2023. július 29., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - július 29 - SZOMBAT - Zsoltárok 84

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Zsoltárok 84 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+84&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+84&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.   Isten háza nyújtja a legnagyobb biztonságot. A zsoltáros vágyik Isten házába, mert ott Istennel találkozik. Ahol Isten van, jelen van mindaz, ami Isten és amivel Isten rendelkezik. Felsorolni is nehéz lenne mindezt. De gondoljunk az igazi szeretetre, gondoskodásra, oltalomra, megbecsülésre, értékelésre, elfogadásra, vezetésre, bölcsességre. Ezeket úgy igazi teljességben sehol a világon nem találjuk meg csak Istennél. Sokan nem nála keresik, és üres az életük. Viszont Isten tudomásunkra hozza, hogy Hozzá mindig mehetünk, és Ő készségesen fogad.

2.   Isten lakóhelye vonzó. A zsoltáros úgy fogalmazza meg vágyódását Isten temploma iránt, mint a legerősebb honvágyat. Azok, akik nem Jeruzsálemben laktak, nem tudtak élni azzal a lehetőséggel, hogy minden nap vagy minden héten elmentek a templomba. A legtöbb férfinak évente háromszor adatott meg ez a tapasztalat. Ez a zsoltár leírja a templomba való megérkezés folyamatát és minden fázisának érzéseit?

a.   Hazavágyódó látomás Isten házáról. A zsoltáros kívánkozik Isten házába.

b.   Úton Jeruzsálembe és a templomba. Az út nem volt könnyű és veszélyektől mentes, mégis egy szép tapasztalat volt számukra

c.    Megérkezés a vágyak és az imádság színhelyére. A beteljesülés örömét jelenti, Isten közelségét, az ima lehetőségét, annak a lehetőségét, hogy kéréseket lehessen megfogalmazni Istenhez.    

3.   Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.   akinek lakóhelye vonzó

b.   akinek közelségében még a madarak is biztonságban érzik magukat

c.    akinek közelségében élni boldogság

d.   akinek a barátai még a siralom völgyében is biztonságban haladnak

e.   akihez meg lehet érkezni a nehézségek ellenére is

f.     aki nem vonja meg javait azoktól, akik megfelelően tudnak élni azokkal

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 20. fejezet

20. fejezet – A NAGY VALLÁSI ÉBREDÉS (7. rész)

Általában a gyülekezet legszerényebb és leghívebb tagjai fogadták el először az üzenetet. Akik kutatták a Bibliát, kénytelenek voltak meglátni a népszerű próféciaszemlélet bibliátlan jellegét; akik nem álltak a papság befolyása alatt, akik Isten szavát személy szerint kutatták, azoknak az adventről szóló tanítást csak össze kellett vetniük a Szentírással, hogy felismerjék rajta a menny pecsétjét.

Sok embert üldöztek hitetlen testvéreik. Egyesek csak azért hallgattak reménységükről, hogy egyházi állásukat megtarthassák. Mások azonban érezték, hogy Isten iránti hűségük nem engedi, hogy elrejtsék azt az igazságot, amelyet Isten rájuk bízott. Nem volt kevés azoknak a száma, akiket kizártak a gyülekezetből, csupán azért, mert megvallották, hogy hisznek Krisztus eljövetelében. Azoknak, akik e hitpróbát elviselték, nagyon értékesek voltak a próféta szavai: "Így szólnak testvéreitek, akik titeket gyűlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsősége, hogy lássuk örömötöket; de ők megszégyenülnek" (Ésa 66:5).

Isten angyalai mélységes érdeklődéssel kísérték az intés hatását. Amikor az egyházak egyetemesen elutasították az üzenetet, az angyalok szomorúan fordultak el tőlük. De sokan voltak, akiket még nem tett próbára az advent igazság. Sok embert megtévesztett a férj vagy a feleség, félrevezettek a szülők vagy a gyermekek. Elhitették velük, hogy még az is bűn, ha meghallgatják az adventhivők "eretnek" tanításait. Isten megparancsolta angyalainak, hogy híven őrizzék e lelkeket, mert Isten trónjától újabb világosság fog rájuk sugározni.

Azok, akik elfogadták az üzenetet, kimondhatatlan vágyakozással várták Megváltójuk jövetelét. Az idő, amikorra várták, a küszöbön volt. Békés komolysággal várakoztak. Nyugodt szívvel élvezték az Istennel való áldott közösséget. Ez záloga volt annak a békességnek, amelyben Isten dicső országában lesz részük. Akik ilyen reménységgel és bizalommal vártak, nem tudják elfelejteni a várakozás drága óráit. A meghatározott idő előtt néhány héttel már nem sokat törődtek evilági ügyeikkel. Az őszinte hivők gondosan megvizsgálták szívük minden gondolatát és érzését, mint a halálos ágyán fekvő ember, akinek már csak néhány órája van hátra. Nem készültek "mennybemeneteli ruhák", de mindnyájuknak az a belső bizonyosság volt a fontos, hogy elkészültek a Megváltó fogadására. Fehér ruhájuk lelkük tisztasága volt; a jellem, amelyet Krisztus engesztelő vére a bűntől megtisztított. Bárcsak most is megvolna még Isten állítólagos népénél ez az önvizsgáló lelkület, ez a komoly, őszinte hit! Ha továbbra is az Úr előtt megalázva magukat, tárták volna könyörgéseiket a kegyelem királyi széke elé, sokkal gazdagabb tapasztalatokban lett volna részük. Túl keveset imádkoznak, túl kevesen ítélik el igazán bűneiket, és az élő hit hiánya miatt sokan nélkülözik azt a kegyelmet, amelyet Megváltónk oly gazdagon kínál.

Isten próbára akarta tenni népét. Keze eltakart egy hibát, amelyet a prófétikus időszakok kiszámításánál ejtettek. Az adventhivők nem jöttek rá a tévedésre, de a legképzettebb ellenségeik sem. Az utóbbiak ezt mondták: "A próféciai időszakok kiszámítása helyes.

Valami nagy esemény előtt állunk, de nem az előtt, amit Miller úr jövendöl. A világ megtérése következik, nem pedig Krisztus második adventje. "

A várt idő elmúlt, és Krisztus nem jelent meg, hogy népét megszabadítsa. Akik Megváltójukat őszinte hittel és szeretettel várták, keservesen csalódtak. Isten szándéka mégis megvalósult. Isten próbára tette azokat az embereket, akik azt állították, hogy várják Krisztus visszatértét. Sok embert csak a félelem, nem pedig szentebb indíték sarkallt. Hitvallásuk nem érintette szívüket és életüket. Amikor a várt esemény elmaradt, ezek az emberek azt mondták, hogy nem is csalódtak. Sohasem hitték, hogy Krisztus eljön, és az elsők között gúnyolódtak az igaz hivők fájdalmán.

De Jézus és a mennyei sereg szeretettel és együttérzéssel nézte a megpróbált, hűséges, de csalódott embereket. Ha a látható és láthatatlan világot elválasztó fátyol fellebbent volna, angyalokat láttak volna, akik közel húzódtak ezekhez az állhatatos lelkekhez, és Sátán nyilai ellen védték őket.

2 megjegyzés: