Higgyetek az Ő prófétáinak - december 13 - VASÁRNAP - Jeremiás 48

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 21. fejezet 1978. nap

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELVEK 

Az egészségügyi elvek ismerete nélkül senki sem alkalmas az élet felelősségeinek hordozására 

21. fejezet (1. rész) – Egészségügyi követelmények Izraelben  

Abban a tanításban, amelyet Isten Izraelnek adott, az egészség megőrzése nagy hangsúlyt kapott. A piszkos és egészségtelen szokásokkal együtt járó rabszolgaságból jött nép a Kánaánba való belépése előtt a legszigorúbb nevelésnek volt alávetve. Megtanultak egészségügyi elveket és foganatosítottak egészségügyi törvényeket.

Betegségek megelőzése

Nemcsak vallási szolgálatukban, de a mindennapi élet ügyeiben is különbséget tettek a tiszta és a tisztátalan között. Mindazoknak, akik ragályos betegségekkel kerültek kapcsolatba, el kellett a tábortól szigetelődniük, és ezek az emberek nem térhettek vissza addig, amíg testüket és öltözetüket alaposan meg nem tisztították. Egy ilyen fertőző betegségben szenvedő esetében a következő utasítás hangzott el:

"Minden ágy, amelyen fekszik... tisztátalan, és minden holmi is, amelyre ráül, tisztátalan lesz. Valaki azért illeti az ő ágyát, mossa meg a ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig. Az is, aki a holmira ül, amelyen (ő) ült vala... mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig. Az is, aki illeti... testét, mossa meg a ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig... És akárki is, aki illet valamit, ami annak alatta vala, tisztátalan legyen estvéig, és aki hordozza azokat, mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig. És mindaz, akit illet... úgy hogy kezeit le nem öblíti vízzel, mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig. A cserépedény pedig, amelyet... illet, törettessék el, minden faedény pedig öblíttessék ki vízzel" (3Móz 15:4-12).

A leprával kapcsolatos törvény is szemlélteti azt, hogy milyen alapossággal kellett ezeknek a szabályoknak érvényt szerezni:

"Mindaddig tisztátalan legyen, amíg rajta van a fakadék (lepra)...; csak ő maga lakjék, a táboron kívül legyen az ő lakása. Hogyha pedig valami ruhán van a poklos fakadék, gyapjú ruhán vagy len ruhán, vagy lenből és gyapjúból készült fonadékon vagy szöveten; vagy bőrön, vagy valamely bőrből való készítményen... nézze meg a pap a fakadékot... Ha terjed a fakadék a ruhán vagy szöveten, vagy fonadékon vagy bőrön, és akármely készítményen, amivé a bőr feldolgoztatik: emésztő poklosság az a fakadék, tisztátalan az. Azért égesse meg azt a ruhát, vagy a gyapjúból vagy a lenből készült szövetet vagy fonadékot, vagy akármely bőrből való eszközt, amelyen a fakadék leend; mert emésztő poklosság az, tűzön égessék meg azt" (3Móz 13:46-52).

Ugyanígy ha egy ház lakhatás céljára nem volt biztonságos, azt lerombolták. A pap rontsa le "a házat köveivel együtt, és a fáit is, a háznak minden tapasztékát is; és vigyék a városon kívül tisztátalan helyre. Aki pedig bemegy a házba akármikor, amíg az zárva van, tisztátalan legyen az estvéig. És aki meghál abban a házban, mossa meg a ruháit, és aki eszik abban a házban, az is mossa meg a ruháit" (3Móz 14:45-47).

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 48

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2048&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2048&version=NT-HU

Ez a fejezet prófécia a moábiták ellen, akik Lót leszármazottai voltak (1 Móz 19:37). Péter úgy nevezi őt, hogy „igaz Lót” (2Péter 2:7). A Moábiták először délkeleten éltek, a Jordánon túl, és Ar városát lakták, ami a Holt-Tenger keleti partvidékén terül el (5Móz 2:9).

Amikor Izráel Kánaán felé tartott, a moábiták nem engedték meg, hogy áthaladjanak a földjükön. Ugyanakkor Isten megtiltotta az izraelitáknak, hogy a moábiták ellen harcoljanak, mert rokon nemzet volt, és Lót volt az ősatyjuk, aki igaz, istenfélő ember volt.

Mózes kora előtt a moábiták egy Kámós nevű bálványt imádtak, ezért Isten megengedte, hogy az emoreusok elfoglalják a földjüknek egy részét (4. Móz 21:26). Később, Mózes idejében, Bálák moábita király arra kérte Bálámot, hogy átkozza meg Izráelt. Ez akkor történt, amikor a moábiták Baál-Peórt imádták, és Izrael férfiait is arra csábították, hogy ők is ennek a bálványistennek hódoljanak (4Móz 25:1-3).

Akháb fia, Jórám, izraeli király napjaiban, Mésa moábita király Izráel ellen fordult, akinek Kámós volt az istene, olyannyira, hogy még tulajdon fiát is égő áldozatul ajánlotta fel neki (2Kir 3:27). Az ezt követő háborúban Mésa nem volt hajlandó megadni magát Izraelnek. Így Izrael tovább harcolt ellenük, és már-már úgy tűnt, hogy Moáb eltűnik a föld színéről. Ekkor lépett közbe Isten, így Izrael felhagyott a moábiták elleni háborúval, és hazament. Úgy tűnik Isten számára még nem érkezett el annak az ideje, hogy kiirtsa Moábot, habár megrögzött bálványimádók voltak, ugyanis azt akarta, hogy visszatérjenek Hozzá.

Volt néhány moábita város, amelyek végül elpusztultak, mert: (1) még mindig Kámóst imádták (Jer 48:13); (2) becsmérelték Izráel Istenét, és gúnyolták Júdát (48:26, 27, 29, 42); (3) azt mondták, hogy „Júda háza is csak olyan, mint a többi nép!”, mert Júdát elpusztította Babilon (Ez 25:8), és (4) gyalázták Júda népét, és gyakorta sértették meg országhatáraikat (Sof 2:8).

Isten pusztulásról szóló üzenete feltételes volt. Azért adta ezt az üzenetet a moábitáknak Jeremiás által, hogy megvallják bűneiket, és visszatérjenek Hozzá. Ha a moábiták megvallották volna bűneiket, akkor Isten megszabadította volna őket a bálványimádás keserves rabságából, és jóra fordította volna a nemzet sorsát (Jer 48:47).  

Sok esztendővel Jeremiás próféciája előtt, Ruth, a moábita asszony, Naómi istenfélő életének befolyására hitt Istenben. Bárcsak olyanok lennénk, mint Naómi volt, és hűséges életünk arra késztetné szomszédainkat, hogy higgyenek Istenben, legyenek hűségesek Hozzá, mint ahogy hű volt Istenhez Ruth, Naómi menye, akit ott találunk Jézus családfájában (lásd: Mt 1:5).

Yoshitaka Kobayashi 

280. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  21-22. fejezeteihez (december 13-19.).

Miközben figyelem a ruháimat, amint a mosógépben forognak, gondolatok árasztják el agyamat a Szentírásból és A nagy orvos lábnyomán c. könyv azon fejezetéből, amely az öltözködési reformról szól.

Vajon miért van az, hogy rendszerint nem szólnak a prédikátoraink és a tanítóink erről a témáról? Lehetséges volna, hogy a múltban a reformereink elválasztották ezt Krisztustól, a Megigazítótól? Gondold csak el. Ki adta az első leckét az öltözködési reformról? Maga Krisztus. Amikor Ádám és Éva betakarta magát a bárány bőrével, az volt az első lecke a szerény öltözködésről és Jézusról mint az Isten Bárányáról. Ebben a fejezetben az öltözködési reform minden vonása pusztán Isten jelleme különböző oldalainak a visszatükröződése.

Amint a ruháimat láttam forogni, elmosolyodtam. A zsidók ruhái negyven évig tartottak ki, Jézus megigazítása azonban az örökkévalóságig tart! Hűha!

Különösen nehéz kihívást jelent megtalálni a megfelelő ruhát vagy öltönyt, ha a felsőtested lényegesen kisebb, mint a csípőd. Ezzel szemben Jézus megigazítása tökéletesen rád illik, mert ez csak rád van szabva! Továbbá Jézus megigazítása minden éghajlat alatt hordható. Kényelmes lesz, akár jeges közömbösséggel találkozol, akár forró vitában veszel részt.

Azáltal, hogy tengernyi vadvirág lehetséges színére mutat rá, „…Krisztus így szemlélteti a természet világával azt a szépséget, amelyet a menny értékel: a természetes bájt, az egyszerűséget, a tisztaságot, a célszerűséget, amellyel ruházatunk kivívja az Ő tetszését.” Van már kulcsa a Mesteri Tervezőnek a ruhásszekrényedhez?

Elizabeth J. Hall

Wildwood Egészségügyi Evangelizációs Központ, Georgia, USA

Fordította Gősi Csaba