőkész, felemelő keresztény környezet légkörére és befolyására van szükségük. Minden városban kellene olyan intézményt létesíteni, ahol a bűnös szokások rabjai segítséget kaphatnak bilincseik széttöréséhez. Sokan a tömény italt tartják bajukban az egyetlen menedéknek. De ez nem így lenne, ha a pap és a lévita szerepének játszása helyett a magukat keresztényeknek vallók az irgalmas samaritánus példáját követnék.

Az ital áldozataival való foglalkozáskor gondoljunk arra, hogy nem tiszta agyú emberekkel van dolgunk, hanem olyanokkal, akik egy ideje már egy démon hatalma alatt vannak. Legyél türelmes és elnéző! Ne a visszataszító, vészjósló látszatra gondolj, hanem arra a drága életre, amelynek megváltásáért Krisztus meghalt! Amikor az iszákos rádöbben arra, hogy milyen mélyre süllyedt, minden erőddel igyekezz bebizonyítani, hogy barátja vagy! Egy szóval se bíráld! Egyetlen mozdulattal vagy pillantással se mutass rosszallást vagy ellenszenvet! Nagyon valószínű, hogy ez a szerencsétlen ember átkozza saját magát. Segíts neki felemelkedni! Szavaiddal kelts benne hitet! Igyekezz erősíteni jellemének minden kedvező vonását! Tanítsd meg neki, hogyan indulhat el felfelé! Mondd el, hogyan vívhatja ki embertársai megbecsülését! Segíts neki felismerni Istentől kapott, de eddig nem kamatoztatott képességeinek értékét!

Bár akarata gyenge és rosszra hajló, Krisztusban van reménység számára. Ő nemesebb érzéseket és szentebb vágyakat akar szívében ébreszteni. Buzdítsd az evangélium kínálta reménység megragadására! Nyisd meg a Bibliát a megkísértett, küzdő embernek, és olvasd el neki újra és újra Isten ígéreteit! Ezek az ígéretek az élet fájának leveleiként hatnak rá. Türelmesen munkálkodj érte tovább, mígnem remegő kézzel és hálás örömmel megragadja a Krisztusban felkínált üdvösség reménységét!

Tarts ki azok mellett, akiknek segíteni próbálsz, különben nem fogsz győzni! A bűn állandóan kísérti őket. A részegítő ital utáni kínzó vágy újra meg újra már-már diadalmaskodik rajtuk; talán újra és újra elesnek, de azért ne add fel a harcot!

Elhatározták ugyan, hogy igyekeznek Krisztusért élni, de akaraterejük meggyöngült. Azok, akik lelkekért állnak a vártán, nagyon vigyázzanak rájuk, tudván, hogy számot kell adniuk róluk. Sokan elvesztették emberi méltóságukat, és vissza kell azt szerezniük. Megrögzött, öröklött, gonosz hajlamaikkal szemben kell harcot vívniuk. Fonák vágyakat örököltek, érzéki természettel születtek. Ezek ellen nagy gonddal kell védekezniük. Kívül és belül a jó és a rossz küzd az elsőbbségért. Akiknek soha nem volt ilyen harcuk, nem ismerhetik a vágy szinte leküzdhetetlen hatalmát, sem pedig az öndédelgető szenvedély és a "mindenben mértékletes leszek" elhatározás között folyó ádáz küzdelmet. A csatát újra és újra meg kell vívni.

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 9

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%209&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%209&version=NT-HU

Semmi sem olyan bosszantó, mint amikor az ember fáradtan lefekszik este, és azon tűnődik, mivel is telt el olyan gyorsan a nap. Lehet, hogy az ébren töltött időben túl sok volt a tevékenység, mégis keveset tudunk felmutatni, amikor lemegy a nap.

Néhány évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy követem az adventista imaharcos, Roger Morneau tanácsát, és minden nap elolvasom Jézus keresztre feszítésének történetét, a Máté evangéliumának leírása alapján (Mt 27:24-54). Egy idő után, mint egy puzzle állt össze számomra a 27. fejezet 36. verse, mely a katonákról ír, akik a keresztre feszítést végezték. Azt mondja: „azután leültek ott, és őrizték”, nem pedig álltak, ahogy azt az őröknek a valóságban tenniük kellett volna. Ez a jelenet egy sporteseményre emlékeztet, ahol a katonák, mint nézők ültek, hogy figyeljék az eseményeket.

Aztán megértettem. A katonák fáradtak voltak. Ők már kora reggel óta Jézussal voltak az ítélőszék előtt, ők vették le a ruháit, hogy királyi köntösbe öltöztessék, megátkozták őt, arcon köpték, és végül elvitték a Kálváriára, ahol keresztre feszítették, és fel is állították a keresztet, hogy mindenki láthassa. Tehát igen, a katonák kimerültek, és egy kis pihenésre vágytak a több órás munka után. Valószínűleg kíváncsiak voltak, hogy mindez megérte-e.

Az a veszély fenyeget bennünket, hogy úgy törjük meg Isten törvényét, mint az volna a teljes munkaidős állásunk. Én beleestem abba a hibába, hogy minden gondolatom és tettem a baj felé sodort. Jeremiás idejében Isten népét elragadta a bűn, mint egy teljes munkaidős állás, és lefárasztották magukat azzal, hogy bálványokat imádtak, és önző céljaikat követték.

Az Úr azt mondja: „Egyik a másik ellen csúfoskodik, és nem szólnak igazat; nyelvüket hazug beszédre tanítják, elfáradtak a gonosztevésben” (Jer 9:5).

Ima: „Drága Istenem! Az idő egy ajándék Tőled. Nagyon értékes. Segíts nekem, hogy bölcsen tudjam ma beosztani az időmet, hogy jót tegyek és ne rosszat! Add, hogy abban a tudatban mehessek aludni, hogy Veled töltöttem el a napomat! Ámen.” 

Andrew McChesney 

274. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN   10-11. fejezeteihez (november 1-7.).

„Akarsz-e meggyógyulni?” kérdezte Jézus. A Bethesda tavi férfi 38 hosszú évet várt a csodára. Nyaktól lefelé le volt bénulva, és senki nem segített neki, így sosem tudott volna győzni a vetélkedésben, hogy elérje a Bethesda tavat, amely állítólagos gyógyító erővel bírt. A keserű felismerés, hogy az ő saját bűnnel teli élete vitte erre a nyomorúságos helyre (János 5:14), segítség és remény nélkülinek, értéktelennek mutatta saját magát az ő és mások szemében. Jézus meglátta őt, „és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van”. Majd megkérdezte: „Akarsz-e meggyógyulni?” (6. vers) Milyen hihetetlen dolog is, ha felfigyelnek ránk! Micsoda kérdés! Szeretnéd-e megtapasztalni a lehetetlent? A férfinak nem volt elegendő hite, hogy válaszoljon, csak a panaszait sorolta. Jézus meggyógyította őt. Krisztus azonban tudta, hogy a szívének legnagyobb terhe az volt, hogy megszabaduljon a bűn kötelékeitől. A testi gyengeségből való meggyógyulás annak a bizonyítéka, hogy a nagyobb csoda megtörtént, hiszen ez a kereső ember meggyógyult, illetve megmenekült a bűntől, a kétségbeeséstől és az örök kárhozattól. Később Jézus találkozott ezzel az emberrel a templomban, és figyelmeztette: „többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod!”

Mi lehetne rosszabb, mint lebénulva lenni nyaktól lefelé, minden segítség nélkül? Lebénulva lenni „nyaktól felfelé” és nem akarni a segítséget. Nézz fel Jézusra, és határozd el, hogy igent mondasz az Ő gyógyító érintésére!

Vicki Griffin
Egészségügyi Szolgálatok Igazgatója/Lifestyle Matters
A Hetednapi Adventista Egyház Michigani Egyházterülete, USA
Fordította Gősi Csaba

2 megjegyzés: