Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 10. fejezet 1938. nap
AZ
ORVOS-MISSZIONÁRIUSOK ÉS MUNKÁJUK
10. fejezet (3. rész) – Segíts a megkísértetteknek!
„Örülök, hogy mindenképpen bízhatom bennetek" (2Kor 7:16). „Hálát adok az én Istenemnek, minden tirólatok való emlékezésemben, mindenkor minden én könyörgésemben mindenitekért nagy örömmel könyörögvén, mivelhogy részt vettetek az evangélium ügyében az első naptól fogva mind ez ideig", "meg lévén győződve arról, hogy aki elkezdette bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig: Amint hogy méltó, hogy én ilyen értelemben legyek mindenitek felől, azért, mert én szívemben hordalak titeket" (Fil 1:3-5, 67). „Annakokáért szerelmes atyámfiai, akik után úgy vágyakozom, ti én örömöm és én koronám, ekképpen álljatok meg az Úrban, én szerelmeseim!" (Fil 4:1). "Szinte megelevenedünk, ha ti erősek vagytok az Úrban" (1Thessz 3:8).
Pál úgy írt ezeknek a testvéreknek, mint akik "szentek Krisztus Jézusban", de nem azoknak írt, akiknek a jelleme tökéletes. Kísértésekkel küzdő férfiaknak és nőknek írt, akiket az elbukás veszélye fenyegetett. Emlékeztette őket a békesség Istenére, "aki kihozta a halálból a juhoknak nagy pásztorát". Biztosította őket arról, hogy "az örök szövetség vére által" Isten készségessé tesz "titeket minden jóra, hogy cselekedjétek az ő akaratát, azt munkálván tibennetek, ami kedves őelőtte a Jézus Krisztus által"(Zsid 13:20-21).
Amikor egy vétkező tévedésének tudatára ébred, vigyázz, nehogy elvedd önbecsülését! Ne csüggeszd el közömbösséggel és bizalmatlansággal! Ne mondd: "mielőtt bíznám benne, látni akarom, hogy állja-e a szavát!" Sokszor pontosan ez a bizalmatlanság okozza a megkísértett elbukását.
Igyekeznünk kell megérteni mások gyengeségét. Nem sokat tudunk a sötétség láncaival megkötözöttek próbáiról, akikből hiányzik a határozottság és az erkölcsi erő. A legszánalmasabb annak az embernek az állapota, akit bűntudat gyötör; olyan ő, mint aki elkábult, támolyog, egyre süllyed a porban. Semmit sem lát tisztán. Értelme eltompult, nem tudja, merre lépjen. Sok szegény, aggódó, gyötrődő lelket félreértenek, nem becsülnek - elveszett, elkóborolt juhok ők. Nem tudják Istent megtalálni, de azért komolyan vágynak bocsánatra és békére.
Egyetlen szóval se okozz nagyobb fájdalmat annak, aki belefáradt a bűnös életbe, de nem tudja, hogy hol találjon enyhülést! Hívd fel figyelmét az irgalmas Megváltóra! Fogd meg a kezét, emeld fel, bátorítsd, ébressz benne reményt! Segíts neki megfogni Isten kezét!
Nagyon könnyen elcsüggedünk, ha valaki nem azonnal figyel fel fáradozásunkra. Addig ne szűnjünk meg munkálkodni valakiért, amíg a remény egyetlen sugarát is látjuk. A drága lelkek túl sokba kerültek önfeláldozó Megváltónknak ahhoz, hogy könnyedén átengedjük őket a kísértő hatalmának.
Képzeljük magunkat a megkísértettek helyébe! Vegyük tekintetbe az átöröklés hatalmát, a gonosz társaság és környezet befolyását, a rossz szokások hatalmát! Csodálkozhatunk-e azon, hogy ilyen hatásokra sokan fokozatosan elgyengülnek? Csodálkozhatunk-e azon, hogy csak lassan fogadják el a felemelkedésükért való fáradozásunkat?
Sokszor azok lesznek az evangélium leghívebb követői és szószólói, akiket a legrosszabbaknak és legkevésbé ígéreteseknek láttunk. Ők nem teljesen romlottak. A visszataszító külső jó érzéseket takarhat, amelyekkel van mit kezdeni. Segítő kéz nélkül sokan - önmaguktól - sohasem fognak helyreállni, de türelemmel, kitartással a helyes útra lehet őket vezetni. Szükségük van olyan tanácsra, amely nem oltja ki azt a kis bátorságot a lelkükben. A munkások, akik kapcsolatba kerülnek velük, figyeljenek oda erre.
Némelyek gondolatvilága oly sokáig romboló hatásoknak volt kitéve, hogy ebben az életben sohasem lesznek olyanná, mint amilyenné kedvezőbb körülmények között válhattak volna. De az Igazság Napjának fényes sugarai bevilágíthatnak a lélekbe. Kiváltságuk, hogy olyan életet élhetnek, amely Isten életéhez hasonlítható. Ültess értelmükbe felemelő, nemesítő gondolatokat! Életed tegye világossá előttük a bűnös élet és az erkölcsi tisztaság, a sötétség és világosság közötti különbséget! Példádból lássák meg, mit jelent kereszténynek lenni! Krisztus meg tudja javítani a legbűnösebbet is, és gyermekévé, Krisztus örököstársává tudja tenni a halhatatlan örökségben.
Az isteni kegyelem csodája sok embert alkalmassá tehet a hasznos életre. Megvetve és magukra hagyva teljesen elcsüggednek; talán úgy tűnik, hogy érzéketlenek és közönyösek. De a Szentlélek segítségével a megjavulásukat oly reménytelenné tevő kábultság elmúlik. A nehézkes, tompa gondolkodás megélénkül. A bűn foglya szabaddá lesz. Eltűnik a bűn, és a tudatlanság legyőzetik. A szeretet által munkálkodó hit késztetésére az értelem megvilágosodik.
Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 8
A fejezetet itt olvashatod
el a Bibliából:
Károli fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%208&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%208&version=NT-HU
Nem sokkal azután, hogy regisztráltam egy fiókot az egyik nagy közösségi hálózaton jó pár évvel ezelőtt, úgy döntöttem, hogy feltöltök több tucatnyi középiskolás fényképet. Lelkes voltam, hogy megosszam ezeket a képekben megörökített emlékeket az interneten fellelt volt osztálytársaimmal. Vártam, hogy halljak felőlük, és meghallgathassam, nekik milyen emlékeik vannak a középiskolában töltött időről.
Egy-két nappal a képeim feltöltése után megdöbbenve láttam, hogy az egyik régi osztálytársam egy káromkodással teli hozzászólást írt az egyik volt tanárunk képe alá. Szégyelltem magam a tanár előtt, a barátaim előtt, akik esetleg olvasták a bejegyzést, és saját magam előtt is. Gyorsan töröltem a hozzászólását, és annak reményében, hogy nem sértem meg ezt a régi osztálytársamat, írtam neki egy rövid megjegyzést, hogy mi történt.
Ő ezt válaszolta: „Ó, én nem szándékoztam megsérteni senkit!” Arról viszont nem írt semmit, hogy sajnálná, amit mondott. Bár ő és én mindketten misszionárius gyerekek vagyunk, akik ugyanabba az adventista középiskolába jártunk, őt már nem érdekli Isten. Meg tudtam érteni, mivel néhány éven keresztül én sem akartam, hogy Isten része legyen az életemnek. Ez alatt az idő alatt nem szégyelltem magam amiatt, hogy hogy beszélek, vagy más „kisebb” bűnök miatt.
A szégyenkezés hiánya veszélyes dolog. Ha már nem teszünk különbséget jó és rossz között, azt kockáztatjuk, hogy elnémítjuk a Szentlélek csendes hangját, ami arra sarkall, hogy helyesen cselekedjünk. Ebbe a szomorú helyzetbe kerültek az izraeliták. Tekintsük a 12. verset, ahol ezt mondja az Úr: „Szégyenkezniük kellene, mert utálatos, amit tettek. De nem akarnak szégyenkezni, és már pirulni sem tudnak.” (új prot. ford.)
Az izraelitákat hamar utolérték a következmények. Isten egy mennyei ítéletet jövendölt meg. „Ezért hoztam pusztítókat rájuk, hadd pusztítsák el őket”– mondja Isten. (13. vers – Szent István társulat Bibliafordítása)
Ima: „Drága Uram, tartsd ébren és érzékenyen a lelkiismeretemet a Szentlélek figyelmeztetéseire! Formálj a te képedre, hogy megvessem és utáljam a gonoszságot, ellenben szeressem a jót és a helyes magatartást! Ámen.”
Andrew McChesney
274. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN 10-11. fejezeteihez (november 1-7.).
„Akarsz-e meggyógyulni?” kérdezte Jézus. A Bethesda tavi férfi 38 hosszú évet várt a csodára. Nyaktól lefelé le volt bénulva, és senki nem segített neki, így sosem tudott volna győzni a vetélkedésben, hogy elérje a Bethesda tavat, amely állítólagos gyógyító erővel bírt. A keserű felismerés, hogy az ő saját bűnnel teli élete vitte erre a nyomorúságos helyre (János 5:14), segítség és remény nélkülinek, értéktelennek mutatta saját magát az ő és mások szemében. Jézus meglátta őt, „és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van”. Majd megkérdezte: „Akarsz-e meggyógyulni?” (6. vers) Milyen hihetetlen dolog is, ha felfigyelnek ránk! Micsoda kérdés! Szeretnéd-e megtapasztalni a lehetetlent? A férfinak nem volt elegendő hite, hogy válaszoljon, csak a panaszait sorolta. Jézus meggyógyította őt. Krisztus azonban tudta, hogy a szívének legnagyobb terhe az volt, hogy megszabaduljon a bűn kötelékeitől. A testi gyengeségből való meggyógyulás annak a bizonyítéka, hogy a nagyobb csoda megtörtént, hiszen ez a kereső ember meggyógyult, illetve megmenekült a bűntől, a kétségbeeséstől és az örök kárhozattól. Később Jézus találkozott ezzel az emberrel a templomban, és figyelmeztette: „többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod!”
Mi lehetne rosszabb, mint lebénulva lenni nyaktól lefelé, minden segítség nélkül? Lebénulva lenni „nyaktól felfelé” és nem akarni a segítséget. Nézz fel Jézusra, és határozd el, hogy igent mondasz az Ő gyógyító érintésére!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése