Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 21 - VASÁRNAP - Bírák 9

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Bírák 9 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Bir%C3%A1k%209&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=B%C3%ADr%C3%A1k%209&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak 

 

1.    Istennek sok szörnyűséget kell végignéznie családjában. Isten hosszú időn keresztül vezette népét, kihozta őket Egyiptomból, vezette őket a pusztábban, nemzetté formálta őket, országot adott nekik és mindezek után végig kell néznie, ahogy gyermekei egymást gyilkolják, összeesküsznek egymás ellen, saját városaikat ellen harcolnak és pusztítják saját népüket. Vajon milyen lehetett egy szerető és gondoskodó Istennek ezt végignézni?  

2.    Emberi engedetlenség Isten ellen. Abimelek neve azt jelenti, hogy „akinek az apja a király.” A király fiának vallja magát, amikor apja Gedeon visszautasította azt, hogy király legyen és a fiainak sem akart ilyen címet, Abimelek azonban, aki egy szolgálónak a gyermeke volt, megölette hetven testvérét csak azért, hogy uralkodhasson. Milyen ellentéte ez az igazi Király Fiának, Jézus Krisztusnak, aki nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon, aki megalázta magát és engedelmes volt halálig, a keresztfának haláláig? Mennyit kellett dolgoznia Istennek, hogy gyermekei Fiához hasonló jellemre tegyenek szert?  

3.    Isten imádatának központja a bálványimádás központjává válik. Egész Izraelben komoly problémát jelentett a bálványimádás, de azon a helyen, amelyet Isten az egész Izrael területén egyetlen helyként kijelöl az istentisztelet helyszínének, nagyon meglepő, hogy más isteneknek a templomaival, oltáraival és szenthelyeivel találkozunk. Sikem 300 évig volt Izrael istentiszteleti helye, de most Isten oltára szinte feledésbe merül és szinte csak az idegen istenimádattal találkozunk. Ahol Isten vezetni szeretné népét, és ahol meg akarja valósítani uralmát, az ellenség is megjelenik és teljesen háttérbe szorítja az igaz Isten imádatát. Hogy lesz ebből a népből egy olyan nemzet, amely Istent dicsőíti és amely bemutatja Őt és jellemét a pogány népeknek? Isten mégis türelmes ezzel a néppel, megbocsát nekik és kész ismét újrakezdeni velük és tovább vinni őket az úton.    

4.    Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben,

a.    aki megfeddi Izrael népét hálátlanságáért és előrejelzi a rossz döntés következményét

b.    aki megengedi, hogy Abimélek kegyetlensége és népe hálátlanságának következményei beérjenek és kiteljesedjenek

c.    aki nem tud együttműködni a hitvány és munkakerülő emberekkel, viszont az ellenség megtalálja őket és alkalmazza az Isten elleni támadásban

d.    aki minden eszközt megragad, hogy tanítsa népét. Az egyik ilyen eszköz a példázat, amit ez a fejezet is alkalmaz

e.    aki megengedi, hogy minden ember learassa cselekedeteinek következményét az általa helyesnek tartott időben

Olvasmány – E.G. White HIT ÉS CSELEKEDETEK 5. fejezet

5. fejezet – Hit és cselekedetek (1. rész)

Reggeli áhítat, melyet Ellen White a svájci Bázelben tartott, 1885. szeptember 17-én.

Megjelent a Signs of the Times, 1890. június 16-i számában.

“Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik” (Zsid 11,6). Sokan vannak a keresztény világban, akik azt állítják, hogy az üdvösséghez csak a hit szükséges; a cselekedetek pedig semmit sem jelentenek: csak a hit fontos. Isten Igéje azonban azt mondja, hogy a hit cselekedetek nélkül meghalt önmagában. Sokan megtagadják, hogy engedelmeskedjenek Isten parancsolatainak, mégis azt állítják, hogy nagy hitük van. A hitnek azonban kell, hogy legyen egy alapja.

Isten ígéretei feltételekkel járnak. Ha az Ő akaratát cselekedjük, ha az igazságban járunk, akkor kérhetünk, amit akarunk, s Ő megteszi azt értünk. Amíg őszintén törekszünk az engedelmességre, Isten meghallgatja kéréseinket, de az engedetlenségben nem fog megáldani bennünket. Ha úgy döntünk, hogy nem engedelmeskedünk parancsolatainak, akkor kiálthatunk Istenhez: “A hit, a hit, csak hitünk legyen!” – Isten biztos Igéjéből csak ezt a választ fogjuk kapni: “a hit cselekedetek nélkül megholt” (Jak 2,20; Károli fordítás). Az ilyen hit a zengő érchez, és a pengő cimbalomhoz hasonlít. Annak érdekében, hogy Isten kegyelmének áldásaiban részesüljünk, meg kell tennünk a saját részünket is: hűségesen kell dolgoznunk, és megtéréshez méltó gyümölcsöket kell teremnünk.

Isten munkatársai vagyunk. Nem szabad tétlenül ülnünk, és várni valamilyen nagy eseményre, hogy komoly munkát végezhessünk a Mesterért. Nem szabad elhanyagolnunk azokat a feladatokat, melyek éppen az utunkba kerülnek, hanem ki kell használnunk az apró lehetőségeket is, melyek megnyílnak előttünk…

Forrás: Hit, remény, cselekvő szeretet – Heted7világ Kiadó, 2001

 

Olvasmány Ellen White HIT ÉS CSELEKEDETEK című könyve 5-6. fejezeteihez (augusztus 21-27.).

A Generál Konferencia honlapjára még nem került fel. Ahogy megjelenik, pótoljuk