Higgyetek az Ő prófétáinak - szeptember 7 - HÉTFŐ - Ézsaiás 17

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 2. fejezet 1881. nap

AZ IGAZI ORVOS-MISSZIONÁRIUS

2. fejezet (2. rész) – A szolgálat napjai   

Az Igazság Napja nem azért sugárzott a világra, hogy dicsőségével elkápráztassa az érzékeket. Ezt olvassuk Krisztusról: "Az Ő kijövetele bizonyos, mint a hajnal" (Hós 6:3). A napfény némán és szelíden terül el a földön, hogy elűzze a sötétséget, és életre keltse a világot. Az Igazság Napja ugyanígy támad fel, "és gyógyulás lesz az Ő szárnyai alatt" (Mal 4:2).

"Ímé az én szolgám, akit gyámolítok,
Az én választottam, akit szívem kedvel" (Ésa 42:1).

"Erőssége voltál a gyöngének,
Erőssége a szegénynek szorongásában;
A szélvész ellen oltalom, árnyék a hévség ellen" (Ésa 25:4).

"Így szól az Úr Isten,
Aki az egeket teremté és kifeszíté,
És kiterjeszté termésivel a földet,
Aki lelket ád a rajta lakó népnek,
És leheletet a rajta járóknak;
Én, az Úr, hívtalak el igazságban,
És fogom kezedet,
És megőrizlek és népnek szövetségévé teszlek,
Pogányoknak világosságává.
Hogy megnyisd a vakoknak szemeit,
Hogy a foglyot a tömlöcből kihozzad.
És a fogházból a sötétben ülőket" (Ésa 42:5-7).
 
"A vakokat oly úton vezetem, amelyet nem ismernek,
Járatom őket oly ösvényeken, amelyeket nem tudnak;
Előttük a sötétséget világossággá teszem,
És az egyenetlen földet egyenessé;
Ezeket cselekszem velök, és őket el nem hagyom" (16. vers).
 
"Énekeljetek az Úrnak új éneket,
És dicséretét a földnek határairól,
Ti, a tenger hajósai és teljessége,
A szigetek és azoknak lakói.
Emeljék fel szavokat a puszta és annak városai,
A faluk, amelyekben Kédár lakik,
Ujjongjanak a kősziklák lakói,
A hegyeknek tetejéről kiáltsanak.
Adják az Úrnak a dicsőséget,
És dicséretét hirdessék a szigetekben" (10-12. vers).
 
"Örüljetek egek, mert az Úr végbe vitte,
Kiáltsatok földnek mélységei,
Ujjongva énekeljetek hegyek,
Erdő és benne minden fa;
Mert megváltá az Úr Jákóbot,
És Izraelben megdicsőíti magát" (Ésa 44:23).

Mai Bibliai szakasz: Ézsaiás 17

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2017&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2017&version=NT-HU

Ézsaiás sok fontos dolgot felsorol ebben a fejezetben. Moábon kívül más népeknek és városoknak is vannak problémáik, és az ellenük szóló üzeneteket Ézsaiásra bízta Isten. Néhány népet Izrael szintjére emel az Úr (3. vers). Damaszkusz problémájának gyökerét így fogalmazza meg a próféta ebben a fejezetben: „Mert elfelejtkeztél megszabadító Istenedről, és nem emlékeztél meg erős kőszáladról” (10. vers).

Damaszkusz népének ezt tudnia kellett volna. Izrael mellett éltek évekig, ismerték Isten kinyilatkoztatásait, a parancsolatokat, Isten történelmi tetteit, a szentély üzenetét, és mégis saját útjukat járták. Damaszkusz ismert volt népszerű oltárairól, és lakóinak ez volt a bűne (8. vers). A damaszkusziak csak az üzletre és saját érdekeikre összpontosítottak, és megfeledkezve Izrael Istenéről, oltárokat építettek a pogány népeknek, még Júdának is Aház idejében, aki saját maga ment Damaszkuszba, hogy lemásolhassa az ottani asszír oltárokat (2Kir 16:11). Isten nem nézi jó szemmel, ha a tiszta vallást a szomszédos népek kultúrájából átvett elemekkel megfertőzik. Viszont a damaszkusziak még másolatokat is készítettek az „anya istennőről”, Asheráról, tömjénezőkről és oltárairól (8. vers).

Tehát büntetés vár Damaszkuszra és a környező városokra. A közeljövőben Damaszkusz elesik és leromboltatik, a környező városokat pedig elfoglalják (1-2 vers). Ézsaiás Efráimhoz hasonlítja Damaszkuszt (3. vers). Tudjuk Ézsaiásról, hogy párhuzamosan írt, majd a részeket egybeszerkeszti, ezáltal egy fejezetben gyakran másik időben játszódó eseményre vált. Ez történik a 4-7. versekben is, ahol Krisztus második eljöveteléről is beszél, illetve arról, hogy mi minden fog Damaszkusz gonosz lakóival történni és mi lesz Szíria maradékával, azokkal akik hűségesek, miközben az északi királyságra az lesz jellemző, hogy „megvékonyul Jákób dicsősége” és a „húsa kövérsége megösztövéredik” (4. vers).

Az 5-6. versben Ézsaiás bemutatja a föld végső aratását.  Beszél a mezőn hagyott kalászokról, és az olajfák megrázása után ott maradt olajbogyókról. Más szavakkal: lesz egy Istenhez hűséges maradék, és ez a jó hír a rossz hírek között. A harmadik versben Ézsaiás azt mondja: „Siria maradéka úgy jár, mint az Izráeliták dicsősége”.  Vannak hűséges emberek azon a területen és ők hasonlóak lesznek a lelki Izráel dicsőségéhez. „Ama napon Teremtőjére tekint az ember, és szemei Izráel Szentjére néznek” (7. vers). Ez a maradék hasonló tulajdonságokkal bír mint Illés: nem tisztelik a népszerű bálványokat, az ökumenikus kultúrát, és nem veszik át a vallásos tárgyak divatját (8. vers).

Jézus második eljövetelekor az erős városok elhagyatottak lesznek, a földek pedig kietlenné válnak (9. vers). A vég idején, ahogy Ézsaiás mondja a 12-14. versekben, a nemzetek háborogni fognak, akár a tengerek az egész világra kiterjedő zavargások miatt. Ebben az időszakban jön vissza Krisztus, megdorgálja őket és ők elfutnak és szétszélednek, mint a pelyva a szélben (13. vers).

Ugyanezt a képet használta Jézus, hogy a gonoszokat jellemezze a második eljövetelének idején. Imádkozni fognak, hogy a hegyek omoljanak rájuk és rejtsék el őket Isten dicsősége elől. A második eljövetel eseményei gyorsan fognak történni, és mindennek hamar vége szakad. „Ha leszáll az est, rémületbe esnek, mire megvirrad, sehol sem lesznek” (14. vers). A gonoszok pusztulása után sátán egyedül marad ezen a sivár földön. Damaszkusz városa tehát azon gonoszok sorsát példázza, akik sátán szavaira hallgatnak.

Szerető Istenünk! Van egy hazánk, amely ragyogóbb, mint a Nap; s ahol örökké élhetünk tökéletes harmóniában Veled. Az élet minden öröme ott fog beteljesedni. Urunk, támogass minket, hogy ott lehessünk azon a dicső eseményen, amikor az összes fájdalom és bánat örökre megszűnik! Ámen.

Koot van Wyk

266. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN   2. fejezetéhez (szeptember 6-12.).

A mi Megváltónk jó mintája volt a könyörületességnek, gyengédségnek és alázatosságnak, miközben önzetlenül szolgálta az emberiséget. Jézus mennyei Atyja dicsőségének jelképe volt, nem pedig a sajátjának. Amikor a kereszten szenvedett, egyszer sem tett csodát, hogy kedvezzen magának, és enyhítse kínszenvedéseit. Ez a fejezet egy régi fiatal, önkéntes misszionárius dalra emlékeztet: „ÖRÖM – Jézus elsőként, a többiek utána, te magad utoljára.” (Az angolban a kezdőbetűk az ÖRÖM szót adják ki.)

Amikor Jézus az emberek között élt, az emberiség iránt érzett szeretetet testesítette meg, amely nem, kor, faj és nyelv felett áll. Nemcsak testi és mentális betegségeket gyógyított, hanem enni adott az éhezőknek, és lehetővé tette, hogy a megfáradtak megpihenhessenek. Péter anyósának meggyógyítása során egy érintésre azonnal visszatért annak egészsége. Frissen szerzett elevenségével a Gyógyítóját és tanítványait szolgálta.

Krisztus szolgálatait egyszerűséggel teljesítette. Minthogy természetfeletti hatalommal rendelkezett, megsokszorozhatta volna a kenyeret levelekkel és kövekkel. Ő azonban a gyermek öt kenyerét és két halát választotta. Ő volt az élet kenyere; ők pedig emberek halászai lettek. Megparancsolta, hogy etessék meg a tömeget, és azzal látta el őket, ami már ott volt.

Krisztus elhordozta minden gyengeségünket. Az ő sebeivel gyógyulánk meg. Hát mi ne keljünk-e fel teljes erőbedobással, hogy a gyógyítónkat és Megváltónkat szolgáljuk? Mikor együttműködünk vele, ahogyan Ő tette az Atyjával, minden dicsőség Ő rá száll, hiszen mi csak az Ő keze és lába vagyunk. 

Ruth Haamankuli

Egészségügyi szolgálatok igazgatója és gyülekezeti vén, Minnetonka Hetednapi Adventista Egyház, Minnesot

Fordította Gősi Csaba