Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 22. fejezet 1983. nap
EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELVEK
Az egészségügyi elvek ismerete nélkül senki sem alkalmas az élet felelősségeinek hordozására
22. fejezet (2. rész) – Az öltözködés
Milyen drágák ezek az ígéretek a Megváltó elveire figyelő
embernek:
"Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok?... Ha pedig
a mezőnek füvét, amely ma van és holnap kemencébe vettetik, így ruházza az
Isten; nem sokkal inkább-é titeket?... Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne
mondjátok:... Mivel ruházkodjunk?... Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy
mindezekre szükségetek van. Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő
igazságát; és ezek mind megadatnak néktek" (Mt 6:28-33).
"Kinek szíve reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes
békében, mivel Tebenned bízik" (Ésa 26:3).
Mennyire elüt ettől az a kimerültség, békétlenség, kóros és
szánalmas állapot, amely a divat uralmának a következménye! Micsoda ellentétben
áll a Szentírásban megadott alapelvekkel sok, divat diktálta viselet! Gondolj
csak az elmúlt néhány évszázad, vagy akár az elmúlt néhány évtized
divatirányzataira! Hányat tartanánk szemérmetlennek őket, ha nem lennének
divatosak! Hányról mondanánk, hogy nem való jó ízlésű, istenfélő, önmagára
valamit is adó asszonynak!
Az öltözetnek csupán a divat kedvéért való változtatását
Isten Igéje nem hagyja jóvá. A változó divat és a gonddal összeállított,
költséges díszítések tékozolják a gazdagok idejét és pénzét, szellemi és lelki
erejét; a közép- és szegény osztályokra pedig súlyos terhet rónak. Sokan, akik
még a megélhetésre valót is alig tudják megkeresni, és akik egyszerű ruhájukat
maguk is meg tudnák varrni, kénytelenek varrónőt igénybe venni, hogy divatosak
lehessenek. Sok szegény leány egy elegáns köntös kedvéért megfosztja magát a
meleg alsóneműtől, és életével fizeti meg a büntetést. Sokan mások, a gazdagok
hivalkodását és eleganciáját megkívánva, becstelen és szégyenteljes útra
csábulnak. Sok család nélkülözi a kényelmet, sok férfi sikkasztásra vetemedik,
vagy anyagi csődbe jut, hogy kielégíthesse felesége vagy gyermekei túlzó
igényeit.
Sok asszonynak, aki kénytelen a saját és gyermekei részére
divat követelte elegáns kosztümöt készíteni, szüntelen robotolás az élete. Sok
gyenge idegzetű, reszkető kezű anya keményen dolgozik bele az éjszakába azért,
hogy gyermekei ruháját olyan díszekkel lássa el, ami semmivel sem járul hozzá
az egészséghez, a kényelmességhez és a szépséghez. A divat kedvéért feláldozza
egészségét és azt a nyugalmat, ami pedig nagyon fontos ahhoz, hogy gyermekeit
jól irányítsa. Elhanyagolja értelmének és belső világának művelését. A lélek
pedig elkorcsosul.
Az anyának nincs ideje a testi fejlődés elveinek
tanulmányozására; arra, hogy megtudja, hogyan vigyázzon gyermekei egészségére.
Nincs ideje értelmi és lelki szükségleteik kielégítésre, nincs ideje apró
csalódásaik és próbáik megértésére, sem arra, hogy részt vegyen
tevékenységükben és osztozzék érdeklődésükben.
A gyermekek - szinte mihelyt a világra jönnek - máris a
divat hatása alá kerülnek. Többet hallanak az öltözködésről, mint
Megváltójukról. Látják, hogy anyjuk nagyobb buzgósággal tanulmányozza a
divatlapokat, mint a Bibliát. Nagyobb fontosságot tulajdonítanak a ruhával való
hivalkodásnak, mint a jellem fejlődésének. A szülők és a gyermekek nem ismerik
meg az élet legjobb, legszebb és legigazabb dolgait. A divat kedvéért
elhanyagolják az eljövendő életre való felkészülést.
A minden jónak ellenségét kell a divat szüntelen változása
mögött keresnünk. Leghőbb vágya az, hogy Istent megszomorítsa és meggyalázza az
emberek bajba és romlásba sodrásával. Ennek egyik leghatásosabb eszköze: a
divat, amely gyengíti az embert testileg, szellemileg és lelkileg.
A nők súlyos betegségeknek vannak kitéve, és szenvedésüket
jórészt öltözködésük módja fokozza. Ahelyett, hogy egészségüket az
elkerülhetetlen, keserves körülményekre őriznék, sok esetben nemcsak
egészségüket áldozzák fel rossz szokásaikkal, hanem életüket is. Gyermekeiknek
pedig megrokkant szervezet, rossz szokások és hamis eszmék nyűgét hagyják
örökségül.
A divat követésének egyik költséges és káros eszköze a
földet söprő szoknya. Tisztátalan, kényelmetlen, kellemetlen, egészségtelen -
mindez és még ennél is több, igaz a földet söprő szoknyáról. Ostoba dolog,
egyrészt a felesleges többletanyag, másrészt a szükségtelen hosszúság miatt.
Aki csak látott olyan asszonyt, aki csomagokkal teli kézzel földet söprő
szoknyában próbált lépcsőkön fel-le lépni, villamosra felszállni, tömegen
áttörni, esőben vagy sáros úton járni, annak nincs szüksége e ruhadarab
kellemetlen és kényelmetlen voltának további bizonyítékaira.
E szoknyák viseléséből származó másik súlyos rossz, hogy az anyag súlyát a csípőnek kell tartania. Ez a nagy súly összenyomja és lehúzza a belső szerveket, legyengíti a gyomrot, fáradságérzetet kelt, görnyedtségre hajlamosít, összeszorítja a tüdőt, és nehezíti a légzést.
Mai Bibliai szakasz: Jeremiás siralmai 1
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%20sir%201&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%20siralmai%201&version=NT-HU
Amikor válsághelyzetbe kerülünk, a „hogyan” és „miért” kérdések egyből fontosak lesznek számunkra. Hogyan lehetséges, hogy minden, amit tudtam és gondoltam, amit szilárdnak éreztem, egyszerre csak a semmibe tűnik? Hogyan maradhat Isten tétlen fájdalmaim és szenvedéseim közepette?
A Jeremiás siralmainak első fejezete még nem tér rá a „miértekre” és a „hogyanokra”. Ez a költői könyv precízen szerkesztett akrosztichonban íródott (ami azt jelenti, hogy a költő a héber ábécé betűit használta fel a versek kezdőbetűiként az 1., 2., 4., és 5. fejezetekben. A könyv középpontjában a héber ábécé 22 betűjének megfelelő 22 vers helyett Jeremiás 66 verset írt, minden három verset azonos betűvel kezdve.)
Ez a könyv nem egy csüggedt, reményét vesztett író spontán panaszkodását tartalmazza, hanem a változatlan helyzet nagyon is pontos leírását, a fogság okairól szóló beszámolót, és azt az imával kiharcolt felismerést, hogy egyetlen reménységünk az Alkotónk és Megváltónk iránti megújult odaszentelődés. „Te Uram örökké megmaradsz” – így hangzik az író hitbeli bizonyságtétele, mindazonáltal ez a jövőre (is) vonatkozik. Mint mindenkinek, aki fájdalmat és veszteséget szenved el, nekünk is meg kell tennünk bizonyos lépéseket, ha új életet szeretnénk kezdeni.
A Siralmak első szava a „Jaj!” megadja a kezdőhangot. Ez egy fájdalmas felkiáltás, gyászos jajgatás, ami általában temetés keretében hangzik el (2Sám 1:19, 25, 27; Ézs 1:21; Jer 48:17). Júda nincs többé; temploma romokban hever (10. vers); vezetői és papjai menekülnek (Jer Sir 10:4, 6). A katasztrófa oka világosan látható: „Vétkezvén vétkezett Jeruzsálem, azért lett csúfsággá” (8. vers). Az író azonnal felismeri Isten válaszát „eltiport engem” (13. vers); „félredobta hőseimet mind mellőlem az Úr, … összetörte ifjaimat; sajtóba taposta az Úr Júda szűz leányát” (15. vers). Ez nem hirtelen balszerencse, vagy háborús politikai helyzet, hanem maga az Úr áll Jeruzsálem bukásának eseményei mögött. Ez a történelem bibliai nézőpontjának egyik fontos ábrázolása.
Igen, végül Babilon rombolta le a várost és annak templomát Kr. e. 586-ban. Igen, Babilon királya, Nabukodonozor vitette Júda lakóit fogságba, végeredményben azonban Isten volt az, aki irányította az eseményeket (Dán 1:2). Jeremiás azonban – Dánielhez és a régi idők többi hűségeséhez hasonlóan – felismerte Isten tevékeny részvételét választott népe életében. Ezért amikor Isten megengedett egy-egy történést, arra azt a kifejezést használták, hogy „Ő tette”.
Nem tudom, te milyen élethelyzetben vagy most. Nem tudom, milyen völgyön vagy hegytetőn vezet ma át az utad. De emlékezz arra, hogy az ÚR igaz, és minden az Ő irányítása alatt van. Úgy az ítélet, mint az üdvösség kérdésében Ő a legfőbb tekintély, és készségesen meghallgatja imáidat, és számon tartja könnyeidet!
Gerald A. Klingbeil
280. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN 21-22. fejezeteihez (december 13-19.).
Miközben figyelem a ruháimat, amint a mosógépben forognak, gondolatok árasztják el agyamat a Szentírásból és A nagy orvos lábnyomán c. könyv azon fejezetéből, amely az öltözködési reformról szól.
Vajon miért van az, hogy rendszerint nem szólnak a prédikátoraink és a tanítóink erről a témáról? Lehetséges volna, hogy a múltban a reformereink elválasztották ezt Krisztustól, a Megigazítótól? Gondold csak el. Ki adta az első leckét az öltözködési reformról? Maga Krisztus. Amikor Ádám és Éva betakarta magát a bárány bőrével, az volt az első lecke a szerény öltözködésről és Jézusról mint az Isten Bárányáról. Ebben a fejezetben az öltözködési reform minden vonása pusztán Isten jelleme különböző oldalainak a visszatükröződése.
Amint a ruháimat láttam forogni, elmosolyodtam. A zsidók ruhái negyven évig tartottak ki, Jézus megigazítása azonban az örökkévalóságig tart! Hűha!
Különösen nehéz kihívást jelent megtalálni a megfelelő ruhát vagy öltönyt, ha a felsőtested lényegesen kisebb, mint a csípőd. Ezzel szemben Jézus megigazítása tökéletesen rád illik, mert ez csak rád van szabva! Továbbá Jézus megigazítása minden éghajlat alatt hordható. Kényelmes lesz, akár jeges közömbösséggel találkozol, akár forró vitában veszel részt.
Azáltal, hogy tengernyi vadvirág lehetséges színére mutat rá, „…Krisztus így szemlélteti a természet világával azt a szépséget, amelyet a menny értékel: a természetes bájt, az egyszerűséget, a tisztaságot, a célszerűséget, amellyel ruházatunk kivívja az Ő tetszését.” Van már kulcsa a Mesteri Tervezőnek a ruhásszekrényedhez?
Ámen ✝️🛐🙏🕊
VálaszTörlés