2020. november 6., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - november 6 - PÉNTEK - Jeremiás 11

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 11. fejezet 1941. nap

AZ ORVOS-MISSZIONÁRIUSOK ÉS MUNKÁJUK

Olyanok lesznek,
"mint az Úrtól való harmat"

11. fejezet (3. rész) – Munkálkodás az iszákosokért  

Az akaraterő

A megkísértett embernek meg kell értenie az akarat igazi erejét. Ez az ember természetét szabályozó erő - a döntés, a választás képessége. Minden az akarat helyes működésén múlik. Ha szeretnénk jók és tiszták lenni, jól tesszük, ha ezt meg is valósítjuk; de amennyiben itt megállunk, ez a vágyunk nem ér semmit. Sokan jutnak romlásra, miközben remélnek és kívánnak bűnös hajlamaik felett győzni. Nem hajolnak meg Isten akarata előtt. Nem választják az Istennek való szolgálatot.

Isten felruházott minket a döntés képességével, nekünk pedig használnunk kell ezt a képességet. Mi nem tudjuk szívünket megváltoztatni; nem tudjuk gondolatainkat, indítékainkat, érzéseinket uralni. Nem tudjuk önmagunkat megtisztítani, Isten szolgálatára alkalmassá tenni. De el tudjuk határozni, hogy Istennek fogunk szolgálni, át tudjuk adni neki akaratunkat; és akkor Ő munkálni fogja bennünk az akarást és a cselekvést tetszése szerint. Így egész lényünk Krisztus uralma alá kerül.

Az akarat helyes gyakorlása által életünk gyökeresen megváltozhat. Ha átengedjük akaratunkat Krisztusnak, a mennyel lépünk szövetségre, és fentről kapunk erőt az állhatatossághoz. A tiszta és nemes élet - az étvágy, a bűnös kívánság feletti győzelem élete - lehetséges mindazok számára, akik gyenge, ingatag emberi akaratukat egyesítik Isten mindenható, rendíthetetlen akaratával.

Az étvágy hatalma ellen küzdőkkel meg kell ismertetni az egészséges élet alapelveit! Ki kell mutatni, hogy ha egészségtelen állapotok kialakításával és természetellenes vágyaik következményeként áthágják az egészségügyi törvényeket, ezzel lerakják az iszákosság alapját. Csak az egészségügyi elvek betartása esetén remélhetik, hogy megszabadulnak a természetellenes doppingszerek utáni kínzó vágytól. Mivel Isten erejétől függ a mohó étvágy bilincseinek széttörése, az erkölcsi és a fizikai törvényeknek engedelmeskedve kell együttműködniük Istennel.

Azok részére, akik igyekeznek megjavulni, munkát kell szerezni. Egy munkaképes embert sem szabad arra biztatni, hogy minden fizetség nélkül másoktól élelmet, ruhát és szállást várjon el. Önmaguk és mások érdekében meg kell találni a módját annak, hogy azzal egyenértékűt adjanak vissza, mint amit kaptak. Bíztasd őket arra, hogy minden igyekezetükkel próbáljanak önfenntartók lenni. Ez erősíteni fogja önbecsülésüket, és elősegíti függetlenségüket. Az értelem és a test hasznos munkával való foglalkoztatásának fontos szerepe van a kísértéssel szembeni védelemben.

Csalódások, veszélyek

Az elbukott emberekért munkálkodókat sok csalódás éri azok részéről, akik ígérik, hogy megjavulnak, de csak felszínesen változtatják meg szokásaikat és életmódjukat. Egy darabig talán úgy tűnik, hogy megjavultak, de cselekedeteik mögött csupán érzelmek húzódnak; szívük valójában nem változott meg. Éppúgy dédelgetik önző énjüket, éppúgy vágyakoznak káros élvezetekre, éppúgy szeretnék vágyaikat kielégíteni. Nem tudják miben áll a jellemképzés, és nem lehet építeni rájuk mint elvhű emberekre. Vágyaik kielégítésével és szenvedélyeikkel eltompították értelmi és lelki képességeiket, és ez gyöngévé teszi őket. Ingatagok és állhatatlanok. Indítékaik érzékiségre hajlóak. Ezek az emberek sokszor veszélyt jelentenek mások számára is. Mialatt jó útra tért embereknek tartják őket, felelős tisztségeket bíznak rájuk; olyan helyre állítják őket, ahol befolyásuk megmételyezi az ártatlanokat.

Még azoknál is fennáll a visszaesés veszélye, akik igyekeznek megjavulni. Nagyon bölcsen és nagy tapintattal kell velük bánni. Hízelgéssel és dicsérgetéssel a mocsárból kiemelt emberek romlását okozhatjuk. Nagy veszélynek tesszük ki őket és hallgatóikat is, ha a nyilvánosság előtt elmondatjuk velük bűnös múltjuk történetét. A gonosz dolgok kihangsúlyozása rombolja mind az értelem, mind a lélek világát. A bűntől megszabadult embereknek ártunk azzal, ha nagy fontosságot tulajdonítunk személyüknek. Sokukban azt az érzést keltjük, hogy bűnös életük kiemelkedő szerephez juttatta őket. A hírnév utáni vágy és a magabízás szelleme tápot kap, és vesztüket okozza. Csak akkor tudnak megállni, ha nem önmagukban, hanem Krisztus kegyelmében bíznak.

Mindazokat, akik őszinte megtérésük bizonyságát adták, buzdítsuk a másokért való szolgálatra! Senki se utasítsa el azt az embert, aki Sátán szolgaságát felcserélte Krisztus szolgálatával! Ha valaki bizonyságát adta annak, hogy Isten Lelke küzd érte, biztassuk, ahogy csak tudjuk, hogy lépjen az Úr szolgálatába! "Könyörüljetek némelyeken, megkülönböztetvén őket" (Júd 22). Akik mennyei bölcsességhez jutottak, azok észre fogják venni a segítségre szorulókat; azokat, akik őszintén megbánták bűneiket, de akik biztatás hiányában aligha mernek reménykedni. Az Úr arra fogja szolgáit késztetni, hogy fogadják szeretettel barátságukba ezeket a remegő szívű, bűneikért bánkódó embereket. Bármilyen bűn rabságában éltek, akármilyen mélyre süllyedtek is, ha töredelmes szívvel Krisztushoz térnek, Ő elfogadja őket. Azután adjatok nekik valamilyen feladatot, amellyel szolgálhatnak Krisztusnak! Ha szeretnének másokat is a pusztulás verméből kiemelni, amelyből ők maguk már megszabadultak, adjatok nekik erre alkalmat! Hozzátok őket kapcsolatba tapasztalt keresztényekkel, hogy lelkileg megerősödjenek! Töltsétek meg szívüket és kezüket a Mesterért végzendő munkával!

A látszólag legbűnösebbek közül egyesek, amikor a fény bevilágít lelkükbe, eredményes munkások lesznek, és épp olyan bűnösökért fognak dolgozni, amilyenek valamikor ők maguk is voltak. Krisztusba vetett hittel nagy feladatokat látnak el, és felelős tisztségeket kapnak a lélekmentés munkájában. Ők tudják, mi a saját gyenge pontjuk, és látják lényük romlottságát. Ismerik a bűn erejét és a bűnös szokások hatalmát. Ráébrednek arra, hogy Krisztus segítsége nélkül képtelenek győzni, és egyre csak ezt kiáltják: "Tehetetlen vagyok, reád bízom magam!"

Ezek az emberek tudnak másokon segíteni. A megkísértett, megpróbált, reménységét már-már elvesztett ember, de aki a szeretet üzenetének hallatára megmenekült, az megérti a lélekmentés tudományát. Akinek a szíve tele van a Krisztus iránti szeretettel, mert őt magát is a Megváltó kereste meg és hozta vissza a nyájhoz, tudja, hogyan keresse meg az elveszetteket, és hogyan vezesse Isten Bárányához a bűnösöket. Fenntartás nélkül Istennek szentelte magát, és Isten szeretett Fia elfogadta, megfogta kezét; amelyet gyengesége tudatában segítségért felé nyújtott. Az ilyen emberek szolgálata által sok tékozló fiú tér az Atyához.

A bűnös életből a tiszta élet magaslatára igyekvők az "emberek között az ég alatt" csak egy névben találhatják meg azt az erőt, "mely által kellene nékünk megtartatnunk" (ApCsel 4:12). "Ha valaki szomjúhozik" megnyugtató reménységre, a bűnös hajlamoktól való szabadulásra, ahhoz Krisztus így szól: "jöjjön énhozzám, és igyék" (Jn 7:37). A bűn egyedüli gyógyszere: Krisztus kegyelme és ereje.

A saját erőre épített jó döntések semmit sem érnek. A világ összes fogadalma sem tudja megtörni a bűnös szokások hatalmát. Az ember nem lesz mindenben mértékletes addig, amíg Isten kegyelme meg nem újítja szívét. Egyetlen pillanatig sem tudjuk önmagunkat a bűntől megőrizni. Minden pillanatban Istentől függünk.

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 11

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2011&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2011&version=NT-HU

Mindnyájunknak vannak szerettei, akikért rendszeresen imádkozunk. Én magam is évek hosszú során át könyörögtem legközelebbi családtagjaim és barátaim üdvösségéért. Mindennél jobban vágytam arra, hogy elfogadják Jézust, és ott lehessenek velem együtt az új Földön. Egyesek közülük átadták életüket Jézusnak és fejlődő kapcsolatot tartanak fenn Vele, a többiek viszont továbbra is ragaszkodnak világi útjukhoz.

Egy idő után kételyek merültek fel bennem, vajon érdemes-e továbbra is imádkozni értük. Feltettem magamnak a kérdést, amiről talán már te is gondolkodtál: Lehetséges-e, hogy vannak imák, amikre Isten nem képes válaszolni?

Érdekes megfigyelni, hogy Isten világosan megmondta Jeremiásnak, hogy ne töltse többé az idejét az izraelitákért való imával. Így szólt hozzá: „Te pedig ne imádkozz ezért a népért, és ne mondj értük esdeklő imádságot! Nem hallgatom meg őket, amikor segítségül kiáltanak hozzám a veszedelem miatt!” (14. vers – új prot. ford.)

Miért mondana ilyet Isten? Néhány igeverssel korábban megtaláljuk a választ: „De nem hallgattak és nem figyeltek rám, hanem mindenki a maga megátalkodott gonosz szíve szerint élt.” „Visszatértek őseik korábbi bűneihez, akik nem voltak hajlandók hallgatni igéimre, más isteneket követtek, és azokat tisztelték. Izráel és Júda háza megszegte a szövetséget, melyet őseikkel kötöttem” (8, 10. vers).

Isten választott népe – bár a törvény, és Ura akaratának teljes birtokában volt – kitartóan haladt az engedetlenség ösvényén, és saját vágyait követte. Isten nem tudta rávenni őket, hogy Őt kövessék, következésképpen nem tudott tovább együtt dolgozni velük. Ezért mondta Jeremiásnak, hogy ne imádkozzon értük.

Ám ettől függetlenül nem vetette el őket, és a mi szeretteinket sem veti el. Isten ezt üzente Jeremiáson keresztül az izraelitáknak: „Hallgassatok szavamra, és teljesítsétek mindazt, amit én parancsolok nektek! Akkor népem lesztek, én pedig Istenetek leszek” (4. vers – új prot. ford.).

Ima: „Drága Istenem! Felemelem most Hozzád imában legközelebbi családtagjaimat és barátaimat! Egyesek közülük tudni sem akarnak Rólad, míg mások úgy gondolják, hogy megmentő kapcsolatban vannak Veled, pedig nem így van. Kérlek, hallgasd meg imámat, és mentsd meg őket! Mutasd meg nekem, ahogy Jeremiásnak is megmutattad, miként segíthetek nekik abban, hogy üdvösséget nyerhessenek! Ámen.”

Andrew McChesney 

274. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN   10-11. fejezeteihez (november 1-7.).

„Akarsz-e meggyógyulni?” kérdezte Jézus. A Bethesda tavi férfi 38 hosszú évet várt a csodára. Nyaktól lefelé le volt bénulva, és senki nem segített neki, így sosem tudott volna győzni a vetélkedésben, hogy elérje a Bethesda tavat, amely állítólagos gyógyító erővel bírt. A keserű felismerés, hogy az ő saját bűnnel teli élete vitte erre a nyomorúságos helyre (János 5:14), segítség és remény nélkülinek, értéktelennek mutatta saját magát az ő és mások szemében. Jézus meglátta őt, „és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van”. Majd megkérdezte: „Akarsz-e meggyógyulni?” (6. vers) Milyen hihetetlen dolog is, ha felfigyelnek ránk! Micsoda kérdés! Szeretnéd-e megtapasztalni a lehetetlent? A férfinak nem volt elegendő hite, hogy válaszoljon, csak a panaszait sorolta. Jézus meggyógyította őt. Krisztus azonban tudta, hogy a szívének legnagyobb terhe az volt, hogy megszabaduljon a bűn kötelékeitől. A testi gyengeségből való meggyógyulás annak a bizonyítéka, hogy a nagyobb csoda megtörtént, hiszen ez a kereső ember meggyógyult, illetve megmenekült a bűntől, a kétségbeeséstől és az örök kárhozattól. Később Jézus találkozott ezzel az emberrel a templomban, és figyelmeztette: „többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod!”

Mi lehetne rosszabb, mint lebénulva lenni nyaktól lefelé, minden segítség nélkül? Lebénulva lenni „nyaktól felfelé” és nem akarni a segítséget. Nézz fel Jézusra, és határozd el, hogy igent mondasz az Ő gyógyító érintésére!

Vicki Griffin
Egészségügyi Szolgálatok Igazgatója/Lifestyle Matters
A Hetednapi Adventista Egyház Michigani Egyházterülete, USA
Fordította Gősi Csaba 

2 megjegyzés: