Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit 2 Királyok 23 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kir%C3%A1lyok%2023&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kir%C3%A1lyok%2023&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten, a szövetség Istene. Isten kész szövetségre lépni azzal, aki kész szövetségre lépni vele. Sőt hívja az embereket, hogy lépjenek szövetségre vele. A Mindenható Isten, a világmindenség Ura kész és vágyik szövetségre lépni az emberrel. Viszont Jósiás is vágyott erre a szövetségre. Az Istennel való szövetség az ember legnagyobb kiváltsága. Ennek a jele ma a keresztség.
2. Isten munkálkodik szövetségeseinek szívében. A szövetségkötés nem merült ki puszta bűnbánatban és ígéretekben, hanem aktív tettekre sarkallta a fiatal királyt. A Biblia 24 versen keresztül sorolja azokat a tetteket, amelyeket Jósiás, mint Isten szövetségese cselekedett: Kitisztította a bálányokat az Úr templomából, eltávolította a bálványpapokat, megszűntette az áldozóhalmokat, lerombolta a bordélyházakat, beszűntette az emberáldozatot, megszűntette a különböző babonás ceremóniákat és megsemmisítette az ehhez szükséges eszközöket. És ez csak egy töredéke a listának. Érdemes elolvasni még egyszer a Bibliából, mert ritkán találkozunk olyan fejezettel, amely hűebben adja vissza az ember eltávolodását Istentől.
3. A megcsalt Isten. Borzadva olvassuk ezt a fejezetet, hogy Júda és Jeruzsálem mi mindennel csalták Istent és hűtlenkedtek vele szemben. A hűtlenségnek ilyen mértékű listáját nem sűrűn találjuk a Bibliában. És Isten ebben a helyzetben is kész megbocsátani népének és kész szövetségre lépni vele. Kész mindent elölről kezdeni. Ez a fejezet arról is szól, hogy egy királynak milyen hatása van a népre akár a jó, akár a rossz irányba. A nép teljes egészében elfogadja az Istenhez való hívást, amikor a király hívta őket, viszont utódai ugyanilyen könnyedséggel vitték a népet a romlásba.
4. Isten keményebb eszközöket is alkalmaz, ha erre szükség van. Bár nem szívesen tette meg Isten, de fogságba kellett vinni népét. Ez a történet előképe volt annak, ami Jeruzsálem lerombolása után Júda lakosaira várt: fogolyként hurcolták el őket Babilonba, hogy ott tanulják meg azt, amit kedvezőbb körülmények közt, az Úr fokozatos kérlelése ellenére sem akartak megtanulni.
Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 9. fejezet
9. fejezet – A VASÁRNAPTÖRVÉNYEK (5. rész)
A világ támogatása
A gonoszok kijelentették, hogy náluk az igazság, közöttük csodás események történtek, mennyei angyalok beszéltek velük és kísérték őket. Nagy erők, jelek és csodák megnyilvánulásait tapasztalták, és azt állítják, hogy elérkezett az ezer földi esztendő, amelyre olyan régóta vártak. Az egész világ „megtért”, és összhangban van a vasárnaptörvénnyel (3SM, 1884, 427–428. o.).
A világ felgerjed a hetednapi adventisták ellen, mert ők nem hódolnak a pápaság előtt azzal, hogy tiszteletben tartják a vasárnapot, az antikrisztusi hatalom intézményét (TM, 1893, 37. o.).
Akik lábbal tapossák Isten törvényét, emberi törvényeket hoznak, és azok elfogadására kényszerítik az embereket. Kigondolják, megtanácskozzák és eltervezik, mit fognak tenni. Az egész világ vasárnapot ünnepel, mondják, miért ne tartaná be az ország törvényeit ez a szám szerint kicsiny nép is?! (Ms, 1897, 163. o.).
A kereszténységben lesz a küzdelem középpontja
Nagy és döntő események színtere lesz az úgynevezett keresztény világ. A lelkiismeret ellenőrzése érdekében – a pápai hatalom példája alapján – törvényeket hoznak a hatalomon lévő emberek. Babilon az összes nemzetet a paráznaság haragborával itatja. Ennek kivétel nélkül minden ország részese lesz. Erről az időről jelenti ki János, a próféta (Jel 18:3-7; 17:13-14): „Ezeknek egy a szándékuk…”, az egyetemes szövetség, egyetlen nagy harmónia, a sátáni erők egyesülése. „Erejüket és hatalmukat is a fenevadnak adják.” Ekként nyilvánul meg ugyanaz az önkényes, elnyomó hatalom a vallásszabadság ellen – a szabadság ellen, hogy Istent a lelkiismeret szava szerint imádják –, amely már a pápaság idején is megnyilvánult, mikor a múltban üldözte azokat, akik vissza merték utasítani a római katolicizmus vallásos rítusaihoz és a ceremóniákhoz való alkalmazkodást (3SM, 1891, 392. o.).
Az egész keresztény világ részese lesz a hit és a hitetlenség között dúló nagy küzdelemnek (RH, 1893. február 7.).
A kereszténység két nagy csoportra oszlik: akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét, és akik a fenevadat és annak képét imádják, és annak bélyegét magukra veszik (GC, 1911, 450. o.).
Miután a vallásos világban mindenütt különösen vitatott kérdéssé válik a szombat, majd az egyházi és világi hatalmasságok összefognak, hogy kikényszerítsék a vasárnapünneplést, a maroknyi kisebbség az egyetemes gyűlölet tárgyává válik, mivel kitartóan elutasítja a tömegek igénye iránti engedelmességet (GC, 1911, 615. o.).
Amikor a rendelet, melyet a kereszténység különböző vezetői adnak ki a parancsolatok megtartói ellen, megfosztja őket a kormányzat védelmétől, és kiszolgáltatja őket a pusztulásukra törő embereknek, Isten népe elmenekül a városokból, a falvakból, és csoportokba verődve, a legelhagyatottabb, legfélreesőbb helyeken tartózkodik (GC, 1911, 626. o.).
Ne viselkedj kihívóan!
Gyülekezeteink tagjaiban olyan jellemvonások élnek, amelyek – hacsak nem vigyáznak éberen – indulatossá teszik őket, mert a vasárnapi munkavégzéshez való joguk elvételét helytelenül értemezik. Ne heveskedjetek, ha erről a kérdésről esik szó, hanem vigyetek mindent imában Isten elé! Egyedül Ő tudja féken tartani az uralkodók hatalmát. Ne cselekedjetek elhamarkodottan! Senki ne kérkedjen oktalanul a szabadságával, felhasználva azt a rosszhiszeműség köpönyegeként, hanem Jézus szolgájához hasonlóan „mindenkit tiszteljetek, az atyafiúságot szeressétek; az Istent féljétek; a királyt tiszteljétek” (1Pt 2:17).
Igazán értékes lesz mindenki számára ez a tanács, aki szorult helyzetbe kerül. Semmit nem szabad tenni, ami kihívásnak tűnhet vagy rosszhiszeműségként lehet értelmezni (2MR, 1898, 193–194. o.).
Ámen 🛐🙏
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés