Itt
találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Új olvasmány a fejezet végén a Próféták
és királyok 1. fejezetéhez
Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 1. fejezet 539. nap
1.
Salamon
Dávid és
Salamon uralkodása idején Izráel erős nemzetté vált, és sok alkalma volt arra,
hogy nagy befolyását az igazság és jogosság érdekében érvényesítse. Jahve nevét
dicsőítették és tisztelték. Minden remény megvolt annak a célnak elérésére,
amelyért Isten Izráelt az ígéret földjére telepítette. Akadályok tűntek el az útból.
Pogány országok lakói, akik azért jöttek, hogy megtalálják az igazságot,
elégedetten távoztak. Emberek tértek meg; Isten földi egyháza terebélyesedett
és virágzott.
Dávid
életének utolsó éveiben már Salamon ült Izráel trónján. Atyja lemondott javára;
őt kenték fel és tették meg királynak. Sokat ígérő ifjúként kezdte
pályafutását. Isten azt akarta, hogy erőről erőre, dicsőségről dicsőségre
jusson, és egyre inkább megközelítse Isten jellemét, hogy népét a mennyei
igazság őrzőjeként kapott szent megbízatása teljesítésére késztesse.
Dávid
tudta, hogy Isten magasztos célja Izráellel csak akkor valósul meg, ha
uralkodói a néppel együtt meg nem szűnő éberséggel igyekeznek az eléjük tárt
norma elérésére. Tudta, hogy az ifjú uralkodó csak akkor tud megfelelni megbízatásának,
amivel Isten megtisztelte, ha nem csupán katona, államférfi és uralkodó, hanem
erős, jó, az igazság tanítója és a hűség mintaképe.
Dávid
szeretettel, de nyomatékosan kérlelte Salamont, hogy legyen határozott és nemes
lelkű; tanúsítson irgalmat és szeretetet alattvalói iránt; dicsőítse meg Isten
nevét a föld népeivel való minden eljárásában, és mutassa meg, hogy milyen szép
a szent élet. A sok próba és a figyelemre méltó tapasztalat, amelyet Dávid
átélt, megtanította a nemesebb erények értékelésére, és kimondatta vele
Salamonhoz intézett utolsó felhívásában: "...Az emberek igaz uralkodója,
az istenfélő uralkodó olyan, mint a fölkelő nap reggeli fénye, mint a felhőtlen
reggel, melynek sugarától eső után fű zöldül a földön" (2Sám 23:3-4).
Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 62
Csodálatos erővel kezdődik ez a zsoltár,
amint Dávid bizonyítja elkötelezettségét és hitét Isten felé. Dávid nyomatékosan
leszögezi, hogy csak egyetlen személy van, akire rábízhatja magát, akire várhat
és akiben megbízhat, és Ő nem más, mint Isten. Ha várnia kell, akkor várni fog
türelmesen és békésen. Dávid bemutatja az Egyetlenbe vetett bizalmát, akire
vár, s akiről így vall: Ő a „szabadulásom,” „kősziklám” és „oltalmam.” Itt,
ahol Dávid átadja magát, kijelenti, hogy „azért nem rendülök meg felettébb.” A
hite és a tapasztalatai Istenben teszik rendíthetetlenné. Dávid ezen magabiztos
függése Istentől az a biztos alap, amelyen állva le tudja győzni ellenségeit,
látja a sorsukat, és le tudja leplezni a hátsó szándékaikat.
Az első és második versben Dávid zenével
nyitja a zsoltárt. Tisztelete és imája bőségesen árad szívéből Isten felé,
ahogy tanúskodik Istenről, a „dicsőségéről,” aki az ő „erős kősziklája” és
„menedéke.” Az a szépség és erő, amivel ezeket a szavakat leírták (2-3, 6-7.
vers) éreztetik a lelki növekedés és bizalom mélységét, amelyek az ember egész
életén át fejlődnek. Ezeken keresztül tanúsítja Dávid, hogy egyedül Isten nem
hagyja el sohasem. Azt szeretné, hogy mások is teljesen megbízzanak Istenben,
és azt a tanácsot adja, hogy lépjenek be Isten menedékhelyére – egészen kitárt
szívvel. Kiemeli, mennyire fontos, hogy egyedül csak Istentől függjünk és eközben
kifejti, hogy kiben nem lehet megbízni és mi az önfüggőségünk gyökre: a hatalom
és a pénz csábítása. Megerősíti tisztségének élettapasztalatait, alázatosan
elismeri Isten fennhatóságát, kegyelmét és igazságos ítéletét.
Ahogy Dávidnak is, úgy nekünk is jönnek
rosszabb időszakok az életünkben. Akár ravasz ellenfelek, egészségügyi, anyagi
problémák, akár veszteségek, tragédiák, vagy egy látszólag megválaszolatlan
ima. A zsoltár legfontosabb mondanivalója az, hogy egyedül Ő a mi lelki és
testi Megváltónk. Alázzuk meg magunka és bízzunk benne! Várjunk rá nyugodtan és
békességben! Emlékezzünk meg hűséges tetteiről és mondjuk el azokat! Számoljunk
be az világnak Istenről, így mindenki hallja, hogy vágyódunk utána, mint
Megváltó, Szikla, Erősség, és Oltalom után. Használjuk az ő szavát, mint
kardot, hogy harcolhassunk bármi és bárki ellen, aki gyengíti a kitartásunkat
Istenben a nehéz időszakok alatt!
Szerető
Uram, segíts, hogy úgy tudjak benned hinni, ahogy kellene! Segíts, hogy
kívánjam az ígéreteidet és elfogadjam őket! Segíts, hogy biztosan tudjam várni
a te tökéletes időzítésedet. Add, hogy erőteljesen és mozdíthatatlanul álljak a
te jelenlétedben kegyelmeddel védve! Ámen.
Stephanie Sheehan
Southern Adventist
University
75. heti
olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK
1. fejezetéhez (január
1-7.).
Amikor Dávid királyt
Salamon követte, Izrael abba a helyzetbe került, hogy Isten megvalósítja azt,
amit eltervezett. Izraelt olyan útvonalak kereszteződésébe helyezte, ahol az
igaz Istenről szóló üzenetet eljuttathatja az egész világnak.
Miközben Salamon
felnevelkedett, az Isten törvénye iránti engedelmességben élt. És most eljött
az idő, hogy átvegye a trónt. Apja, Dávid király és tanácsosai átadták neki az
Izrael feletti uralkodással járó feladatokat. Ez az uralom gyors gondolkodást,
finom lelket és igazi jellemet követelt meg. Egy álomban Salamon alázatosan
megnyitotta a szívét Isten előtt, és bölcsességet kért Tőle. Isten örömmel tett
eleget Salamon kérésének.
Mi egy olyan időben
élünk, ahol a világ érett arra, hogy meghallja a remény és a szeretet üzenetét.
Nekünk is arra van szükségünk, amire Salamonnak is szüksége volt, hogy Izraelen
uralkodjon: egy olyan elmére, amely képes az üzenetet továbbadására, gyöngéd
lelkületre azok irányában, akikkel találkozunk és olyan jellemre, amely tükrözi
Megváltónkat. Milyen alázatra késztető az, amikor az üzenet céljára gondolunk!
De Salamonhoz hasonlóan mi is megnyithatjuk szívünket Isten előtt, és
bölcsességet kérhetünk. Isten örömét leli abban, hogy meghallgassa ezt az imát.
"Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen
bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek,
és meg is kapja" (Jak 1:5). "Alázzátok
meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal titeket" (Jak 4:10)
Arlene Campbell
fődiakonissza
Holly hetednapi adventista gyülekezet
Michigan USA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése