2018. május 10., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - május 10 - CSÜTÖRTÖK - Az apostolok cselekedetei 16


Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Jézus élete 30. fejezet 1032. nap

Júdás a többi tanítvánnyal egyenlő eséllyel indult. Ugyanazokat a drága tanításokat hallgatta. Ám az igazság gyakorlati kivitelezése - amit Krisztus megkívánt - aszerint változott, hogy az megegyezett-e Júdás vágyaival, céljaival. Nem mondott le saját elképzeléseiről a mennyei bölcsesség javára.
Milyen szelíden bánt későbbi árulójával a Megváltó! Tanításában Jézus hangsúlyozta a jótékonyság elvét, ami a kapzsiság igazi gyökerébe vág. Lefestette Júdás előtt a telhetetlenség förtelmességét, s a tanítvány nemegyszer rádöbbent, hogy az ő jellemét rajzolta meg, az ő bűnére mutat rá, mégsem vallotta meg és hagyta el hamisságát. Önelégült volt, és ahelyett, hogy ellenállt volna a kísértésnek, folytatta tisztességtelen eljárásait. Krisztus élő példaként állt előtte, mivé lehet, ha javára fordítja az isteni közbenjárást és szolgálatot, ám a tanítások süket fülekre találtak Júdásnál.

Jézus nem bírálta élesen kapzsiságáért, hanem isteni türelemmel hordozta ezt a tévelygőt, még akkor is, amikor értésére adta, hogy nyitott könyvként olvas szívében. Bemutatta számára a helyes cselekvés legmagasabb indítóokait - ha elutasítja a mennyei világosságot, Júdásnak nem lesz mentsége.

Ahelyett, hogy a világosságban járt volna, Júdás inkább hibáihoz ragaszkodott. Gonosz vágyakat, a bosszú szenvedélyét, sötét, rosszindulatú gondolatokat táplált, míg Sátán teljesen hatalmába kerítette. Júdás megtestesítője lett Krisztus ellenségeinek.

Amikor kapcsolatba került Jézussal, még voltak olyan jellemvonásai, melyek áldást jelenthettek volna az egyház számára. Ha felveszi Krisztus igáját, az apostolok egyik vezetője lehetett volna, ezzel szemben amikor rámutattak hibáira, megkeményítette szívét, büszkén, lázadva, saját önző célkitűzéseit választotta, és így alkalmatlanná tette magát az Istentől néki szánt munkára.
Mindegyik tanítványnak súlyos fogyatékosságai voltak, amikor Jézus szolgálatába szólította őket. Még maga János sem - aki pedig a legszorosabb kapcsolatba került a szelíd, alázatos Megváltóval - volt természeténél fogva szelíd és hajlékony. Testvérével "mennydörgés fiainak" (Mk 3:17) nevezték. Míg Jézussal voltak, bármilyen csekély, Vele szemben tapasztalt megvetés fellobbantotta méltatlankodásukat, harciasságukat. Ingerültség, bosszú, bíráló lelkület mind-mind jelen volt a szeretett tanítványban is. Napról napra látta Jézus szelídségét, türelmét, hallotta tanításait az alázatosságról, hosszútűrésről, - mindez ellentétben állt saját erőszakos természetével. Szívét megnyitotta az isteni befolyás előtt, és nemcsak hallgatója, hanem megvalósítója is lett a Megváltó szavainak. Az ént elrejtette Krisztusban. Megtanulta viselni Krisztus igáját, hordozni a terhét.

Mai Bibliai szakasz: Az apostolok cselekedetei 16

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Pál egy lelkész volt vagy inkább misszionárius. Az első missziós útja során megtértek csoportjait gondozta Kis-Ázsiában, de szívében eldöntötte, hogy elmegy oda, ahova még Krisztus egyetlen követője sem jutott el. Jézus evangéliumáért bátor és félelemtől mentes volt. Tudta, hogy még a legkeményebb pogány is megváltozhat, megindíthatja őt az élő Isten kegyelme, hiszen Jézus őt magát is megváltoztatta. 

Istennek különleges terve volt Pállal. Tróásban Pál egy látomást kapott, hogy menjen Macedóniába, Görögország északi részére. Ez valóban messze volt otthonától! Filippiben, ahol a római veteránok egy kolóniája volt található, rájöttek arra, hogy a településen nincs zsidó zsinagóga, de találtak istentisztelőket, akik szombaton a folyó partján gyűltek össze. Nem kétség, hogy sokat imádkoztak Isten különleges vezetéséért. Nos, Lídia volt az, aki elsőként válaszolt az evangélium hívására, aki gazdag kereskedő volt, és ő lett az első európai megtérő. Sátán meglepődhetett. Rájött arra, hogy „betörtek a birodalmába” (Az apostolok története, 141. oldal), ezért ellentámadásba lendült egy jövendőmondó lány által, akit az ő lelke megszállt. A támadás nagyon egyértelmű volt. Ahelyett, hogy igaztalan dolgokat mondatott volna ki vele, igazat mondott az apostolokról. Egy démontól megszállt lány mutatja be az apostolokat, ami összezavarta az embereket, és pontosan ez az, amit Sátán akart. Amikor Pál elhallgattatta a démont, a lány tevékenységéből üzleti hasznot húzók letartóztatták az apostolokat és börtönbe vetették őket.    

Mi lenne, ha ez történt volna meg veled, miután hűségesen végezted volna Isten munkáját ott, ahová Isten egyértelműen küldött téged? Hajlamos lennél a csüggedésre ilyen helyzetben? Pál és Silás úgy küzdött a megkínzás és fájdalmak ellen, hogy imát énekeltek Isten dicsőítésére. Emlékszem arra, hogy évekkel ezelőtt, hogyan tanultam meg a leckét, hogy imát énekeljek az Úrnak (2Krón 20:21-22). Olvasd el a történet többi részét is: angyalok jöttek el, hogy meglátogassák őket, akik földregést idéztek elő, amikor földet értek. Jézus Lelkének édes jelenléte árasztotta el a börtönt, és minden rab hallgatta az énekeket és feszülten figyelték az apostolokat, akik egyetlen mozdulatot sem tettek meg azért, hogy megszabaduljanak. A börtönőr megdöbbent, amikor rájött arra, hogy a magasságos Isten szolgáinak a jelenlétében van, és bocsánatért és a megváltás ismeretéért könyörgött.

Filippiben Lídia és házanépe, a volt ördöngös szolgálólány, aki úgy döntött, hogy Krisztus követője lesz (Az apostolok története 142. oldal), a börtönőr és egész családja Jézus tanítványaivá lettek. Ezek az első európai keresztények, „az apostol által megtértek közül a filippiek voltak a legszeretetteljesebbek és leghűségesebbek” (Az apostolok története 257. oldal). Amikor Isten irányítja az életed, megtért emberek lesznek az eredmény.

Ron E. M. Clouzet

144. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE  30. fejezeteihez (május 6–12.).

Jánosnál, a tanítványnál nyoma sem volt a mai világra olyannyira jellemző cinizmusnak. Teljes bizalma volt Jézusban, és viszonzásul több bölcsességgel rendelkezett, mint a többi tanítvány. Ráadásul, a gyermeki hite miatt közelebb került Jézus szívéhez, mint a többiek – olyan hittel rendelkezett, ami annyira feltétlenül bízik Istenben, hogy nem hagy helyet a kétségeknek.

Felsőfokú tanulmányaimat folytatom hazám egyik vezető egyetemén. Folyamatosan olyan emberekkel vagyok körülvéve, akik azt állítják, hogy a véleményüket csak az értelem és a tapasztalás alakítja ki. Kigúnyolják az én hitemet, „vaknak” és irracionálisnak nevezik. Számomra azonban lehetséges, hogy feltétel nélküli hittel bírjak Istenben, az Ő tökéletes szavahihetősége miatt! Isten az Ézsaiás 46:9–10-ben megadja nekünk, hogy mi az a norma, ami alapján tesztelhetjük az Ő hűségét; név szerint a beteljesült próféciák, az Ő tanácsának bölcsessége és az Ő mindenhatósága mindenek felett.

Akár csak János, mi is kitárhatjuk a szívünket a Megváltó számára, és bízhatunk abban, hogy hűséges hozzánk Ő, aki győzelmet ígért a bűn fölött, amely oly könnyedén szorongat minket. Jánoshoz hasonlóan mi is teljes bizalommal lehetünk Jézusban, hogy Ő csak segíteni igyekszik, és véletlenül sem kárt okozni. Jánoshoz hasonlóan mi is bízhatunk benne, hogy hűséges hozzánk az, aki örök kapcsolatot ígért a Mennyei Atyánkkal. Ez pedig biztosan kielégíti valamennyi igényünket.

Eliza Maher
önkéntes, „Tedd és merd!” Ifjúsági tábor
Melbourne, Victoria, Ausztrália
Fordította Gősi Csaba


1 megjegyzés: