Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy küzdelem 35. fejezet 1760. nap
Több mint fél évszázadig az Egyesült Államok számos
próféciakutatója bizonyságot tett erről a világnak. A jelenlegi események
tanúsítják, hogy rohamosan haladunk e prófécia teljesedése felé. Protestáns
tanítók éppúgy hivatkoznak a vasárnap ünneplésének isteni eredetére, éppúgy
nélkülözve a szentírási bizonyítékot, mint a pápai vezetők, akik csodákat
találtak ki, hogy Isten parancsát helyettesítsék. Újra hallani fogjuk azt az
állítást, hogy a vasárnapi nyugalomnap megszentségtelenítése miatt sújtják
Isten büntető ítéletei az emberiséget. Már most is szó esik erről. Rohamosan
tért hódít az a mozgalom, amely az embereket a vasárnap megtartására
kényszeríti.
Bámulatos, hogy a római egyház milyen fondorlatos. Fel
tudja mérni, mi fog történni. Csak az alkalomra vár. Látja, hogy a protestáns
egyházak a hamis szombat elfogadásával előtte hódolnak, és hogy a protestánsok
is azokkal az eszközökkel fogják a vasárnap megtartását kikényszeríteni,
amelyeket ő is alkalmazott a múltban. Akik elvetik az igazság világosságát,
azok igényelni fogják a magát csalhatatlannak nevező hatalom segítségét annak
az intézménynek a felmagasztalásához, amely tőle származik. Hogy Róma milyen
szívesen siet ebben a munkában a protestánsok segítségére, azt nem nehéz
kitalálni. Ki tudná a pápai vezetőknél jobban, miként kell bánni azokkal, akik
nem engedelmeskednek az egyháznak?
A római egyház - az egész világot behálózó ágazataival -
egyetlen hatalmas szervezetet képez a Szentszék irányítása mellett, amelynek
érdekeit kell szolgálnia. Híveinek millióit a föld összes országában arra
kötelezi, hogy engedelmeskedjenek a pápának. Bármilyen nemzetiségűek, és
bármely ország polgárai, az egyház tekintélyét kell első helyre tenniük. Az
államnak tett esetleges hűségesküjük mögött ott van a Rómának tett
engedelmességi fogadalmuk. Ez a fogadalom feloldoz minden olyan eskü alól,
amely sérti Róma érdekeit.
A történelem tanúsítja, hogy Róma milyen ravaszul és
szívósan igyekszik beavatkozni a nemzetek ügyeibe; és ha egyszer megvetette
valahol a lábát, még a fejedelmek és a nép romlásba döntése árán is előtérbe
helyezi saját céljait. 1204-ben III. Ince pápa a következő szokatlan esküt
csikarta ki II. Péter aragon királytól: "Én, az aragonok királya, vallom
és ígérem, hogy mindig hű és engedelmes leszek uramhoz, Ince pápához, valamint
katolikus utódaihoz és a római egyházhoz. Nagy gondom lesz arra, hogy
birodalmam is engedelmeskedjék neki. Védelmezem a katolikus vallást, és üldözöm
az eretnek romlottságot. " Ez összhangban van a római főpap hatalmi
igényével, amely szerint a pápának "joga van császárokat trónjuktól
megfosztani", és "felmenthet alattvalókat becstelen uralkodók iránti
engedelmességük alól".
Ne felejtsük el, hogy Róma mivel dicsekszik; azzal, hogy
soha nem változik. A római egyház ma is vallja VII. Gergely és III. Ince
elveit. Ha hatalmában állna, most is éppoly erőszakosan megvalósítaná ezeket az
elveket, mint a letűnt századokban. A protestánsok aligha tudják, mit csinálnak
akkor, amikor Róma segítségével akarják felmagasztalni a vasárnapot. Miközben
saját céljuk megvalósítására törekszenek, Róma előtt a maga hatalmának
helyreállítása, elvesztett felsőbbségének visszaszerzése lebeg. Jusson csak
érvényre az Egyesült Államokban az az elv, hogy az egyház igénybe veheti,
illetve irányíthatja az államhatalmat, azaz a vallásos szertartások világi
törvényekkel kikényszeríthetők; dióhéjban: ha az egyház és az állam uralkodik a
lelkiismereten, akkor Róma diadala ebben az országban biztosítva van.
Isten Igéje figyelmeztet a közelgő veszélyre. Ha a
protestáns világ nem figyel erre, akkor fogja megtudni, mi Róma valódi célja,
amikor már túl késő kimenekülni hálójából. Róma csendben nő hatalommá.
Tanításai éreztetik befolyásukat a törvényhozó termekben, az egyházakban és az
emberi szívekben. Titokban már építi büszke és masszív tornyait, amelyekben
korábbi üldözéseit megismétli. Lopva és alig észrevehetően növeli erejét, hogy
készenlétben legyen, amikor ütésre emelheti kezét. Előnyhöz akar jutni, és ez
már sikerült is neki. Nemsokára látni és érezni fogjuk, mi Róma igazi szándéka.
Megvetésnek és üldözésnek teszi ki magát az, aki hisz és engedelmeskedik Isten
Igéjének.
Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok
97
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Éhezed és szomjazod az
igazságosságot? A 97. zsoltár azokat bátorítja, aki éhezik az igazságosságot.
Az egek beszélik az ÚR igazságosságát, trónjának alapja igazság és ítélet.
Trónját világosság övezi. Mivel ez az igazságos Isten mindenek felett áll, az
igazak nála biztonságban vannak.
Nagyon hálás vagyok az
Úrnak, hogy adta nekünk a Bibliát. Sőt, mi több, hálás vagyok, hogy adta a
zsoltárokat is olvasásra és lelkünk felemelésére.
Isten ígéretet tesz az
Őt félők megszabadítására, akik gyűlölik a gonoszt, és szeretik az Urat.
Szereted az Urat? Ha így van, gyűlölnöd kell a gonoszt, még az árnyékát is,
egyénenként, és közösségileg is. Ő azt ígéri, hogy vezeti a szívünket, és
minden körülményben megszabadít minket a ránk támadó gonoszoktól.
Keresed az
igazságosságot? Isten terve és célja az életünkkel, hogy igazak legyünk. Ő a
szavát adta, hogy megigazít bennünket. Azt akarja, hogy közösségben legyünk
vele, a trónjából áradó világosságban.
A 11. vers szerint „Világosság
támad föl az igazra, és öröm a tiszta szívűekre.” Te világosságot sugárzol? Hogyan mutatsz
világosságot? Hogyan ültetsz örömet a szívekbe? Milyen dicsőséges látomás!
Jézus a világosság! Ő a szívünkbe költözik, ha vágyakozunk az igazságossága
után, és befogadjuk Őt a szívünkbe. A körülményünktől függetlenül, mélyről jövő
öröm árad majd belőlünk, ami mások életére is hatással lesz.
Elfogadtad már Krisztus
igazságát? Krisztus a világ világossága a szívedben?
Sook-Young Kim
248. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM
35. fejezetéhez (május 3-9.).
Ugyanaz a sötétség, amely a múltban elfedte a
Római Katolikus Egyház valódi jellegét, ma elrejti annak gonosz szándékait. A
kegyesség látszata alatt és a népszerű főpapja vezetésével a katolicizmus egy
olyan vallással nyeri el a világ szimpátiáját, amely kevésbé szabálykövető,
ugyanakkor a külsőségek rabja. Fényűző katedrálisai, lenyűgöző szertartásai és
makulátlan liturgiája elfedi az emberek szeme elől a hatékonyság hiányát és az
eretnek rendszer hamisságát.
Hamarosan ugyanaz a szigor, amely megfosztotta
az őskeresztényeket attól a szabadságtól, hogy hitük alapja a Biblia legyen,
lesz osztályrészük azoknak, akik „az Isten parancsolatainak megőrzői, és
akiknél van a Jézus Krisztus bizonyságtétele” (Jelenések 12:17). Az állítólagos
kegyesség vezeti be az úgynevezett szükséges intézkedéseket a világbéke
érdekében. A Vatikán kezet fog nyújtani a protestáns egyházaknak (amelyet
mellesleg már láthattunk is), és a világ a vallási egységet fogja ünnepelni,
amelynek az ára azon igazságok elvesztése lesz, amelyet a protestánsok vérükkel
védtek meg korábban.
A küszöbén állunk annak, hogy meglássuk
Jelenések 13:12 beteljesülését. A prófétikus forgatókönyv feltárja a válság
kiváltó okát, amikor a világ nagyhatalma, az Amerikai Egyesült Államok átadja
az első fenevadnak a legfelsőbb hatalmat, beleértve azt is, hogy üldözze és
megölje a Mindenható utolsó szentjeit. Ismerjük Isten figyelmeztetéseit a
megtévesztés veszélyeiről. Akarunk-e odafordulni és meghallani ezeket? Isten
szava-e hitünk és gyakorlatunk mércéje?
Legyünk készek a súlyos üldözésekre, amelyek
előttünk állnak, miközben biztosak lehetünk felőle, hogy az igazság Istene a mi
oldalunkon lesz. Legyünk éberek és imádkozzunk!
Rosana Barros
Brazília
Fordította Gősi Csaba
Ámen 🛐✝️🙏
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés