2020. október 26., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - október 26 - HÉTFŐ - Ézsaiás 66

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 9. fejezet 1930. nap

AZ ORVOS-MISSZIONÁRIUSOK ÉS MUNKÁJUK

Olyanok lesznek,
"mint az Úrtól való harmat"

9. fejezet (2. rész) – Tanítás és gyógyítás  

Csak Krisztus módszerével lehet igazán az emberekhez férkőzni. A Megváltó az emberek közé vegyült. Javukat akarta. Együttérzést tanúsított irántuk, megnyerte bizalmukat. Azután így szólt hozzájuk: "Kövessetek engem!"

Személyes szolgálattal kell az emberek közelébe férkőzni. Ha kevesebb időt fordítanánk a prédikálásra, és többet a személyes szolgálatra, nagyobb eredményt látnánk. A szegények terhein könnyíteni, a betegeket gondozni, a szomorkodókat és gyászolókat vigasztalni, a tudatlanokat tanítani, a tapasztalatlanokat tanácsolni kell. Sírjunk a sírókkal, és örüljünk az örülőkkel! A meggyőzés erejével, az ima hatalmával - Isten szeretetének erejével - ez a munka nem lesz, nem lehet gyümölcstelen.

Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy az orvosi misszió célja bűnbeteg férfiakat és nőket odavinni a Golgota Emberéhez, aki elveszi a világ bűneit. Őt szemlélve átalakulnak az Ő képmására. Bátorítsuk a betegeket és szenvedőket arra, hogy tekintsenek Jézusra, hogy életük legyen. Tartsák Krisztus szolgái a Nagy Orvost állandóan azok figyelmében, akiket a test és lélek betegsége elcsüggesztett. Vezessétek őket hozzá, aki meg tudja gyógyítani mind a testi, mind a lelki betegséget. Beszéljetek nekik róla, akit megindít gyengeségünk. Bátorítsátok őket arra, hogy bízzák magukat annak gondjaira, aki életét adta azért, hogy lehetővé tegye számukra az örök életet. Beszéljetek szeretetéről; mondjátok el, hogy neki van hatalma üdvözíteni!

Ez az orvos-misszionárius magasztos feladata és drága kiváltsága. A személyes szolgálat gyakran elkészíti ennek az útját. Isten sokszor a fizikai szenvedés enyhítésére irányuló igyekezetünk által férkőzik a szívekhez.

Az orvos-misszionáriusi munka az evangélium munkájának útját egyengeti. Az igehirdetésben és az orvos-misszionáriusi munkában az evangéliumot kell prédikálni és gyakorolni.

Szinte minden emberi közösségben sokan vannak, akik nem hallgatnak igeszolgálatokat, nem vesznek részt istentiszteleteken. Ahhoz, hogy az evangéliumot megismerjék, el kell azt vinni hozzájuk. Sokszor testi szükségleteik enyhítése az egyetlen út, amelyen keresztül megközelíthetők. Misszionárius ápolók, akik betegeket gondoznak, és a szegények nyomorát enyhítik, sok alkalmat találnak arra, hogy imádkozzanak velük, olvassanak nekik Isten Igéjéből, és beszéljenek a Megváltóról. Imádkozhatnak azokért és azokkal, akik nem tudnak uralkodni a szenvedély által megrontott étvágyukon. Felragyogtathatják a remény sugarát a kudarcot vallott és elcsüggedt életekben. Érdek nélküli, kedves cselekedetekben kifejezésre jutott önzetlen szeretetük megkönnyíti a szenvedőknek, hogy higgyenek Krisztus szeretetében.

Sokan nem hisznek Istenben, és az emberekbe vetett bizalmukat is elvesztették. De értékelnek minden együttérző és segítőkész cselekedetet. Amikor látnak valakit - aki földi dicsőítést vagy ellenszolgáltatást nem igényelve jön el otthonukba, szolgál a szegényeknek, táplálja az éhezőket, felruházza a mezíteleneket, vigasztalja a fájó szívűeket, és mindenkinek a figyelmét gyengéden felhívja Őreá, aki könyörületének és szánalmának az ember csak követe - szívük megindul. Hála és hit ébred bennük. Látják, hogy Istennek gondja van rájuk, és készek meghallgatni, ha Igéjét megnyitják előttük.

Mind külmisszióban, mind hazai területen a misszionáriusoknak az a tapasztalatuk - férfiaké és nőké egyaránt -, hogy sokkal könnyebben férkőznek az emberekhez, és sokkal eredményesebb a munkájuk, ha tudnak szolgálni a betegeknek. Nők, akik pogány országokba mennek misszionáriusnak, így találnak ezekben az országokban alkalmat arra, hogy hirdessék az evangéliumot a nőknek akkor, amikor minden más ajtó zárva van. Minden evangéliumi munkásnak tudnia kell egyszerű kezeléseket végezni, amelyek enyhítik a fájdalmat, és megszüntetik a betegséget.

Mai Bibliai szakasz: Ézsaiás 66

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2066&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2066&version=NT-HU

Egy olyan világban élünk, amelyben az emberiség gyakran találja magát szembe a gonosz minden irányból érkező erőivel, ahol még az otthonok sem biztonságos helyek, és a saját természetünk is csapdát állít nekünk. De bátorító az a tudat, hogy odafordulhatunk Istenhez, aki Atyánk, aki mindenható gondoskodó és védelmezője népének, aki szereti az igazságot, de szereti a kegyelmet is.

Azonban ezrek tartják nehéznek kapcsolatba lépni Istennel, mint Atyával, mert összefüggésbe hozzák Őt a domináns férfi alakokkal (néha az anya játssza ezt a szerepet), akiknek nyers, engesztelhetetlen modora és tettei fizikailag és érzelmileg okoztak sérelmet nekik. Isten tudja azt, hogy a vele való kapcsolatunk meggyógyulhat és vigasztalást kaphatunk, ha mi, mint Isten népe életünkkel olyan tisztán tükrözzük szeretetének gondoskodó voltát, ahogy az a 6-13. versekben leírva található.

A szülési fájdalom a hitehagyó Izrael feletti végső ítélettel és a Templom pusztulásával kezdődik (6. vers). Izrael pusztulásának fájdalmából és Jézus Krisztusnak a golgotai kereszten tapasztalt gyötrelméből születik meg Isten szerelemgyermeke a Keresztény egyház. Az „Újszülött egyház”, amely zsidó gyökerekből ered, Isten országává alakul (56:1-8) és az a küldetése, hogy a világ végső határáig terjeszkedjen, amelynek nincsenek etnikai, földrajzi és nemzeti határai. Isten saját karjaiban dajkálja az új Jeruzsálemben. Ott az egyház békében táplálkozik és elégszik meg, iszik és örvend dicsőségének bőségén (11. vers)

Isten ellenségeit a „parázna” vezeti (Jel 17:1-5), aki a népek tetteit és gondolatait mozgatja (18. vers) korszakokon át a hitehagyó istentisztelet által. Követői „maguk választották meg útjukat, és förtelmes bálványaikban gyönyörködtek” (3.vers). Ők szelet vetettek és Isten gonoszok elleni haragjának viharát fogják learatni (15. vers). Tűz ítéli meg őket, az a tűz, amelyet maguk gyújtottak meg saját rossz döntéseikkel.

Miközben Isten népét az Ő szeretete oltalmazza, nem érzéketlenek a szenvedésekre, amelyek velejárói annak az országnak, amely „már létezik, de még nem érkezett el”. Megpróbálja és megtisztítja őket az a tüzes próba, amely mindazokra jön, akik a föld színén élnek (Jel 3:10), de a maradék túléli ezt (16, 19. vers). Szeretetteljes életük erőteljes tanúság azok számára, akik kiábrándultak a hamis imádat megbabonázó tetteiből és gondolataiból (18. vers), így Isten nagyobb aratást tud megvalósítani minden nyelvből, népből és nemzetből neve dicsőségére (18-21. vers; Jel 7:9). 

A 66. fejezetben az ég és a föld „Új Éggé és Új Földdé” alakul. Végül azzá lesznek, amit a Teremtő mindig is akart: „A menny az én trónusom, a föld pedig lábam zsámolya” (1. vers – új prot. ford.). Isten népe szintén átalakult. Megtisztultak a megpróbáltatások tüzében. „Hanem erre tekintek én, aki szegény és megtörött lelkű, és aki beszédemet rettegi” (2. vers). Végül az egész világegyetem elnyeri szombati nyugalmát. A tiszta, átoktól mentes univerzumban a megváltottak az Urat fogják szolgálni, és az egész örökkévalóságon át a megváltás csodálatos művén fognak elmélkedni!

Aleta Bainbridge 

273. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN   9. fejezetéhez (október 25-31.).

A Bibliában több alkalommal az áll, hogy Jézus „könyörületességre indult”. A „könyörületesség” szó latin tövének más a jelentése, mint az együttérzésnek vagy a megszánásnak. Együtt szenvedést jelent. Krisztus nem pusztán „sajnálatot érzett azok iránt”, hanem „együttérzett azokkal”, akikkel kapcsolatba került. A szó jelentése erősebb, mint pusztán egy érzés. Tartalmazza a vágyat, hogy enyhítse a szenvedést. Krisztus valóban viseli a betegségeinket, és hordozza fájdalmainkat. Ézsaiás 53:4. Megindul a gyarlóságainkon, hiszen velünk együtt éli meg azokat.

Jézus az életét adta, hogy megerősítsen minket az élet viharaiban, jobb útra tanítson minket, és életet, egészséget, reményt vigyen az életünkbe, hogy mi is meg tudjunk másokon „indulni”. A megpróbáltatások az élet részét képezik, különösen azok számára, akik tanítók, és a lelkek súlyos terhét cipelik. Ennyi szenvedés nagy rejtély, Isten azonban tudja és fogja is jóra használni: „Mindazok, akik ezen a földön őszinte szívvel szolgálják Istent, előkészítő képzést kapnak a bánat iskolájában. Minél mélyebb a bizalom és magasabb szintű a szolgálat, annál személyesebb a próba és szigorúbb a fegyelmezés.” Nevelés 151.4 Krisztus megtapasztaltatja velünk, hogy mit jelent „könyörületességre indulni”, hogy őszintén meginduljunk, ahelyett, hogy pusztán együttérzést vagy empátiát éreznénk. Ez a fajta könyörületesség kiterjed azokra is, akiket nem szoktunk szeretni, a szenvedőkre, a bűnösökre és a szerethetetlenekre.

Tanítson meg minket az Isten könyörületességre indulni!

Vicki Griffin
Egészségügyi Szolgálatok Igazgatója/Lifestyle Matters
A Hetednapi Adventista Egyház Michigani Egyházterülete, USA
Fordította Gősi Csaba
 

  

4 megjegyzés: