2017. július 27., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - július 27 - CSÜTÖRTÖK - Jeremiás 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 33. fejezet 745. nap

Mivel azonban a király megalázta szívét Isten előtt, az Úr értékelte készségét, amellyel sietett bocsánatot és irgalmat kérni. Neki szólt ez az üzenet: "Mivel meglágyult a szíved, és megaláztad magad az Úr előtt, amikor meghallottad, hogy mit jelentettem ki erről a helyről és lakóiról, hogy milyen pusztulás és átok vár rájuk, megszaggattad ruhádat, és sírtál előttem, ezért én is meghallgatlak! - így szól az Úr. Ezért őseid mellé foglak tétetni, békességgel kerülsz sírodba, és nem látod meg azt a nagy veszedelmet, amelyet erre a helyre hozok" (2Kir 22:19-20).

Bízza a király a jövőt az Úrra; nem tudja megváltoztatni Jahve örök végzéseit. A menny megtorló ítéletének meghirdetésével azonban az Úr nem vonta meg a bűnbánat és reformáció lehetőségét. Jósiás megértette ebből, hogy Isten kész kegyelemmel mérsékelni a büntetést, és a király ezért elhatározta, hogy minden tőle telhetőt megtesz a szigorú reformok megvalósítására. Azonnal intézkedett egy nagy tanácsülés megtartásáról, amelyre meghívta Jeruzsálem és Júda véneit és elöljáróit a köznéppel együtt. A király a templom udvarán fogadta őket a papokkal és lévitákkal együtt.

Ennek a hatalmas gyülekezetnek a király személyesen olvasta fel mindazon igéket, melyeket "az Úr házában találtak" (2Kir 23:2). Elérzékenyülve, megtört szívvel, ünnepélyesen olvasta az üzenetet. Hallgatói mélyen megrendültek. A király arcán tükröződő érzéseknek, a tanítás komolyságának, a közelgő ítéletre való figyelmeztetésnek megvolt a hatása. Sokan elhatározták, hogy a királlyal együtt könyörögnek bocsánatért.

Jósiás javasolta, hogy a legfőbb tisztségviselők a néppel együtt ünnepélyesen fogadják meg az Úr előtt, hogy közös erőfeszítéseket tesznek igazi változások létrehozására. "Majd odaállt a király az oszlop mellé, és szövetséget kötött az Úr színe előtt arra nézve, hogy az Urat követik, parancsolatait, intelmeit és rendelkezéseit teljes szívvel és teljes lélekkel megtartják, és teljesítik a szövetség igéit, amelyek meg vannak írva abban a könyvben." A hatás nagyobb volt, mint amire a király számított: "És az egész nép elfogadta ezt a szövetséget" (2Kir 23:3).

Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 2

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:

Amikor 23 évesen elhatároztam, hogy Isten nélkül fogok élni, nem akartam bűnös ember lenni. Sőt, úgy hittem, hogy az ellenkezője fog történni. Az élet csodálatos lesz.

Tudjátok, annak ellenére, hogy a gyerekkoromat és ifjúságomat az Adventista egyházban töltöttem el, úgy éreztem, hogy már épp elég rosszat láttam az emberiségről, akárhol is szolgáltak a szüleim a világon. Láttam erkölcstelenséget, kapzsiságot, önbíráskodást és a legrosszabbat, képmutatást. Elhatároztam, hogy nem leszek olyan, aki mond valamit, de az ellenkezőjét teszi. Soha nem fogom magam jónak tettetni, miközben a bűneimet takargatom. Ugyanakkor úgy gondoltam, hogy kedvesebb és szeretőbb tudok lenni.

Néhány évig a tervem jól haladt. Kaptam egy egyszerű állást egy angol nyelvű hírújságnál Oroszországban, és elkezdtem gyorsan felfelé kapaszkodni a ranglétrán. Öt évvel később úgy éreztem, hogy mindent elértem, mert már második voltam a vállalatnál a ranglétrán, nagyobb lakásom volt, mint bárkinek, akit ismertem, és minden modern kori kényelmem megvolt, amit egy ember el tud képzelni.

Azonban a munkám és a vagyonom a bálványommá vált. Talán azt tűztem ki célul, hogy egy kedves, szerető ember leszek, de miután egy évtizedig Isten nélkül éltem, az egyetlen személy, akit kedvességgel és szeretettel halmoztam el, az én magam voltam. Mások talán úgy gondolták, hogy én egy jó ember vagyok, de valójában mindent csak a saját érdekemben tettem.

Jeremiás helyesen mondja: „és hiábavalóság után jártak, és hiábavalókká lettek” (Jeremiás 2:5).
                                        
Ima: „Szerető Istenünk, könnyen tudunk olyan dolgokra tekinteni, mint például egy szép hely, ahol kényelmesen lehet élni, egy jó munka, egy különleges barát, mivel úgy tűnik számunkra, hogy mindezek örömöt és kényelmet tudnak biztosítani. De megértem, hogy Nélküled minden világi dolog értéktelen bálvány, amely minket is értéktelenné tesz. Ma felismertelek téged, mint a Teremtőmet és Megváltómat. Tölts el engem a te Szentlelkeddel, és segíts, hogy felismerjem, hogy az én értékem is Tőled ered! Ámen.

Andrew McChesney
Oroszországban élő újságíró

104. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 33. fejezetéhez (július 23-29.).

A Jósiás király uralkodásának idejében történt megújulás, melyet a törvény felfedezése indított el, több fontos tanulságot tartalmaz:

Először, a törvény felfedezése arra késztette az embereket, hogy önként és örömmel vegyék fel újra a kapcsolatot Istennel. Néha Isten törvényére ellenségként tekintünk, amely tele van korlátozással és kárhoztatással. Az emberek bűntudatot éreznek miatta, és elidegenítik magukat Istentől, akit szigorúnak látnak, olyannak, aki az engedetlenkedőket szörnyű következményekkel fenyegeti. Itt azonban Isten leírását látjuk az útról, ami sikerhez vezet.

Másodszor, ha a törvényt ünnepeljük, az inkább egy nagyon szoros kapcsolatra vezet az Istennel, nem pedig ahhoz, hogy neheztelést vagy keserűséget tápláljunk Istennel szemben. Újra megismerni a törvényt egy új lehetőség arra, hogy a helyes irányba figyeljünk, átrendezzük a fontossági sorrendet, és újra elköteleződjünk az egy igaz Isten mellett.

Harmadszor, Istenhez közel lenni nem jelentette azt, hogy Isten követői mentesek lennének a traumát jelentő, végzetes gondoktól. Még ha tudták is, hogy a rabság a küszöbön állt, azok, akik meghallották a törvényt, megújulást akartak. Az Istennel való közeli kapcsolatra kezdtek törekedni, döntő felkészülésként a hamarosan várható fogságra. Visszagondolva Jézus tanítványaihoz intézett szavaira évszázadokkal később, ők is nehéz idők elé néztek, azzal a bizonyossággal, hogy Isten velük lesz. (Jn 16:33 „E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: én meggyőztem a világot.”)

Darold Bigger
elnöki asszisztens
Walla Walla University, USA
 Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése