Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 10. fejezet 1936. nap
AZ
ORVOS-MISSZIONÁRIUSOK ÉS MUNKÁJUK
10. fejezet (1. rész) – Segíts a megkísértetteknek!
Krisztus nem azért szeretett minket, mintha mi már előbb szerettük volna Őt, hanem "mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt". Nem úgy bánik velünk, ahogy megérdemeljük. Habár bűneink kárhoztatást érdemelnek, Ő nem kárhoztat minket. Évről évre elviseli gyengeségünket, tudatlanságunkat, hálátlanságunkat és makacsságunkat. Bár tévelygünk, szívünk kemény és Szent Igéjét elhanyagoljuk, Ő mégis állandóan felénk nyújtja kezét.
A kegyelem Isten tulajdonsága, amelyet arra érdemtelen emberi lények iránt gyakorol. A kegyelmet nem is kerestük, de Isten általa keres bennünket, és örömmel árasztja reánk, nem mintha méltók lennénk rá, hanem mert végtelenül méltatlanok vagyunk. Kegyelmére csak nagy szükségünk miatt tarthatunk igényt.
Az Úr Isten Jézus Krisztus által naphosszat a bűnös és elbukott ember felé nyújtja hívogató kezét. Ő mindenkit elfogad. Szívesen lát mindenkit. Örömmel bocsát meg a legbűnösebbeknek is. Elveszi a prédát az erőstől, megszabadítja a foglyot, kiragadja az üszkös fadarabot a tűzből. A legmélyebb emberi nyomorúságig ereszti le kegyelmének aranyláncát, és felemeli a bűnnel fertőzött, megrontott embert.
Minden ember Krisztus szeretetének és érdeklődésének tárgya. Életét adta azért, hogy visszavezethesse az embert Istenhez. Ahogy a pásztor gondot visel nyájának juhairól, úgy gondoskodik Ő is a bűnös, tehetetlen emberről, akit Sátán mesterien szőtt hálói pusztulással fenyegetnek.
A Megváltó példát mutat arra, hogyan szolgáljunk a megkísértett és tévedő embereknek. Nekünk is az általa tanúsított érdeklődéssel, gyengédséggel és türelemmel kell másokkal bánnunk. "Amint én szerettelek titeket - mondja -, úgy szeressétek ti is egymást" (Jn 13:34). Ha Krisztus bennünk lakik, akkor az Ő önzetlen szeretetét tanúsítjuk mindenki iránt, akivel dolgunk van. Amikor együttérzést és segítséget igénylő embereket látunk, nem azt kérdezzük: "Megérdemlik-e?", hanem azt, hogy "hogyan lehetek hasznukra?"
Gazdagok és szegények, nagyok és kicsinyek, szabadok és rabok - mindenki Isten örökrésze. Ő, aki életét adta az ember üdvösségéért, minden emberben olyan értéket lát, amit véges elmével fel sem lehet fogni. A kereszt titkából és dicsőségéből alkothatunk képet arról, hogy milyen sokra értékeli az embert. Ha így teszünk, érezni fogjuk, hogy túl sokba kerültek a legmélyebbre süllyedt emberek is ahhoz, hogy hidegen vagy megvetéssel kezeljük őket. Tudatosul bennünk, milyen fontos munkálkodni embertársainkért, hogy eljuthassanak Isten trónjához.
A Megváltó példázatában szereplő elveszett drakhma, bár a piszokban és a szemétben hevert, ezüstből volt. Tulajdonosa kereste, mert értékes volt. Ehhez hasonlóan minden ember, bármilyen mélyre vitte is a bűn, drága Isten szemében. Ahogy az érmén az uralkodó hatalom képe és neve látható, úgy viselte az ember is a teremtéskor Isten képét és nevét. A bűn hatására eltorzultan és homályosan bár, e felirat nyomai ott maradtak minden lélekben. Isten helyre akarja állítani a lelket, és visszahelyezni rá saját képmását - igazságban és szentségben.
Mily kevéssé osztozunk Krisztus együttérzésében - a megrontott, bűnös, szenvedő, törvényszegésükben és bűneikben holt emberek iránti könyörületben! Pedig ennek kellene a legerősebb köteléknek lennie Krisztus és köztünk. Az ember emberrel szembeni könyörtelensége a mi legnagyobb bűnünk. Sokan azt képzelik, hogy Isten ítéletét képviselik, miközben elmulasztják gyengédségét és szeretetét képviselni. Sokszor a kísértés súlya nyomja azokat, akiket ridegen és szigorral kezelnek. Sátán küzd ezekkel a lelkekkel. A durva, részvétlen szavak elcsüggesztik őket, és mint szabad prédákat sodorják a kísértő hatalmába.
Kényes dolog emberek lelkével foglalkozni. Csak Ő, aki olvas a szívben, tudja, hogy miként lehet az embert bűnbánathoz vezetni. Csak az Ő bölcsessége teheti eredményessé az elveszettekhez való közeledésünket. Odavághatod neki ridegen ezt: "én szentebb vagyok, mint te"; nem számit, mennyire helyes az okfejtésed, és hogy mennyire igaz az, amit mondasz, az soha nem fog szívhez szólni. Amikor szabályok vagy érvek ismételgetésével semmire sem lehet jutni, Krisztus szóban és tettben kifejezett szeretete megtalálja az utat a lélekhez.
Több krisztusi együttérzésre van szükség; nemcsak azok iránt, akik szemünkben hibátlanok, hanem az olyan szegények, szenvedők és küzdő lelkek iránt is, akik gyakran hibáznak, vétkeznek és megbánják, akik kísértésbe esnek és elcsüggednek. Irgalmas Főpapunkhoz hasonlóan gyarlóságaikon megindulva menjünk oda embertársainkhoz.
Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 6
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%206&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%206&version=NT-HU
Előfordult már veled, hogy kinyitottad Bibliádat, de nem volt kedved olvasni belőle? Velem igen. Különösen akkor érzek így, amikor egy kis szándékos bűnnel küzdök az életemben. Természetes vágyam szerint olyan messze szeretnék lenni a bibliaolvasástól, amennyire csak lehet. Tudom, hogy oldalai tanáccsal, feddéssel és fenyítéssel vannak tele. A gond az, hogy nem akarok helyreigazításban és megrovásban részesülni.
Az izraeliták is hasonlóan érezhettek. Isten a 10. versben ezt kérdezi Jeremiástól: „Kinek szóljak, és kit figyelmeztessek, hogy meghallják? Íme, fülük körülmetéletlen, és nem tudnak figyelni! Íme, az Úr szava szégyenletessé lett előttük, nem gyönyörködnek benne.” Amikor bűnt követtem el, nem találok örömöt a Biblia olvasásában. A helyzet az, Isten nem akarja, hogy bűneinkben megmaradjunk. Ki akar emelni minket belőlük.
Egész életemben akkoriban aludtam a legjobban, amikor aktívan kerestem Isten akaratát, és hűségesen olvastam igéjét. Miközben igen messze voltam a tökéletességtől, nyugodtan pihentem Isten szerető kegyelmének tudatában, abban a meggyőződésben, hogy megbocsátást nyertem.
„Így szól az Úr: Álljatok ki az utakra, és nézzetek szét, kérdezősködjetek a régi ösvények felől” (16a vers). Miért utánoznánk az izraelitákat, akik ezt mondták: „Nem megyünk” ? (16b vers).
Imádságom: Drága Istenem! Köszönet Néked igéd olvasásának lehetőségéért! Talán nincs kedvem ma olvasni belőle, de örömmel találok nyugalmat Benned. Bocsásd meg, hogy ragaszkodom a bűnömhöz, bármilyen kicsi is az. Segíts, hogy Hozzád ragaszkodjam. Ígérem, hogy a Te segítségeddel minden nap olvasni fogom a Bibliát, akár van hozzá kedvem, akár nincs.
Andrew McChesney
274. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN 10-11. fejezeteihez (november 1-7.).
„Akarsz-e meggyógyulni?” kérdezte Jézus. A Bethesda tavi férfi 38 hosszú évet várt a csodára. Nyaktól lefelé le volt bénulva, és senki nem segített neki, így sosem tudott volna győzni a vetélkedésben, hogy elérje a Bethesda tavat, amely állítólagos gyógyító erővel bírt. A keserű felismerés, hogy az ő saját bűnnel teli élete vitte erre a nyomorúságos helyre (János 5:14), segítség és remény nélkülinek, értéktelennek mutatta saját magát az ő és mások szemében. Jézus meglátta őt, „és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van”. Majd megkérdezte: „Akarsz-e meggyógyulni?” (6. vers) Milyen hihetetlen dolog is, ha felfigyelnek ránk! Micsoda kérdés! Szeretnéd-e megtapasztalni a lehetetlent? A férfinak nem volt elegendő hite, hogy válaszoljon, csak a panaszait sorolta. Jézus meggyógyította őt. Krisztus azonban tudta, hogy a szívének legnagyobb terhe az volt, hogy megszabaduljon a bűn kötelékeitől. A testi gyengeségből való meggyógyulás annak a bizonyítéka, hogy a nagyobb csoda megtörtént, hiszen ez a kereső ember meggyógyult, illetve megmenekült a bűntől, a kétségbeeséstől és az örök kárhozattól. Később Jézus találkozott ezzel az emberrel a templomban, és figyelmeztette: „többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod!”
Mi lehetne rosszabb, mint lebénulva lenni nyaktól lefelé, minden segítség nélkül? Lebénulva lenni „nyaktól felfelé” és nem akarni a segítséget. Nézz fel Jézusra, és határozd el, hogy igent mondasz az Ő gyógyító érintésére!
Ámen ✝️🛐🙏🕊
VálaszTörlés