Higgyetek az Ő prófétáinak - július 21 - PÉNTEK - Zsoltárok 76

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Zsoltárok 76 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+76&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+76&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    A haragvó Isten és a haragvó ember. Ez a zsoltár említi Isten haragját és az ember haragját, azonban ez a kettő merőben eltér egymástól. Valaki úgy fogalmazta meg, hogy a harag a reakciónk arra, amikor akadályoznak bennünket célunk elérésében. Isten is reagál arra, amikor akadályozzák Őt célja elérésében (az emberek megmentésében), mi is reagálunk arra, amikor akadályoztatva vagyunk céljainkban, de a két reakció egészen más. Mi ingerlékenyek leszünk, dühöngünk, meg akarjuk torolni a bennünket ért sérelmeket, Isten pedig úgy reagál, hogy mindent megtesz annak a megmentéséért, aki céljait akadályozza. Isten haragja eredményeképpen sokan ott lesznek Isten országában, akik egyébként nem lennének ott. Mi haragunkban kirekesztünk, Isten haragjában bevon.    

2.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    akit ismernek Izrael határain belül és azon kívül. Istent ismerni egyenlő az üdvösséggel, az örök élettel. Szerte a világon sokan vannak, akik megismerik Istent, megszeretik és szövetségre lépnek Vele

b.    aki ragyogó és nagyobb a hegyeknél

c.    akinek ítéletére elcsendesül a föld

d.    akinek dorgálásától ledermed az ellenség

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 19. fejezet

19. fejezet – A SÖTÉTSÉGEN ÁTSUGÁRZÓ FÉNY (6. rész)

William Miller és társai nem értették teljesen az általuk tolmácsolt üzenet tartalmát, akárcsak az első tanítványok. Az egyházban régóta meghonosodott tévedések gátolták meg őket abban, hogy a prófécia egyik fontos tételét helyesen értelmezzék. Ezért, jóllehet hirdették azt az üzenetet, amelyet Isten általuk küldött a világnak, de mivel félreértették, csalódtak.

A Dán 8:14 - azaz a "kétezer és háromszáz estvéig és reggelig, azután kiderül a szenthely igazsága" - magyarázásánál Miller azt az általánosan elfogadott nézetet alkalmazta, hogy a föld a szenthely. A szenthely megtisztításán pedig azt értette, hogy az Úr eljövetelekor a föld tűz által megtisztul. Amikor tehát látta, hogy a próféta pontosan megjövendöli a 2300 nap végét, arra a következtetésre jutott, hogy a 2300 nap vége egybeesik a második advent időpontjával. Azért tévedett, mert osztozott a szenthelyről vallott közhiedelemben.

A jelképes szolgálati rendben, amely Krisztus áldozatának és papságának árnyéka, a szenthely megtisztítása a főpap utolsó szolgálata volt az évi szolgálatok körforgásában. Az engesztelés záró cselekménye Izrael bűnének eltávolítása volt. Ez a cselekmény előremutatott annak a szolgálatnak a záró eseményére, amellyel Főpapunk a mennyben eltávolítja, illetve eltörli népének a mennyei feljegyzésekben nyilvántartott bűneit. Ez a munka vizsgálatból és ítéletből áll; és közvetlenül az előtt történik, hogy Krisztus "eljön az ég felhőiben hatalommal és nagy dicsőséggel"; mert amikor eljön, már mindenkinek az ügye eldőlt. Jézus ezt mondja: "Az én jutalmam velem van, hogy megfizessek mindenkinek, amint az ő cselekedete lesz" (Jel 22:12). A második adventet közvetlenül megelőző ítéletet az első angyali üzenet így hirdeti meg: "Féljétek az Istent, és néki adjatok dicsőséget; mert eljött az Ő ítéletének órája" (Jel 14:7).

Akik ezt az intő üzenetet hirdették, azok a megfelelő üzenetet a megfelelő időben tolmácsolták. Az első tanítványokhoz hasonlóan Dán 9. fejezetének próféciájára alapozva hirdették: "Bétölt az idő, és elközelített az Istennek országa", és közben nem ismerték fel ugyanebben az igében a Messiás haláláról szóló jövendölést. Miller és társai is a Dán 8:14 versére és Jel 14:7 versére alapozott üzenetet hirdették, és nem vették észre, hogy van még más is Jel 14. fejezetének üzenetében, amit az Úr adventje előtt szintén hirdetni kell. Miként a tanítványok tévedtek abban, hogy Isten a hetven hét végén felállítja országát, az adventhivők is rosszul tudták, hogy milyen esemény következik be a 2300 nap lejártakor. Mindkét csoport egy közhiedelmet fogadott el, azaz vallotta azokat a korabeli tévedéseket, amelyek elvakították az ember elméjét az igazsággal szemben. Mindkét csoport Isten akaratát teljesítve hirdette az általa küldött üzenetet, és mindkettő a saját tanítását félreértve csalódott.