Higgyetek az Ő prófétáinak - január 4 - CSÜTÖRTÖK - Ézsaiás 42

Az új évben új könyvet kezdtünk el közösen olvasni, a JÉZUS ÉLETE című könyvet. Tarts velünk nap mint nap!

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Ézsaiás könyve 42 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2042&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2042&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    A Szolgaisten. Ézsaiás könyve négy Szolgahimnuszt tartalmaz, amelyek közül az első himnusz ebben a fejezetben található. Ezek messiási próféciák, amelyek Jézusban teljesedtek. Jahve szolgájáról van szó, aki maga is Isten. Egy olyan Istenről beszél, akit nem kiszolgálnak, hanem Ő szolgál másokat. Ilyen királyt, ilyen istent az ószövetségben el sem tudtak volna képzelni. Ma is nehéz úgy gondolni Istenre, mint szolgára, de Jézusban pontosan ezt látjuk.  

2.    Milyen ez a Szolgaisten? Azt olvassuk, hogy szelíd, együttérző, eredményes, szilárd és tántoríthatatlan. Aki szövetséget jelent Izraelnek és világosságot a pogányoknak.

3.    A csalódott Isten. Isten mindent megtett népéért és reménykedett abban, hogy népe megérti, de nem így történt. Isten ma is megtesz mindent az emberért, és most sem kap több megértést. Hány prédikáció elhangzik Istenről, tervéről, a megbízatásról, amit az embernek adott? Olyan tanítások, amelyeket nem nehéz megérteni. Ezért olyan csalódott Isten és sokszor a szolgái is, amikor azt tapasztalják, hogy minden erőfeszítésük ellenére az emberek nem értik meg Istent és saját küldetésüket sem.  

4.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki Lelkét adja Szolgájának

b.    aki gyönyörködik Szolgájában (Fiában)

c.    akit Szolgája tükröz (jelleme ugyanolyan)

d.    aki életteret és életfeltételeket teremtett az embernek

e.    aki megnyitja a vakok szemét, és megszabadítja a rabokat

f.      aki hősként győz

Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy meglássa Benned és Fiadban a Szolgaisten, Aki nem elvárod a szolgálatot, hanem Te magad szolgálsz. Adjad, hogy felfedezze, hogy Te egy szelíd, együttérző Isten vagy, aki tántoríthatatlanul kitartasz terved mellett, hogy megváltsd az embert, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 1-2. fejezet

1. fejezet – „VELÜNK AZ ISTEN” (5. rész)

Krisztussal úgy bántak, ahogy mi megérdemelnénk, hogy mi olyan bánásmódban részesüljünk, amilyet Ő kapott. Elítélték Őt a mi bűneinkért, amelyekben semmi része sem volt, hogy mi felmentést kapjunk az Ő igazságáért, amelyben nekünk semmi részünk nincs. Elszenvedte a mi halálunkat, hogy mi elnyerhessük az Ő életét, "[...] és az Ő sebeivel gyógyulánk meg" (Ésa 53:5).

Amit Krisztus megvalósított életével és halálával, az sokkal több, mint a bűn okozta rontás meggyógyítása. Sátán célja az volt, hogy az embert örökre elszakítsa Istentől, de Krisztusban szorosabb egységbe jutunk Istennel, mintha sohasem buktunk volna el. Az Üdvözítő felvette emberi természetünket, s ezzel olyan kötelékkel fűzte magát az emberiséghez, amit többé széttépni nem lehet. Örökre magához kötözött minket. "Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta" (Jn 3:16). Nemcsak azért adta, hogy bűneinket hordozza és mint áldozat meghaljon értünk, hanem Isten odaajándékozta Krisztust az elbukott emberiségnek. Hogy biztosítson változhatatlan béke-szándékáról, egyszülött Fiát adta, hogy Krisztus eggyé váljon az emberi családdal, s örökre megtartsa emberi természetét. Ez a záloga annak, hogy Isten megtartja szavát. "Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen" (Ésa 9:6). Fiának személyében Isten örökbe fogadta az emberi természetet, és a legmagasabbra, a mennybe helyezte. Az "embernek Fia" az, akivel megosztja a világmindenség trónját. Az "embernek Fia" az, akit "csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének" (Ésa 9:6) hívnak. A VAGYOK az összekötő kapocs Isten és az emberiség között, és kezével mindkettőt átfogja. Ő, aki "szent, ártatlan, szeplőtelen, a bűnösöktől elválasztott" (Zsid 7:26), nem szégyell minket testvéreinek nevezni (Lásd: Zsid 2:11!). Krisztusban egyesül a földi és a mennyei család. A megdicsőült Krisztus a mi testvérünk. Az emberiség magába zárja a mennyet, a Végtelen Szeretet pedig keblére öleli az emberiséget.

Isten ezt mondja népéről: "mint korona-kövek ragyognak az ő földén. Óh, mily nagy az ő jósága és mily nagy az ő kedvessége!" (Zak 9:16-17). A megváltottak megdicsőítése Isten irgalmának örök bizonyítéka. "A következendő időkben" megmutatja "az Ő kegyelmének felséges gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban"(Ef 2:7). "Azért, hogy megismertettessék [...] a mennybeli fejedelemségekkel és hatalmasságokkal [...] az Istennek sokféle bölcsessége, amaz örök eleve-elvégezés szerint, amelyet megcselekedett a Krisztus Jézusban, a mi Urunkban" (Ef 3:10-11).

Krisztus megváltói munkája igazságot szolgáltat Isten uralmának. Megtudja a világ; hogy a Mindenható, a szeretet Istene. Sátán vádjai alaptalanoknak bizonyulnak; jelleméről lehullik a lepel. A lázadás soha többé nem ismétlődhet meg. Bűn soha többé nem hatolhat be a világegyetembe. A hitehagyás ellen mindenki örökre biztosítva van. Az önfeláldozó szeretet eltéphetetlen kötelékkel egyesíti a föld és a menny lakóit Teremtőjükkel.

A megváltás munkája befejeződik. Ott, ahol eláradt a bűn, Isten kegyelme még bőségesebb lesz. A földet - amit Sátán magának igényel - Isten nemcsak megváltja, hanem meg is dicsőíti. A mi kis világunk, amely a bűn átka miatt az egyetlen sötét folt az Ő dicső teremtésén, a világegyetem minden más világát felülmúló megbecsülésben részesül. Itt, ahol Isten Fia emberi testben sátorozott, ahol a dicsőség Királya élt, szenvedett és meghalt, - amikor mindent megújít - itt lesz "Isten sátora az emberekkel [...] és velük lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velük, az ő Istenük" (Jel 21: 3). A megváltottak pedig a végtelen korszakokon át - miközben az Úr világosságában járnak - dicsőíteni fogják Őt kimondhatatlan ajándékáért,