Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 9. fejezet 1935. nap
AZ
ORVOS-MISSZIONÁRIUSOK ÉS MUNKÁJUK
9. fejezet (7. rész) – Tanítás és gyógyítás
Magasztald fel Jézust, és kiáltsd: "Ímé az Istennek ama Báránya, aki elveszi a világ bűneit!" (Jn 1:29). Csak Ő tudja kielégíteni a szív sóvárgását, és csak Ő tud békét teremteni a lélekben.
A világ minden embere között a reformátoroknak kell a legönzetlenebb, legkedvesebb, legudvariasabb embereknek lenniük. Életükben meg kell látszania az önzetlen cselekedetekben kifejeződő igazi jóságnak. Istennek az a munkása, aki udvariatlan, aki türelmetlenül kezeli a tudatlanságot és a makacsságot, aki elhamarkodva szól vagy meggondolatlanul cselekszik, úgy bezárhatja a szívekhez vezető ajtót, hogy soha többé nem kerülhet közel hozzájuk.
Amilyen lágyan hullik a harmat és a csendes eső a hervadó növényekre, olyan szelídek legyenek szavaink, amikor embereket igyekszünk tévelygésüktől megszabadítani. Isten azt akarja, hogy először a szívet nyerjük meg. Mondjuk az igazságot szeretettel, és bízzunk abban, hogy Isten hatalma alkalmassá teszi beszédünket az élet megreformálására. A Szentlélek a megfelelő helyre juttatja el a szeretettel mondott szavakat.
Mi természettől fogva én-központúak és önfejűek vagyunk, de amikor megtanuljuk azt a leckét, amire Krisztus akar megtanítani minket, akkor az Ő természetének részeseivé válunk; és ettől kezdve az Ő életét éljük. Krisztus csodálatos példája, páratlan gyöngédsége - hogy együttérez másokkal, sír a sírókkal, örül az örülőkkel - nagy hatással van azok jellemére, akik őszintén követik Őt. Kedves szavakkal és tettekkel megpróbálják könnyűvé tenni az utat a fáradt lábak előtt.
„Az Úr Isten bölcs nyelvet adott énnékem, hogy tudjam erősítni a megfáradtat beszéddel" (Ésa 50:4).
Körülöttünk szomorú szívű emberek vannak. Mindenütt - itt is, ott is - megtaláljuk őket. Keressük meg ezeket a szenvedőket, és mondjunk vigasztalásul az ő helyzetükhöz illő szavakat! Legyünk mindig jó eszközök, akikből üdítő vízként árad a részvét. Senki se felejtse el, hogy mások életében is vannak a halandók szeme elől elrejtett fejezetek! "Naplójuk" kíváncsi szemektől eltakart szomorú történeteket őriz. Hosszú kemény harcokról, lehangoló körülményekről, talán családi bajokról szól, amelyek napról napra csökkentik a bátorságot, a bizalmat és a hitet. Az élet csatáját kilátástalanul vívók erősíthetők kis figyelmességekkel, amelyek csak szeretetteljes fáradozásba kerülnek. Egy igaz barát erős, segítőkész kézszorítása többet ér nekik, mint az arany vagy az ezüst. A kedves szavakat angyalok mosolyaként fogadják.
Tömegek küszködnek a szegénységgel, és kénytelenek kis fizetségért kemény munkát végezni. Így is csak az élet legfontosabb szükségleteit tudják kielégíteni. A jobb dolgok reménye nélküli gürcölés és nélkülözés teszi terhüket majdnem elviselhetetlenné. Gondterheltek és lesújtottak; nem tudják, hova forduljanak segítségért. Érezz velük együtt próbáikban, szívfájdalmukban és csalódásukban! Így lehetőséged nyílik arra, hogy segíts rajtuk. Beszélj nekik Isten ígéreteiről, imádkozz velük és értük, ébressz bennük reményt!
Amikor a lélek beteg és a csüggedt szív már alig ver, a
Megváltó úgy tekinti a vigasztaló, bátorító szavakat, mintha azokat neki
magának mondták volna. Amikor a szívek felvidulnak, a mennyei angyalok örömmel
nyugtázzák azt.
A Úr korszakról korszakra fel akarja ébreszteni az emberek lelkében mennyei testvériségük tudatát. Legyél Isten munkatársa! Amikor a világon eluralkodik a gyanakvás, és az emberek elhidegülnek egymástól, Krisztus tanítványai tanúsítsanak olyan lelkületet, amilyen a mennyben uralkodik!
Szólj úgy, ahogy Ő szólna, cselekedj úgy, ahogy Ő cselekednék! Mindig tükrözd vissza kedves jellemét! Mutasd meg azt a végtelen szeretetet, amely minden tanításának és az emberekkel való kapcsolatának az alapja. A legszerényebb munkás is, ha Krisztussal együttmunkálkodik, olyan húrokat pengethet meg, melynek rezgése a föld végső határáig elhallatszik, és dallama az örök korszakokon át elhat.
Mennyei lények várnak arra, hogy emberi eszközökkel
együttműködve megmutathassák a világnak, mivé válhatnak emberek, és Istennel
egységben mit valósíthatnak meg pusztulásba rohanó lelkek megmentéséért. Isten
korlátlanul fel tudja használni azt az embert, aki énjét megtagadva szabad
teret enged szívében a Szentlélek munkájának, és teljesen Istennek szentelt
életet él. Azok, akik testüket, lelküket és egész lényüket Isten szolgálatára
szentelik, állandóan új fizikai, szellemi és lelki erőt kapnak. A menny
kimeríthetetlen tárháza áll rendelkezésükre. Krisztus nekik adja saját Lelkének
éltető leheletét, saját életét. A Szentlélek mennyei erővel
ruházza fel őket, hogy értelmükben és szívükben munkálkodjék. A nekünk adott kegyelem által olyan győzelmeket érhetünk el, amelyek saját téves nézeteink, jellemhibáink, kishitűségünk miatt lehetetlennek látszottak.
Mindenki, aki semmit vissza nem tartva felajánlja magát az Úr szolgálatára, felbecsülhetetlen eredmények eléréséhez kap erőt. Isten csodálatos dolgokat fog tenni értük. Úgy munkálkodik értelmükben, hogy már ezen a világon is látható lesz életükben az eljövendő élet ígéreteinek beteljesedése.
Örül a pusztaság és virul, mint őszike.
Virulva virul és örvend ujjongva,
A Libánon dicsősége adatott néki,
Kármel és Sáron ékessége;
Meglátják ők az Úrnak dicsőségét,
Istenünk ékességét.
Erősítsétek a lankadt kezeket,
És szilárdítsátok a tántorgó térdeket.
Mondjátok a remegő szívűeknek:
Legyetek erősek, ne féljetek!
Ímé, Istenetek...
Akkor a vakok szemei megnyílnak,
És a süketek fülei megnyittatnak,
Akkor ugrándoz, mint szarvas, a sánta,
És ujjong a néma nyelve,
Mert a pusztában víz fakad,
És patakok a kietlenben.
És tóvá lesz a délibáb,
És a szomjú föld vizek forrásivá...
És lesz ott ösvény és út,
És szentség útának hivatik:
Tisztátalan nem megy át rajta;
Hisz csak az övék az;
Aki ez úton jár, még a bolond se téved el.
Nem lesz ott oroszlán,
És a kegyetlen vad nem jő fel reá,
Nem is található ott,
Hanem a megváltottak járnak rajta!
Hisz az Úr megváltottai megtérnek,
És ujjongás között Sionba jönnek;
És örök öröm fejükön,
Vigasságot és örömet találnak;
És eltűnik fájdalom és sóhaj" (Ésa 35:1-10).
Mai Bibliai szakasz: Jeremiás 5
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%205&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%205&version=NT-HU
Isten sokkal jobban megáldott, mint megérdemelném. Jó egészséget adott nekem, szerető szülőket és barátokat, még anyagi javakat is. Néha mégis azon tűnődöm, kimaradtam-e valamilyen áldásból, leginkább szellemi téren.
Bizonyos, hogy a Jeremiás korában élő izraeliták sem hitték jobban, mint a mai országok népei, hogy bűneik miatt nem részesülnek áldásokban. Jeremiás azonban másként szólt. Emlékeztette az izraelitákat, hogy Isten adta nekik az őszt és a tavaszt, az esőt, ami a jó termést biztosítja. „Bűneitek fordították el ezeket tőletek, vétkeitek fosztottak meg titeket e jótól!” (25. vers).
Tetteinknek következményei vannak. Ez a természet alaptörvénye. Ezért szól így a közmondás: „Ki mint vet, úgy arat.” Azt jelenti, hogy ha megölsz valakit, vagy lopsz, akkor megbüntetnek érte. Ha mérgesen kiabálsz valakivel, ő visszakiabálhat rád, vagy legalábbis rossz érzései lesznek veled szemben. Hasonlóképpen egy mosoly is jó eséllyel széppé teheti valakinek a napját.
A bűnnel kapcsolatban Jeremiás emlékeztet minket arra, hogy a rossz cselekedeteink miatt nem áradhat ránk a Menny áldásainak teljessége. Isten nem áraszthatja jóságát olyanokra, akik akarattal engedetlenek vele szemben.
Imádságom: Drága Istenem, a bűneim fosztottak meg a Te jóságodtól. Kérlek, segíts, hogy hallgassak rád és Neked engedelmeskedjem, nem azért, mert több áldást szeretnék, hanem mert Te tudod, mi a legjobb számomra a boldogsághoz. Kérlek, segíts, hogy engedelmeskedjek, mert szeretlek, és töltsd be a napom jóságoddal! Ámen.
Andrew McChesney
273. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN 9. fejezetéhez (október 25-31.).
A Bibliában több alkalommal az áll, hogy Jézus „könyörületességre indult”. A „könyörületesség” szó latin tövének más a jelentése, mint az együttérzésnek vagy a megszánásnak. Együtt szenvedést jelent. Krisztus nem pusztán „sajnálatot érzett azok iránt”, hanem „együttérzett azokkal”, akikkel kapcsolatba került. A szó jelentése erősebb, mint pusztán egy érzés. Tartalmazza a vágyat, hogy enyhítse a szenvedést. Krisztus valóban viseli a betegségeinket, és hordozza fájdalmainkat. Ézsaiás 53:4. Megindul a gyarlóságainkon, hiszen velünk együtt éli meg azokat.
Jézus az életét adta, hogy megerősítsen minket az élet viharaiban, jobb útra tanítson minket, és életet, egészséget, reményt vigyen az életünkbe, hogy mi is meg tudjunk másokon „indulni”. A megpróbáltatások az élet részét képezik, különösen azok számára, akik tanítók, és a lelkek súlyos terhét cipelik. Ennyi szenvedés nagy rejtély, Isten azonban tudja és fogja is jóra használni: „Mindazok, akik ezen a földön őszinte szívvel szolgálják Istent, előkészítő képzést kapnak a bánat iskolájában. Minél mélyebb a bizalom és magasabb szintű a szolgálat, annál személyesebb a próba és szigorúbb a fegyelmezés.” Nevelés 151.4 Krisztus megtapasztaltatja velünk, hogy mit jelent „könyörületességre indulni”, hogy őszintén meginduljunk, ahelyett, hogy pusztán együttérzést vagy empátiát éreznénk. Ez a fajta könyörületesség kiterjed azokra is, akiket nem szoktunk szeretni, a szenvedőkre, a bűnösökre és a szerethetetlenekre.
Tanítson meg minket az Isten könyörületességre indulni!
Ámen!
VálaszTörlésÁmen ✝️🛐🙏🕊
VálaszTörlés