Itt
találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 1. fejezet 543. nap
Azok,
akik ma bizalmi állást töltenek be, igyekezzenek megtanulni azt a leckét, amire
Salamon imája tanít. Minél magasabb a betöltött munkakör, minél nagyobb
felelősséget kell hordozniuk, annál messzebbre hat befolyásuk, és annál jobban
kell Istenre támaszkodniuk. Sohasem szabad elfelejteniük, hogy a munkába
szólítással együtt kapják azt a felhívást is, hogy meggondoltan, vigyázva
járjanak embertársaik előtt. Tanulóként kell Isten előtt állniuk. A tisztség
nem teszi szentté a jellemet. Isten megdicsőítése és parancsolatainak
megtartása teszi igazán naggyá az embert.
Nem
személyválogató az az Isten, akit szolgálunk. Aki Salamonnak bölcs
ítélőképességet adott, ma is kész ugyanezt az áldást adni gyermekeinek. "Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége -
jelenti ki Igéje -, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és
szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja" (Jak 1:5). Ha
valaki - aki terhet hordoz - jobban vágyik bölcsességre, mint gazdagságra,
hatalomra és hírnévre, nem fog csalódni. Nemcsak azt tanulja meg a nagy
Tanítótól, hogy mit tegyen, hanem azt is, hogyan tegye azt Isten tetszésére.
Amíg
Istennek szenteli életét az Isten által jó ítélőképességgel, tisztánlátással,
tehetséggel megáldott ember, addig nem áhítozik magas pozíció után, és nem akar
uralkodni. Bár szükséges, hogy emberek felelősséget hordozzanak, de az igazi
vezető, ahelyett hogy elsőbbségért küzdene, inkább értelmes szívért imádkozik,
hogy különbséget tudjon tenni jó és rossz között.
Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 66
Az utasítás „az egész Földnek” szól, hogy
örvendezve kiáltson fel Istenhez (1. vers), mert a művei nagyszerűek, és még az
ellensége is hódol előtte (3. vers).
Hatalmasak a mi Istenünk művei, és a zsoltáríró arra hívja fel a
figyelmünket, hogy ismerjük el azokat, mint például a tenger és a folyó
kettéválasztását. Ezek a csodás dolgok példái voltak annak, mit tud tenni Isten
értünk, hogy biztonságban haladhassunk át a nehézségen és problémán, és hogy
megszabaduljunk attól. Még az is, ha Isten megengedi, próbán menjünk keresztül,
azt a célt szolgálja, hogy csiszoljon bennünket, és nagyobb jólétet adjon
(10-12. vers). Ennek következménye a vágy, hogy bizonyságot tegyünk az Úrról. „Jöjjetek, és halljátok meg, mit cselekedett
a lelkemmel!” (16. vers) Isten soha nincsen messze tőlünk. Meghallgatja a
könyörgésünket (19. vers), és nem vonja meg tőlünk a kegyelmét (20. vers).
Milyen csodálatos ez!
Ez a zsoltár arra hív bennünket, hogy
tanúskodjunk Isten jósága mellett, és dalban fejezzük ki a bizonyságtételünket.
A zene felemeli a lelket, megkönnyíti a szívet, eluralja az érzésünket, örömre
fordítva azt, amikor Istenhez emeljük az imánkat. A győzelem éneke fog
visszhangozni a megváltottak ajkáról, amikor az örökkévaló jutalmukat
megkapják. A zene kellemessé teszi a munkát. A zene elűzi a csüggedést. „A dallamos zene Isten egyik ajándéka az
embereknek, felülmúlhatatlan, összehasonlíthatatlan eszköz, amikor Isten
szeretetével csordultig teli a lélek.” (E G White Selected Messages 335.
oldal)
„A szíve örömét gyakran zsoltárral és
mennyei énekkel fejezte ki. Názáret lakói gyakran hallották a hangját, amint
dicsérettel és hálával járult Isten elé. A Mennyel az éneke által tartotta a
kapcsolatot. Ha a társai a fárasztó munkáról panaszkodtak, a Megváltó ajkáról
felszálló édes dallam felvidította őket. Úgy tűnt, hogy a dicsérete elűzi a
gonosz angyalokat, és mint a tömjén, jó illattal tölti be a környéket.
Hallgatóinak gondolatát a földi élet terhéről a mennyei otthon felé
irányította.” (Jézus élete, 52-53.oldal, Advent Kiadó, 1989)
Énekbe foglalhatjuk a hálánkat, és
kifejezhetjük a boldogságunkat Istennek, de a szeretet egyedi dallamot ad a
szavainkhoz, és ennek eredménye a dicsőítő zene. A zene a Mennyből ered, és az
által másképpen tapasztaljuk meg a világot. Akkor énekeltem először hálaéneket,
amikor az újszülött kisfiamat tartottam a karomban. A szeretet hatására magától
buggyant ki a szívemből. A szeretet dallama volt. Ez a zsoltár arra hív
bennünket, hogy énekeljük a szeretet dallamát az egyetlennek, akit szeretünk, a
világmindenség Istenének, a mi megváltó Istenünknek.
Ahogy, egy 11 éves thaiföldi kislány
kifejezése a zenei ismeretéről mosolygásra késztetett, bár egyetértek az
egyszerű szavaival. „Ha nem zenélünk, a lelkünk csak félúton van.” Ó, a zene megváltoztatja a hozzáállásunkat.
Ez a hiányzó összetevő, ami az örömünk kifejezését teljessé teszi, amint a
Megváltónkat szemléljük. Isten megáldott minket. Legyünk ennek tudatában,
ahogyan a zsoltáros, és áldjuk Istent (20. vers)! Igen, áldott legyen az Ő neve
mindörökké! És dalszövegben hagyja el az ajkunkat a hálaadásunk és imádságuk,
ahogy dallamban és énekben emeljük fel a lelkünket, amiért Jézus megváltott
minket!
Teresita Pérez
Nyugdíjas író,
Florida, USA
75. heti
olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK
1. fejezetéhez (január
1-7.).
Amikor Dávid királyt
Salamon követte, Izrael abba a helyzetbe került, hogy Isten megvalósítja azt,
amit eltervezett. Izraelt olyan útvonalak kereszteződésébe helyezte, ahol az
igaz Istenről szóló üzenetet eljuttathatja az egész világnak.
Miközben Salamon
felnevelkedett, az Isten törvénye iránti engedelmességben élt. És most eljött
az idő, hogy átvegye a trónt. Apja, Dávid király és tanácsosai átadták neki az
Izrael feletti uralkodással járó feladatokat. Ez az uralom gyors gondolkodást, finom
lelket és igazi jellemet követelt meg. Egy álomban Salamon alázatosan
megnyitotta a szívét Isten előtt, és bölcsességet kért Tőle. Isten örömmel tett
eleget Salamon kérésének.
Mi egy olyan időben
élünk, ahol a világ érett arra, hogy meghallja a remény és a szeretet üzenetét.
Nekünk is arra van szükségünk, amire Salamonnak is szüksége volt, hogy Izraelen
uralkodjon: egy olyan elmére, amely képes az üzenetet továbbadására, gyöngéd
lelkületre azok irányában, akikkel találkozunk és olyan jellemre, amely tükrözi
Megváltónkat. Milyen alázatra késztető az, amikor az üzenet céljára gondolunk!
De Salamonhoz hasonlóan mi is megnyithatjuk szívünket Isten előtt, és
bölcsességet kérhetünk. Isten örömét leli abban, hogy meghallgassa ezt az imát.
"Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen
bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek,
és meg is kapja" (Jak 1:5). "Alázzátok
meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal titeket" (Jak 4:10)
Arlene Campbell
fődiakonissza
Holly hetednapi adventista gyülekezet
Michigan USA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése