Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy küzdelem 37. fejezet 1771. nap
Isten dicsősége elválaszthatatlan igazságától. Nem lehet
Bibliával a kézben hamis nézetekkel dicsőséget adni Istennek. Sokan állítják,
hogy nem számít, mit hiszünk, csak éljünk becsületesen! De az életet a hit
alakítja. Ha a világosság és az igazság hozzáférhető számunkra, de mi nem
igyekszünk meglátni és meghallani, tulajdonképpen elutasítjuk, és a sötétséget
választjuk.
"Van olyan út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége
a halálnak útja" (Péld 16:25). Amikor minden lehetőség megvan Isten
akaratának megismerésére, a tudatlanság nem mentség a tévedésre és a bűnre. Az
az utas, aki útkereszteződéshez érve figyelmen kívül hagyja a jelzőtáblát, és a
szerinte helyes utat választja, bármilyen jószándékú, minden valószínűség
szerint a rossz úton fogja találni magát.
Isten azért adta nekünk Igéjét, hogy megismerjük
tanításait. Azt akarja, hogy mi magunk keressük, mit kíván tőlünk. Amikor a
törvénytudó ezzel a kéréssel fordult Jézushoz: "Mit cselekedjem, hogy az
örök életet vehessem?" - a Megváltó a Szentírásra hivatkozva ezt mondta:
"A törvényben mi van megírva? Mint olvasod?" A tudatlanság nem
mentség; ez nem menti fel az Isten törvényének áthágásáért járó büntetés alól
sem az ifjút, sem az öreget, hiszen kezükben van a törvény elveinek és kívánalmainak
hiteles ismertetése. Nem elég a jó szándék. Nem elég azt tenni, amit az ember
helyesnek vél, vagy a lelkész helyesnek mond. Üdvösségünk forog kockán. Minden
embernek személyesen kell kutatnia a Szentírást. Bármilyen erős is a
meggyőződése, bármennyire is bízik abban, hogy a lelkész tudja, mi az igazság,
nem építhet rá. Van egy térképe, amelyen fel van tüntetve a haza felé vezető út
minden jelzése. Nem kell találgatnia.
Minden értelmes lény első és legfontosabb kötelessége, hogy
megtudja a Szentírásból, mi az igazság. Az igazságot ismerve pedig a
világosságban kell járnia, és mindenkit példája követésére kell buzdítania. Nap
mint nap szorgalmasan kell kutatnunk a Bibliát, minden gondolatot mérlegelve,
és igét igével összevetve. Isten segítségével nekünk kell kialakítanunk
nézeteinket, mint ahogy életünkért is saját magunk vagyunk felelősek Isten
előtt.
Számos művelt ember a Biblia legvilágosabb igazságait
valószínűtlennek és homályosnak tünteti fel. Nagy bölcsességet színlelve azt
tanítják, hogy a Szentírásnak van egy misztikus, titokzatos, lelki jelentése,
amelyet nem lehet megfejteni. Ezek az emberek hamis tanítók. Nekik mondja
Jézus: "Nem ismeritek az írásokat, sem az Istennek hatalmát" (Mk
12:24). A Bibliát, amikor nem szimbólumokban vagy képekben, hanem világosan
beszél, szó szerint kell érteni. Krisztus ezt ígérte: "Ha valaki
cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti e tudományról" (Jn 7:17). Ha
az emberek szó szerint vennék a Bibliát, ha nem volnának hamis tanítók, akik
félrevezetik és elbizonytalanítják őket, akkor olyan munkát lehetne végezni,
ami megörvendezteti az angyalokat, és Krisztus nyájába tévelygők ezrei
jönnének.
Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok
108
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
A 108. zsoltár első
versei egy dicsőítő énekre emlékeztetnek, amit gyakran énekeltünk a
fiatalokkal. A zsoltáríró prófétai képben látja Izráel maradékának
összegyűjtött és megváltott népét, amint az Urat dicsőíti. Isten kegyelmének és hűséges szavatartásának
ilyen végidei bemutatása a legnagyobb dicsőítést váltja ki, és az Ő
felmagasztalását, aki bizonyítja, hogy méltó az ilyen felmagasztalásra
megváltott és helyreállított népétől.
Dávid eltökélte az
útirányt, és nem tért el attól. Az állhatatosság, a cél iránti rendíthetetlen
ragaszkodás olyan jellemvonás, amit gyakorolnunk kell.
Ez a zsoltár az Úrhoz
való hűségre bátorít minket, aki harcba száll értünk, ahogy annak idején az
izraelitákért is tette, és megteszi ma is érted és értem. Amikor nincsen emberi
segítség, az isteni siet megsegítésünkre. Amikor az emberekbe vetett bizalom
megrendül, Isten gyermekei még erősebben kapaszkodnak az Örökkévaló karjába.
Mint az ő kiáltásuk,
legyen a mi kiáltásunk is ma! „Istenünk, segíts meg minket a bajban, mert az
emberi segítség hiábavaló.” Isten kegyelméből bátran cselekszünk, mert Ő
eltapossa az ellenségünket. Légy nagyon bátor, és Ő harcolni fog érted!
Christoph Berger
250. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM
37. fejezetéhez (május 17-23.).
Holnap thai nyelvből fogok vizsgázni, így aztán
ma átnézem a szavakat, amiknek meg kell majd adnom a helyesírását és a
meghatározását. Ugye elképzelhetetlen lenne, ha a tanárom azt mondaná,
dolgozatot írunk, azonban nem mondaná el, hogy hogyan készüljünk?
A nagy küzdelem 37. fejezetében Isten a „próba
idejének” közelgéséről beszél, és azt mondja: „meg fog látszani, ki tette Isten
Igéjét élete szabályává.” Figyelmeztet, hogy „csak azok fognak az utolsó nagy
küzdelemben végig kitartani, akik felvértezték értelmüket a Biblia
igazságaival.” És azt is elmondja, hogy „küszöbön van az az idő”, amikor
világosan látható lesz, hogy ki készült fel a próbára. Annyira boldoggá tesz,
hogy Isten szeret minket és segít nekünk felkészülni – téged is?
Amikor egy vitára került sor az otthonunkban az
étrendünkben egy étellel kapcsolatosan, az egyik lányom azt mondta: „Nem akarok
valamit csak azért elhinni, mert te úgy tanítottad, magam akarom tanulmányozni
a kérdést.” Bátorítottuk őt, hogy tegye ezt, és nagyon hálás vagyok, hogy ő így
is tett. Lehetséges, hogy sokan közülünk fenntartás nélkül fogadtunk el
tanításokat a szüleinktől, tanárainktól, illetve lelkészeinktől – mármint jogos
kérdések feltevése nélkül?
Ez a fejezet számos csapdát feltár, amelyek
megakadályozzák, hogy az emberek megértsék, illetve emlékezzenek a Biblia
lényeges igazságaira. Továbbá egyszerű elveket kínál számunkra, hogy kövessünk,
és helyesen értelmezzük a Bibliát. Tanuljunk hát mindannyian, és sikerüljön a
próbánk!
Harvey Steck
misszionárius, Thaiföld
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlésÁmen !
VálaszTörlés