2024. január 3., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 3 - SZERDA - Ézsaiás 41

Az új évben új könyvet kezdtünk el közösen olvasni, a JÉZUS ÉLETE című könyvet. Tarts velünk nap mint nap!

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Ézsaiás könyve 41 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2041&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2041&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    A nemzetek hiába bátorítják egymást bálványszobrok felállításával, sorsuk Istentől függ. Ez a fejezet azzal kezdődik, hogy a pogány népek bálványok készítésére bátorítják egymást, de ez hiábavalóság és önbecsapás, mert életük Istentől függ.

2.    Isten keletről Szabadítót támaszt. A 2. és 25. vers említi azt, hogy Isten napkeletről szabadítót támaszt. A Bibliában napkelet az az irány, ahonnan a Megváltó, Jézus érkezik. Isten lakóhelye a Bibliában messze északon van, és ezt is említi ez a fejezet (25. vers). Az a Valaki, aki napkeletről érkezik, győzelmet arat, Isten nevét hirdeti, azaz bemutatja jellemét és Ő nem más, mint maga Jézus Krisztus.

3.    Isten biztatja kicsiny népét. Férgecskének nevezi, de micsoda férgecske? Olyan, aki hegyeket tör össze és halmokat zúz pozdorjává. Isten hatalmas dolgokat cselekszik kicsi népével.  

4.    Isten megígéri népének, hogy szeretetét soha nem vonja meg tőle. Azt ígéri népének, hogy meghallgatja őket és nem hagyja el őket. Amit Isten megígér, azt teljesíti is.

5.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki perbe hívja népét

b.    aki peres eljárásban is bizonyítani tudja, hogy hűséges maradt népéhez

c.    aki a nemzetek létrehozója

d.    aki a föld végső határáról is összegyűjti népét

e.    aki győzelmes jobbjával támogatja népét

f.      aki jobb kezünket fogja, bátorít, hogy ne féljünk, és megsegít

g.    aki a nyomorultat és szegényt meghallgatja

h.    aki életre kelti még a halott sivatagot is

i.       aki meg tudja mondani, hogy mi történt régen és mi fog történni a jövőben

j.       aki örömhírt küld

Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy tudja, nem lehet olyan kicsi és olyan gyenge, hogy Te ne tudnál óriási dolgokat tenni érte, benne és általa. Adjad, hogy tudja, nem tud olyan rosszat tenni, hogy kevésbé szeresd, és olyan jót sem, hogy jobban, mert te már maximálisan szereted őt, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 1-2. fejezet

1. fejezet – „VELÜNK AZ ISTEN” (4. rész)

Mivel Jézus lejött a földre és köztünk élt, tudjuk, hogy Isten ismeri megpróbáltatásainkat, és együtt érez velünk fájdalmainkban. Ádám minden leszármazottja tudatában lehet annak, hogy Teremtőnk a bűnösök barátja. Minden kegyelmet hirdető tanítás, minden örömről szóló ígéret, minden szeretetből fakadó cselekedet, a Megváltó földi életének egész isteni vonzereje azt hirdeti, hogy "velünk az Isten" (Mt 1:23).

Sátán úgy tünteti fel Isten törvényét, a szeretet törvényét, mintha az önzés törvénye volna. Azt állítja, hogy lehetetlen engedelmeskednünk a törvény előírásainak. Sátán a Teremtőt vádolja ősszüleink bukásáért, s az abból származó minden nyomorúságért. Ráveszi az embereket arra, hogy Istent tekintsék a bűn, a szenvedés és a halál szerzőjének. Jézus feladata volt az, hogy ezt a csalást leleplezze. Mint közülünk való adott példát az engedelmességre. Ezért magára öltötte emberi természetünket és osztozott sorsunkban. "Mindenestől fogva hasonlatosnak kellett lennie az atyafiakhoz" (Isid 2:17). Ha bármi olyat kellene elviselnünk, amiben Jézusnak nem volt része, akkor Sátán azt állíthatná, hogy Isten ereje nem elégséges számunkra. Ezért Jézus "megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan" (Zsid 4:15). Kiállt minden olyan próbát, amely minket is érhet, és maga részére nem vett igénybe olyan erőt, amelyet Isten nem kínál nekünk is ingyen. Emberként találkozott a kísértéssel, és legyőzte azt az Istentől kapott erő által. Így szólt: "Hogy tejesítsem a te akaratodat; ezt kedvelem, én Istenem, a te törvényed keblem közepette van" (Zsolt 40:9). Amikor széjjeljárt, hogy jót tegyen, és meggyógyította mindazokat, akiket meggyötört a Sátán, világosan bemutatta az embereknek Isten törvényének jellegét és a maga szolgálatának mibenlétét. Élete tanúsítja, hogy mi is engedelmeskedhetünk Isten törvényének.

Ember volta az emberi család közösségébe vonta Krisztust, isteni lénye pedig Isten trónjához kapcsolta. Mint ember Fia, példát adott az engedelmességre; mint Isten Fia, erőt ad, hogy engedelmeskedni tudjunk. Krisztus volt az, aki a Hóreb-hegyi csipkebokorból így szólt Mózeshez: "VAGYOK AKI VAGYOK (...) Így szólj Izrael fiaihoz: A VAGYOK küldött engem tihozzátok" (2Móz 3:14). Ez volt Izrael szabadulásának záloga. Amikor mint "emberekhez hasonló" (Fil 2:7) jelent meg, ugyancsak ezt mondta magáról: VAGYOK. A betlehemi gyermek, a szelíd és alázatos Üdvözítő: Isten, aki "megjelent testben" (1Tim 3:16). Nekünk pedig ezt mondja: "Én VAGYOK a jó Pásztor" (Jn 10:11). "Én VAGYOK amaz élő Kenyér" (Jn 6:51). "Én VAGYOK az út, az igazság és az élet" (Jn 14:6). "Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön" (Mt 28:18). Én VAGYOK minden ígéret biztosítéka. Én VAGYOK, ne féljetek! "Velünk az Isten" (Mt 1:23) - ez a záloga bűntől való szabadulásunknak. Ezért bízhatunk abban, hogy erőt kapunk a menny törvénye iránti engedelmességhez.

Amikor Krisztus megalázkodott, hogy emberi természetet öltsön magára, olyan jellemről tett tanúságot, amely Sátán jellemének az ellentéte. Ám még ennél is mélyebbre ereszkedett a megalázkodás ösvényén. "És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, mégpedig a keresztfának haláláig" (Fil 2:8). Amiképpen a főpap levetette a méltóságát kifejező ékes ruhát, és mint egyszerű pap fehér gyolcsban folytatta szolgálatát, akképpen Krisztus is szolgai formát öltött, s úgy hozott áldozatot. Ő volt a pap, és Ő volt az áldozat is. "És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van" (Ésa 53:5).

2 megjegyzés: